Autizmus - Naná, hogy Esőember! (beszélgetés)

Ha nem sikerül, az a nyelvtudás hiánya :) amit ha egészséges vagyok, meg fogok tanulni a bennszülöttektől, idővel ugyanazt a nyelvet fogjuk beszélni.

Az autista gyerek nem szűnik meg attól autista lenni, hogy összezárod egy csomó nem autistával.

Rossz példa ;)

Ne mosd össze a dolgokat .

Van olyan is , hogy oltás károsodás.

Kiváncsi lennék , ha mondjuk most téged pénz , telefon, térkép, és minden eszköz nélkül kitennénk Afrika közepén , hogyan boldogulnál és értetnéd meg magad az ottani emberekkel.

Ha nem sikerül , akkor ez már betegség ?

Egyébként nincs veszélyesebb mint a félműveltség .

Ha valóban az oltás okozta, akkor szerinted ez nem a betegség egy fajtája?

AZ egy más kérdés, hogy hogyan tekint az ember a gyerekére... én sem betegként tekintek az enyémre, de ettől még tisztában vagyok vele, hogy ami az állapotához vezetett, az a legkevésbé sem az egészség...

Olvass pontosabban! ;)

De tényleg nem érdemes...

Igazad van.

Csak elkeserítő 2012.-ben. még mindig itt tartunk .

Ha vizsgáztál sokat a Témában , akkor nem értem, hogy mi a gond .

Nézd át a jegyzeteidet.

Edina, aki előjön a védőoltásos sztorival az nem orvos, de ha az lenne sem érdemes fecsérelni a szót, nem érti...

Szerencsére stresszoldó abbahagyta az erőszakos hittérítést, tehát 200 fölé már nem megy a vérnyomásom. :D

terápia (főnév)

Terápia.jpg

1. Orvosi: Testi, lelki tünetet kezelő eljárás; gondot okozó testi, lelki állapotot jobbító módszer.

A gyógyszeres terápia segít a betegnek meggyógyulni. A sok mozgás és megfelelő étrend a jó terápia alapja.

2. Átvitt értelemben: Javító eljárás, amely egy gondot, problémát kezel, figyelmet lekötő állapoton javít.

Az emberi kapcsolatokra az egymásra figyelés és a kommunikáció jó terápia. A környezetváltozás lehet egy működő terápia, ha az ember kikapcsolódásra vágyik.

Eredet [terápia < latin: therapia (betegápolás) < görög: therapeia (gondozás, kezelés) < therapeo (ápol, gondoz, segít) < szanszkrit: dher (támogat, tart)]

Én is vizsgáztam elég sokat a témában ;)

Szerintem józan paraszti ésszel végiggondolva többre jutunk, mint azzal amit a vizsgán vissza kellett mondani.

Érdekelne pl. hogy mi van azokkal az autistákkal (ha egyáltalán léteznek valójában ilyenek) akik állítólag védőoltástól lettek azok. Előtte egészséges volt, nem volt autista, az oltás okoz valamit (ha létezik ilyen) és utána autista lesz. Szerintes ez is teljesen egészséges?

És egészségesek azok az autisták is (kb. az autisták 1/3-a) akiknél epilepszia alakul ki második betegségként? Vagy az akkor egy külön betegség, ami feltűnően gyakori az autisták között, és vannak egészséges autisták, meg beteg autisták? Nem bántani akarlak és szívesen írok ezentúl fogyatékosságot, csak nem értem...

Én most végeztem és vizsgáztam ebből . Betegséget nekünk másképp definiálták és tanították,

Ezek szerint a Fősulin a Tanárok hülyék.

Vagyis a két fogalom elég rendesen átfedi egymást...

Egyébként pl. miért is beszélnének terápiákról az autizmus kapcsán???

Itt a teljes lényeg és igazság.

Innentől kezdve lehet, hogy keresni fogok ilyen terápiás lehetőséget, csak egész máshol..

A betegség az élő szervezet életfolyamatainak abnormális állapota, az egészség ellentéte, a szervezet egyensúlyának felborulása. Emberek esetében betegségnek nevezhető a test vagy az elme olyan állapota amely testi vagy lelki fájdalomban vagy valamely funkció rendellenes működésben nyilvánul meg. A betegség akadályozza az ember mindennapos tevékenységét és társas életben való részvételét.

A betegségnek szubjektív és objektív szimptómái, tünetei vannak. A szubjektív tüneteket a beteg tapasztalja (pl. fájdalom). Az objektív tüneteket külső megfigyelő (orvos) állapítja meg vizsgálómódszerek segítségével. A betegségek kialakulásának külső és belső biológiai, szociális és pszichológiai tényezői is lehetnek. A betegség lehet krónikus (hosszantartó) vagy akut (hirtelen, rövid)

Egyébként ha az autisták lesznek többségben akkor az NT emberek lesznek a fogyatékosok .Ez csak nézőpont kérdése.

Nekem úgy magyarázta el a Doktornő ezt az állapotot, hogy :

Képzeljem el , engem most kiraknak a Marson . Nem ismerem a mars lakók szokásait, nyelvét ,kapcsolataikat , ételeit , nem tudok róluk semmit . Mit tudok csinálni, hogy megértsem őket és beilleszkedjek. Valószínű kézzel lábbal magyaráznék, egy ídő utána meg kiborulnék .

A betegség szó arra utal, hogy valaki egészséges vólt , de valami oknál fogva beteg lett , majd kezelik és meggyógyul.

Az autizmussal születik az ember nem betegség egy más állapot .Teljesen normális terhességem volt és szülésem .

Az Én fiam EGÉSZSÉGES , de másképp gondolkodik , más képp tanul ,másképp fogja fel a körülötte lévő világot. Úgy mintha sokáig Afrikában élt vólna és most kell megtanulja az itteni életet .

Szerencsére képes rá , hogy tanuljon.

Napról napra , jobban érti mit akar tőle a környezete és mit várnak el tőle.

MINDENT MEG KELL TANÍTANI NEKI. !!!!!!!!!

ELbeszélünk egymás mellett... nyilván másként közelítjük ugyanazt a dolgot. Már amikor elöször leírtam, akkor is mindkét kifejezést használtam, betegség/állapot. Hivatalosan a WHO döntése értelmében fogyatékosságnak kell tekinteni. Ugyanakkor ezek egymástól nem elválasztható fogalmak.

Azok a kutatások, amikről Te is írsz, nem az okot kutatják, hanem a már kialakult zavart értelmezik, osztályozzák, vizsgálják. Vagyis egy már kialakult fogyatékosságot.

Nagyon sok kutatás foglalkozik az autizmus biológiai, genetikai hátterével, amelyek azt bizonyítják, hogy sejt szinten bizonyos folyamatok nem vagy nem jól működnek, ezt betegségnek hívják.

Mondok egy példát: avn egy örökletes betegség, a retinitis pigmentosa, mely vaksághoz vezet. Senki nem vitatja, hogy a retina sejtjei betegek, genetikai okok miatt, vagyis ez betegség. Amit okoz, a vakság, azt fogyatékosságnak tekintjük.

De nem akarok senkit megbántani, bizonyára Ti tudjátok jobban.

Az autizmus nem betegség , másképp van "összedrótozva" az agyuk , teljesen egészségesek , csak másképp gondolkodnak másképp látják a világot stb. . Talán ezt így megérted.

Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg.

Az autisztikus tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil.

A naiv tudatelméleti zavar hipotézis szerint az autizmus pszichológiai szinten okozó elsődleges sérülés az ún. naiv tudatelméleti, vagy mentalizációs képesség zavara. A hipotézis elsősorban az autizmusban megfigyelhető mély szociális és kommunikációs zavarokat hivatott magyarázni. Tipikus fejlődés esetében ugyanis a naiv tudatelméleti mechanizmus tesz bennünket képessé arra, hogy a hétköznapi életben mentális állapotokat (vélekedéseket, vágyakat, érzelmi állapotokat, szándékokat) tulajdonítsunk különböző ágenseknek, és az ágensek viselkedését ezekből a mentális állapotokból eredeztessük. Azaz, a naiv tudatelméleti működés segítségével vagyunk képesek a hétköznapi életben a komplex emberi viselkedést értelmezni, magyarázni és bejósolni – hipotéziseket alkotni szociális partnereink belső állapotairól, beleértve szándékaikat is. (Elmeolvasás) Ennek a mai ismereteink szerint humánspecifikus képességnek a zavara igen jó magyarázatot ad a reciprocitás sérülésére, amely, mint láttuk, az autizmus központi vonása. Ha a személy nem képes a többiek belső állapotait reprezentálni, akkor ezek nem is hathatnak saját viselkedésvezérlésére, nem tudja saját viselkedését ahhoz illeszteni, mit akarhat, érezhet, gondolhat a másik. A mentalizációs képesség és a nyelvi kommunikációs kompetencia összefüggései kapcsán az autizmuskutatás igen fontos általános következtetésekhez is vezetett.

A végrehajtóműködés-zavar hipotézis kidolgozásának egyik motorja az volt, hogy a naiv tudatelméleti hipotézis ugyan figyelemreméltóan jól magyarázza az autizmus társas-kommunikációs aspektusait, de igen keveset mond a harmadik sérült területről, a sztereotip és repetitív viselkedésmintázatokról és a beszűkült érdeklődésről. A végrehajtóműködés-zavar hipotézis kidolgozói az autizmusban az elsődleges kognitív sérülésnek a homloklebeny végrehajtó működéseinek (executive functions) fejlődési sérülését látják. Tipikus fejlődés és működés esetében ezek teszik lehetővé a személy számára, hogy távoli célok elérése érdekében összerendezze, koordinálja akcióit, s a cél és a körülmények reprezentációjára valamint a valóság monitorozására építve rugalmasan végrehajtsa a cél elérésére kidolgozott viselkedéses tervet. Azaz, e rendszer sérülése esetén a személy különböző zavarokat mutat a komplex, célvezérelt viselkedésszervezésben, s ezek jól megfigyelhetőek az autizmus esetében is – részben épp viselkedéses merevség, repetitív tendenciák formájában. A hipotézis bizonyítékai olyan vizsgálatokból származnak, amelyekben kimutatták, hogy az autizmussal élő személyek a neurotipikus kontrolloknál következetesen rosszabbul teljesítenek olyan tesztfeladatokban, amelyekben a szerzett homloklebeny-sérüléssel élők is rosszul teljesítenek, s amelyeket a végrehajtó működések sérülésének kimutatására alakítottak ki.

A gyenge centrális koherencia hipotézis szintén átfogó, számos funkciót érintő sérülést feltételez az autizmus bizonyos sajátosságainak hátterében, de – szemben a kivitelezési jellegű végrehajtó működésekkel – észlelési, bemeneti mechanizmusok zavarát feltételezi. Frith és Happé feltevésének lényege, hogy az autizmussal élő személyek deficitet mutatnak azokban a működésekben, amelyek az észlelés során felvett részinformációkat a kontextus figyelembevételével jelentésteli egységekbe szervezik, a legkülönbözőbb kognitív területeken és a feldolgozás legkülönfélébb szintjein. Az elmélet bizonyítékaként felsorolt kísérleti adatok között vannak elemi vizuális észlelésből származók éppúgy, mint diskurzus-szintű nyelvi feldolgozási paradigmák keretei közt kapott eredmények. Az elmélet jól magyarázza az autizmus bizonyos, nem feltétlenül definitív sajátosságait: a képességek megőrzött szigeteit, az esetenként szűk tudásterületeken mutatkozó, kiemelkedő képességeket, az állandósághoz való ragaszkodást, stb.

A részleges konszenzus. Az elmúlt mintegy tíz év autizmus kutatásában talán éppen az a legfontosabb fejlemény, hogy mára igen nagyszámú bizonyíték gyűlt össze mindhárom hipotézis mellett. Így megalapozottnak tűnik az állítás, hogy mindhárom fenti, alapvető kognitív mechanizmusokat érintő zavar nagymértékben jelen van az autizmussal élő populációban, és hozzájárul a tünetek kialakulásához. A korábban versengő elméleteknek ma valamilyen koalícióban kell az autizmus magyarázatára törekedniük, s a legfőbb kérdés éppen ez: milyen kölcsönhatásban alakulnak ki ezek a zavarok az autizmussal élő személyeknél.

Aki nem képes felfogni, hogy az autizmus nem betegség, hanem fogyatékosság, az legyen szíves, foglalkozzon mással.

Nem vagy jó stresszoldó. Idegesítő vagy. És erőszakos.

Azért a balkezesség és az autizmus nem ugyanolyan mértékben nehezíti meg egy gyerek életét...

Jó strandolást! :)

A társadalom hozzáállása szerintem kettős... sok esetben jó, ha egészségesként kezeli az autista, hiperaktív, figyelemzavaros, magatartászavaros és még ki tudja hányféle "más" gyereket, hiszen ezzel rengeteg lehetőség nyílik meg előttük is, pl. együtt tanulhatnak a többiekkel. Ugyanakkor sok olyan eset van, amikor egyszerűen nem lehet ugyanazzal a mércével mérni mint az egészséget, nem autistát, nem hiperaktívat stb. Nagy baj lenne, ha a társadalom hirtelen ugyanazzal a mércével mérné őket, és nem fogadná el, hogy bizonyos területeken tőlük nem várható el ugyanaz mint a többitől.

Sziasztok!

Szed itt valakinek a gyerkőce a magatartásproblémái miatt gyógyszert (Ritalinon kívül)?

Köszönöm!

Elhiszem, hogy neked mindegy, miként tekintesz te vagy más egy autista gyermekre. Én pedig továbbra sem fogok úgy gondolni a fiamra, hogy beteg. Akkor a lányom is beteg, mert balkezes? Másként fejlődött az idegrendszere, sok mindenben nehézséget okoz a balkezesség, és nemrég még átnevelték volna a suliban jobbkezesnek. És sosem lesz nem balkezes.

Fölösleges szavakon lovagolni, de a szülők és a társadalom hozzáállását nagyban befolyásolja egy kis szó is. És ez egyáltalán nem édes mindegy a gyerek szempontjából. Az én fiam ugyanis szintén érteni fogja a különbséget.

A módszert nem kritizáltam, csak a hozzáállást.

Megyek a strandra, jó eszmecserét mindenkinek!