Az idősek hogy tudnak "célok" nélkül, csak úgy élni? (beszélgetős fórum)

Ha ezeket te mind végigcsináltad volna, nem indítottál volna ilyen fórumot.

Akkor legalábbis tudnád vagy elnéznéd nekik, hogy úgy élnek, ahogy. Esetleg még együttérzés - már ha ez mond neked valamit.

Na, mindegy, szerintem te csak egy kis ócska provokátor vagy. Elég jól sikerült, ami azt illeti, úgyhogy vállon veregetheted magad.

Büszke lehetsz rá.

További jó szórakozást, én ebből kiszálltam.

Elmondtam, hogy személyes példák alapján látom így a dolgot, érdeklődtem, mi áll a jelenség hátterében, erre jöttek itt a felháborodott kommentelők, és még véletlenül sem a kérdésre válaszoltak.

28 vagyok.

Ha nem tudsz érdemben hozzászólni a fórumhoz, miért nem mész egyszerűen tovább, és hagyod hogy olyan emberek vseréljenek itt véleményt, akiket érdekel a téma?

Nem tudom, én okostelefon-ellenes vagyok, nem szoktam nyomkodni, még itthon sem.

Az internetet is korlátozom saját magamnak, napi max. 1,5-2 órában (nyilván, akadnak kivételes vapok), hétvégén egyáltalán nem netezek.

Viszont heti 1-2 könyvet elolvasok, barátokkal vagyok. Tudom, a korosztályomra nem ez a jellemző, de a fórumkérdés nem is a fiatalokról szólt. Írj ki egy fórumtémát, és biztosan akad olyan, aki erre érdemben tud válaszolni.

Már úgy indítottad a fórumodat. Személyeskedve leszóltál egy korosztályt. Ráadásul úgy, hogy általánosítottál abból, amit te láttál egy szűk környezetben.

Miközben arra nem vagy elég bátor, hogy azt megmondd, hány éves vagy. De leszólsz egy egész generációt.

Ne haragudj, ismerjük egymást? :)

16 éves korom óta diákmunkázok, 19 éves korom óta folyamatosan tanultam 8 órás, sokszor fizikai munka mellett, elláttam a háztartásom, sokszor 7 napból egyetlen szabadnapom sem volt, szó szerint. Gyerekként én is be voltam vonva a munkákba lány létemre több száz nm-es kertet gyomláltam, fát vágtam, festettem és hasonlók.

Tényleg soha nem voltam még elfáradva az életben, nyilván :)

Csak azert, mert te ugy latod, hogy nincs celjuk, az nem jelenti azt, hogy nincs.

Ez olyan, mint a tulelo tabor. Felkel reggel, tudja, hogy mikkel kellene aznap megkuzdenie.

Igen, faradt, fajdalmakkal el, nelkuloz, lemond, feje felett lebeg a halal erzete.

Így igaz, vannak igazán remek ismeretterjesztő csatornák, műsorok is, ahol komoly tudást is lehet szerezni.

És néha szórakozni is kell - az emberi idegrendszer már csak olyan, hogy néha kell neki pihenés, hogy jól tudjon üzemelni:-)

Az pedig hogy ki milyen műsoron tud szórakozni, egyéni ízlés, iskolázottság, stb. kérdése.

De magánügy, nem egy megszólogató fórum témája kellene legyen, úgy gondolom.

De, tulajdonképpen igen.

És valahol mégis olyan különös, hogy idejönnek emberek, és azt mondják a fórumindítónak, ne foglalkozzpon mások életével, de közben három bekezdésben ők maguk is a fórumindító (azaz más) életével foglalkoznak.

Kicsit olyan bort iszik, vizet prédikál- effektus. Én nem szoktam olyan fórumokra válaszolni, ahol nem tudok a kérdésre válaszolni, csak személyeskedni.

Neked, mert te sohasem csináltál semmi olyasmit, amiben elfáradtál volna.

Például.

Vagy csak azért tűnik így neked, mert más korban, más körülmények, más ingerek között születtél és nőttél fel.

Kicsit több empátia kéne.

Vannak nagyon is hasznos csatornák, amiből sokat tanulhat az ember. Nem a királyi csatornákra gondolok, és nem is azokra a kereskedelmi csatornákra, ahol számomra jószerével idétlen sorozatok, valóságshow műsorokat vetítenek.

Bár mindenkinek más az igénye, ezért ami nekem unalmas, lehet másnak szórakoztató.

Nagyon jó válasz volt, végre kaptam valakit, aki elmondja, miért nem aktív. Én erre voltam kíváncsi, nem személyeskedésrekre, szerintem ez korrekt válasz, amiből az ember tanulhat olyan dolgokról, amiket másképp lát.

Lehet, hogy 70 évesen így látom majd, ki tudja. Most azt gondolom, hogy egyrészt fizikailag aktívan tartom magam (egészséges étkezés, sport), kirándulni fogok, megtanulok zongorázni, sok-sok könyvet elolvasok, a hobbijaimnak élek majd a család mellett, kirpóbálok olyan dolgokat, amikre addig nem volt lehetőségem.

Mert a semmittevés jó.

Lustaság - fél egészség.

Egyébként mit vársz? Hajtson mindenki a Nobel-díjra? Mássza meg a Himaláját? Sok öregnek a napi program: megérni a holnapot. És ez nem kevés.

Vannak napi feladatok, néha már azt is nehéz megcsinálni: bevásárlás, főzés, takarítás stb. sokuknak nem megy egyedül.

Tehát cél van, megvalósítás van, örülnek,, ha sikerül.

Úgy gondolom, hogy valószínű sokat dolgozhattak, hogy megéljenek.Ez kitöltötte az idejüket, és örültek, ha leülhettek egyet szusszanni.

Aztán azon voltak, hogy támogassák a gyerekeiket, unokáikat, sajnálják sokan önmaguktól a pénzt, inkább gyerekeknek , unokáknak adják.

Az, hogy valakinek egyébként van-e igénye olvasásra, színházra, művelődésre pénz kérdés is, valamint igény. Vannak tényleg olyan emberek, akik már fiatal koruktól elvannak a posványosban, nem is érdekli semmi őket, elvannak a saját világukban, sokan a vélt ellenségeikkel. Akik szerint mindenki gonosz velük, pedig egy ideig nem, aztán csak kialakul ellene egy unszimpátia, amit önmaga váltott ki az örökös savanyú gondolataival, tetteivel.

Nincsenek is nyugdíjas, idős szüeim.

Adhatnának, de minek, azt hiszik, hogy így a jó ;)

Nem kellett volna a kész, mint leírtam, bár nem is értem, hogy jön ez a kérdésemhez?

Egy kicsit benézted a dolgokat, mint látod. Ha nem tudsz érdemben szólni a témához, miért nem mész tovább? Lehet, legközelebb olyan fórumot nyitok, ahol megkérdezem, ha valak nem tud/akar az adott kérdés témájával foglalkozni, akkor miért szól bele, miért személyeskedik, miért a fórumnyitó életével foglalkozik ahelyett, hogy keresne olyan témát, ami érdekli.

Tipikus dolog, hogy az ember bárhol bármilyen fórumot nyit, az emberek 50%-a nem a kérdésre fog válaszolni, hanem a fórumindító életével foglalkozik.

Szia:)

Fura egy valaki lehetsz, az már biztos.

Képzeld el, ezek a nyugdíjasok, mint szerénységem is, már 16-18 évesen, dolgoztak.

Eltelt 40 szép év, mindenki felett, rohantunk, kapkodtunk, céljaink voltak, elértük, és most, bármennyire is furcsa, pihenünk, kikapcsolódunk, élvezzük a családot, a barátokat és egymást.

Mert ezekre eddig nem sok időnk jutott.

Most, viszont, mindenre. Értsd jól, MINDENRE.

Azaz nyugisan felkelni, nem rohanni az evéssel, nem kapkodni, hogy fájjon a gyomrunk, mikor felkelünk az asztaltól és már remeg a gyomrunk, hogy mire ér be az ember.

Munkahelyen mindig vannak érdekes és nem éppen jó történések, amiket fel kell dolgozni, de már délután remeg a gyomrunk, hogy mire érünk haza. már megint mit újított az iskola, a tanárok és a gyerek mit hozott éppen.

Mire rájön az ember, hogy ez legyen a legkevesebb, már eltelik fölötte a 40 év.

A célok is , nagy részben megvalósultak és igen, szeretnék már pihenni, ahogy a velem korú és idősebb nyugdíjasok tették, teszik.

Annyi könyv van, amit még nem olvasott az ember, annyi minden megnéznivaló.

De, sok embernek nincs erre pénze, kénytelen még nyugdíjasként dolgozni, bár az is lehet, hogy csak az unokáknak rakják félre a kis pénzt, aki nem nézi semmibe őt, mint kiderül pár hozzászólásból.

Nem szabad sosem megszólni senkit, főleg nem a nagyszülőket, hiszen eleget dolgoztak és Isten segítségével, végre élvezhetik, hogy a munkájuk gyümölcse beért.

De, nem hiszem, hogy a te nagyszüleid boldogok lennének attól, amit most ide leírtál, sőt.

Mit gondolsz, te, ebben a korodban, mit fogsz csinálni:

Nekünk már ott a net, a sok lehetőség, sosem unatkozom, nem ülök a kön yveim előtt még.

Ne felejtsd el, ebben a korban már elhagyja az idősebebket a teste, a lelke viszont még fiatal marad, élete végéig.

Sajnálom, hogy ílyen véleménnyel vagy, kissé beszűkült a gondolkodásod, szerintem.

Na, kérlek, akkor írd már ki légy szíves hány éves vagy és eddig mennyit dolgoztál.

Én 57 vagyok, gyerekkorom óta dolgozom, igaz nem munkahelyen. Először otthon jószágokat etettem, kapáltam, kukoricát törtem. Az első "hivatalos" munkahelyem a 8. általános iskola elvégzése nyarán volt, egész nyáron egy TSZ (ha egyáltalán halvány fogalmad van róla, mi az, ha nincs, keress rá a gugliban) idénymunkása voltam 14 évesen!

Ha kellett, paradicsomot szedtem, ha kellett, babot, ha kellett, akkor kapáltam a földeket, ameddig a szem ellát. 14 évesen!!!

Hét végén otthon segítettem a háztájiban.

Középiskolában arany életem volt - csak hét végeken dolgoztam konzervgyárban, hogy legyen egy kis zsebpénzem, ne otthonról kérjek, meg minden nyáron valami fizetős helyen. Vagy konzervgyár, vagy mezőgazdasági munka.

Érettségi után kezdődött az "arany élet", mert irodai munkára tudtam elhelyezkedni. Aztán lett egy párom. Elvitték másfél évre katonának. Egyedül volt már, szülők nélkül. Nekem apukám meghalt, anyukám özvegyi nyugdíjas.

A másfél év alatt 2 állásom volt, egy irodai, egy meg mosogatás egy étteremben, hogy anyukámat és a katona kedvesemet is tudjam segíteni anyagilag és még én is megéljek. Általában 3-4 órákat aludtam. Ekkor voltam 21-23 éves.

Utána párom leszerelt, összeházasodtunk, pénzünk semmi, anyukám ránk szorult anyagilag. Támogattuk, próbáltunk megélni meg még lakni valahol, meg terveztük a gyereket is. Nagyon sokat dolgoztunk. Anyukám is meghalt, gyerek lett. Lakás is. Aztán elváltunk.

7 éves volt a gyerek. Kezdtem előlről. Eltartottam magunkat, lett lakásom, felneveltem a gyereket.

Most vagyok 57 éves. Dolgozom. Utána még suliba jártok, informatikát tanulok.

Egész életem során rendes, bejelentett munkám volt, ami azt jelenti, hogy adóztam, fizettem az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot.

Az adómból felnőttél például te is, fórumindító! Kaptad az ingyenes védőoltásaidat, az ovidat-bölcsidet, orvosi ellátásodat, családi pótlékodat, stb, nem sorolom. Táppénzen 38 év alatt 65 napot voltam, plusz 1,5 év GYED.

Kérdezem tőled: Eleget letettem-e az asztalra?

Leülhetek-e a tv elé, vagy még van valami elvárásod??

Ja, és te mit tettél le az asztalra, hogy bárki időstől számon kérsz bármit is???

Várom a részleteket, de ne kamuzzz, én sem tettem!!

Akik jartak 8 altalanos valtott tanitasi rendben, otthon varta oket a munka; a baromfi, az allatok, a kert, a szolo. 8 altalanos utan a 3 muszakon konzerv- vagy textilgyar, a paprikafold, a sparga es tarsai.

Halvanylila gozod sincs a regi videki eletrol, amit nem tapasztaltal meg a sajat borodon.

Egyszerre nyitottál két fórumot .Egyikben a fiatalok, másikban az idősek a célpontod. Nyilván nagyon boldogtalan vagy , mint fiatal, és a boldogtalanságod oka az, hogy az idős, nyugdíjas szüleid nem támogatnak téged az elvárásaid szerint. Megsértődtél rájuk és a világra JOGTALANUL.

Minden szülő ad, ha van miből és ha a gyereke megérdemli.

Nálatok mi a helyzet ? Tudna adni anyád-apád ?

Megérdemled ?

Van harmadik lehetőség is, amikor a szülő maga sem kapott és azt hiszi, hogy így a jó. Bocsánat (buta, primitív)

Neked az a bajod, hogy nem rakták a feneked alá a készet, vagy irigy vagy valakire.

Ez nem igazán csak a 80 éves cukorbeteg, járni alig tudó emberekről szól.

Mint írtam, a nagyszüleim pl. még csak 50 évesek voltak gyermekkoromban, én úgy látom, mintha ma teljesen aktívabban éln egy ötven éves, mint mondjuk 20 éve.

Nekem ilyen ismereteim vannak.

Es a papam 3 evesen libat orzott, 6 evesen mar markot szedett, kotelet teritett a 4 osztalyaval.

Ha csak alkalmanként találkoztok, nyilván nem látni bele az életetekbe, de én pl. félig náluk "nevelődtem" tehát nem ideiglenesen voltam náluk, mellettünk folyt az életük.

Nyilván olyan idősekről írok, akikkel nemn 1-2 alkalommal találkoztam, hanem rendszeresebben, ezért is írtam, hogy ismerek másféle nyugdíjast is. De én személy szerint többségében az inaktívakkal találkoztam.

Amúgy szerinted miért kellene mindenkinek célt kitűznie? Nem vagyunk egyformák. Az idő múlásával a szervezetünk is elhasználódik, már itt fáj, ott fáj. Éppen elég, hogy az orvosnál 3-4 órát kell ülni. Gondolod, abban nem fárad el az ember?

Aki meg aktív volt fiatal korában, az szerintem idősen is az lesz, ha az egészsége engedi.

Nem megfelelo tarsadalmi retegben nezel szet.

De miert foglalkozol folyton masok eletevel?

Nincs sajatod?