Angyalok, égiek kísérik az életemet (beszélgetés)
Áldás forrása a kereszt. Győzelem a keresztben
Miért van betegség, szenvedés, halál? Ez a kérdés minden ember életében felmerül.
Az Ószövetség a betegséget Isten büntetésének tartotta. Sajnos, ez a büntető istenről alkotott kép még ma is sokakban él. Pedig Isten, szerető mennyei Atyánk Krisztusban olyan Istenembert küldött a földre, Aki a mi betegségünket viselte, a mi fájdalmaink nehezedtek rá, a mi bűneinkért szúrták át és az Ő sebei szereztek nekünk gyógyulást. (vö. Izajás 53,4-5)
A szenvedés nem büntetés, hanem részesedés Jézus Krisztus megváltó szenvedéséből.
Hogyan élem ezt meg?
Úgy tekintek betegségemre, hogy kaptam egy szálkát, egy kis darabot Jézus Krisztus keresztjéből. Nekem ezt kell vinni. Én erre a keresztre mondok igent, és hiszem, hogyha a keresztemet átölelve Jézussal viszem, akkor ebből is áldás, gyümölcs fakad. A szenvedés végső soron mindig misztérium marad. Ezt a titkot egészen nem tudjuk megfejteni.
Jézus nem magyarázta meg, hanem igent mondott rá, szeretettel elfogadta, szenvedett, egészen a kereszthalálig.
Én is a megfeszített Jézusra nézek a szenvedés óráiban és a kereszten függő, tehetetlen, néma Jézus nekem szól, tanít, bátorít, vigasztal, békét ad a szívembe.
Arra gondolok, amikor tehetetlenül fekszem ágyamon, és szeretnék dolgozni, mozogni, hogy Jézust a kereszten szögek tartják fogva, én pedig kényelmes fekhelyen vagyok. Engem, ha szükséges orvosok, ápolók törődése vesz körül, Őt gúnyolódó tömeg kísérte.
Jézusra szögezett tekintetem minden megpróbáltatásban éltető, békét adó erőforrás. Vele biztonságban vagyok, ha ébren vagyok, ha alszom. Őt átölelve nem félek, ha műtét előtt állok-jövőm, sorsom szerető, gondviselő Istenem kezében van.
II. János Pál pápa mondta: „A hívő ember tudja, hogy szenvedésével sajátos kincs birtokába jutott, amivel Isten kegyelmi rendjében másoknak is hasznára van, hogy türelemmel viselt szenvedését felajánlhatja azokért, akik kedvesek a szívének. Megnyerheti számukra Isten irgalmát.”
Köszönöm Jézusom, hogy enyém lettél,
Hogy a szívembe beköltöztél!
Ne hagyj magamra hosszú utamon,
Legyél vigaszom, oltalmazóm!
Erősíts a gyengeségben,
Adj támaszt egyedüllétben,
Soha ne engedd el kezemet,
Fogadd el szerető szívemet!
Ámen.
Áldás forrása a kereszt. Győzelem a keresztben
Miért van betegség, szenvedés, halál? Ez a kérdés minden ember életében felmerül.
Az Ószövetség a betegséget Isten büntetésének tartotta. Sajnos, ez a büntető istenről alkotott kép még ma is sokakban él. Pedig Isten, szerető mennyei Atyánk Krisztusban olyan Istenembert küldött a földre, Aki a mi betegségünket viselte, a mi fájdalmaink nehezedtek rá, a mi bűneinkért szúrták át és az Ő sebei szereztek nekünk gyógyulást. (vö. Izajás 53,4-5)
A szenvedés nem büntetés, hanem részesedés Jézus Krisztus megváltó szenvedéséből.
Hogyan élem ezt meg?
Úgy tekintek betegségemre, hogy kaptam egy szálkát, egy kis darabot Jézus Krisztus keresztjéből. Nekem ezt kell vinni. Én erre a keresztre mondok igent, és hiszem, hogyha a keresztemet átölelve Jézussal viszem, akkor ebből is áldás, gyümölcs fakad. A szenvedés végső soron mindig misztérium marad. Ezt a titkot egészen nem tudjuk megfejteni.
Jézus nem magyarázta meg, hanem igent mondott rá, szeretettel elfogadta, szenvedett, egészen a kereszthalálig.
Én is a megfeszített Jézusra nézek a szenvedés óráiban és a kereszten függő, tehetetlen, néma Jézus nekem szól, tanít, bátorít, vigasztal, békét ad a szívembe.
Arra gondolok, amikor tehetetlenül fekszem ágyamon, és szeretnék dolgozni, mozogni, hogy Jézust a kereszten szögek tartják fogva, én pedig kényelmes fekhelyen vagyok. Engem, ha szükséges orvosok, ápolók törődése vesz körül, Őt gúnyolódó tömeg kísérte.
Jézusra szögezett tekintetem minden megpróbáltatásban éltető, békét adó erőforrás. Vele biztonságban vagyok, ha ébren vagyok, ha alszom. Őt átölelve nem félek, ha műtét előtt állok-jövőm, sorsom szerető, gondviselő Istenem kezében van.
II. János Pál pápa mondta: „A hívő ember tudja, hogy szenvedésével sajátos kincs birtokába jutott, amivel Isten kegyelmi rendjében másoknak is hasznára van, hogy türelemmel viselt szenvedését felajánlhatja azokért, akik kedvesek a szívének. Megnyerheti számukra Isten irgalmát.”
Szép reggelt Neked.
Hogy miért én válaszolok elsőnek nem tudom, de kell. Ráadásul nem ismerem a történetet, de ha Te kérsz, könyörögsz - akkor Te hibáztál - és őszintének tűnik.
Jézushoz imádkoztál. Ha ad esélyt, akkor valahol, valamilyen formában érkezik az üzenet. Figyelj mindenre. Én ezt mondom!
Sokat hibáztál! Ha létezik a tiszta szerelem köztetek maradéktanul, akkor kaphatsz egy utolsó esélyt.
Imádkozni kevés, tenni kell érte és nem keveset. Be kell bizonyítanod tiszta érzéseidet és komoly szándékodat. A megsebzett szív vérzik, de megbocsájtó tiszta, őszinte szó hallatán. A megbocsájtás csak akkor lehetséges.
Indulj el az utadon, az égiek melletted lesznek, és Jézus fogja a kezedet. Ezt érezted is!!Csak a tiszta szív győzhet, de vigyázz mert az idő véges.
Ezt kellett elmondanom Neked. Remélem segít, akkor is ha nem Tőlem vártad. Ne riasszon el semmi sem. Ez a lényege. Haladj az utadon a cél felé.
Erő, hit és kitartás pedig Benned kell,hogy legyen. Ne rettenj meg semmitől sem, ne érezz akadályt, ha van vedd könnyedén. Akkor győzhetsz csak. Néha sötétebbnek látszik a valóság, és megoldhatatlanabbnak, mint az valójában van.
Sok szerencsét és kitartást kívánok Neked. Szed össze magad. Az igazi kincsekért harcolni kell! Az égi ajándékokért, ha nagy, különösen kemény,és emberpróbáló a harc innen tudod,hogy a vége meseszép.
Lehet, hogy a Tied is ilyen. Bizonyítsd be,hogy alkalmas vagy Rá. Hidd el érdemes. Én már tudom.
Szép napot kivánok Neked!
Szép estét mindenkinek!
Szeretnék veletek megosztani egy történetet, melyet ma este éltem át. Szerintem ebbe a fórumba illik. Érdekes és megható volt számomra.
Egy kapcsolat helyrehozásáért imádkoztam. Gondolatban az Ő lábai elé térdeltem és átkulcsoltam a lábát. Így kértem fejem lehajtva, segítsen helyrehozni. Adjon erőt, hitet és kitartást, hogy bízni tudjunk egymásban és feltétel nélkül meg tudjunk egymásnak bocsájtani.
Ahogy imádkoztam, melegséget éreztem a jobb kezemen, aztán a bal kezemen is. Mintha fogta volna valaki.
Az addig bennem lévő feszültség és nyugtalanság feloldódott, és úgy éreztem, minden a legnagyobb rendben lesz.
Az Ő kezében van a sorsunk, és hiszem, hogy minden az isteni terv szerint halad.
Köszönöm, hogy elmondhattam. További szép estét mindenkinek.
Ez is csodálatos köszönöm. Fogadd cserébe ezt szeretettel.
ez meg az én búcsudalom...és... nem sajnáltam semmit sem.
Igen kevés ember van aki így tudja magát kifejezni,mint mi ketten.....szavak nélkül. Én is köszönöm.
A küldött dal csodálatos. Fogadd Tőlem szeretettel válaszul ezt a dalt....
Ég Veled Whiteangel
Természetesen nem mondok, és nem is volt szándékomban. Megváltoztam, sok mindent megértettem és én az lettem aki voltam. Már visszazártam az ajtót.
Köszönöm a dalt. Kedves vagy.
Köszönöm szépen!
Nagyon sok boldogságot kívánok én is Neked.
Igen úgy lesz, csak azzal foglalkozom, akinek a szava számít. Most is azt teszem.
Mindennel egyetértek! Nem azért jöttem,hogy teregessek, és veszekedjek, csupán Lualaj nevét szeretném tisztára mosni. Ez az én becsületem és a harcom, mely nagy volt idáig. Nem bánom, mert tudom miért és kiért tettem. De tisztességes voltam ezt tudom és az is maradok.
Ég Veled Whiteangel!
Ez nagyon szép!!!!!!
Most jelen pillanatban nem érzem....de szeretném hinni.
Sziasztok!
Én még új vagyok itt. Nézelődtem minden felé, és ez a fórum megragadta a figyelmem. Szép versek és dalok vannak, a tanítások pedig nagyon tetszenek. Meg természetesen minden. Nyugalmat hozott a számomra.
Ne tartsuk a rosszat jónak, a téveset helyesnek, de jussunk el oda, hogy a rossz, a téves ne tartson vissza a jó, az igaz meglátásától.
Rudolf Steiner
szia
vissza vissza olvastam a fórumban persze nem mindent!sokat emlegetik a neved!!!
Volt valami baj??
szia ha hinni szeretnél jó helyen jársz=)
Ők tényleg segítenek!!!!
KÉT VILÁG HATÁRÁN
Végre kijutott.
Már azt hitte, teljesen elveszett ebben a sötét labirintusban, ami fogva tartotta.
Apró kis fényfoszlányok vezették az alagútban, de újabbnál újabb folyosók, mély tárnák nyíltak mindenfelé. Hányszor, de hányszor eldöntötte már magában, hogy többet nem ugrik, nem megy le oda, marad a szélén, a biztonságos peremeken, egyensúlyozva és óvatosan.
Mégis újra és újra hívta a mélység, először a kiváncsiság, később már csak a tudása vezette, hogy jobb, ha követi megérzéseit és átérzi, átengedi magán mindazt, amit ott lenn tapasztal. Mert nem valamiféle szörnyek vagy szellemek várták ott lenn, hanem saját eltemetett érzései, vágyai és félelmei.
Minden egyes tárna, amin túljutott, csak fokozta a vágyat. Közelebb … még közelebb kerülni a Forráshoz.
Téli erdő, fagyos hideg. Már érzi is, nemcsak testét, de elméjét is átjárja. Már nem tud gondolkodni és nem is akar. Minden gondolat, minden kételkedés egyszerűen megfagyott a levegőben. Elég csak érezni …
Valami húzza a hátát. A hátizsák! Hát persze, idáig cipelte. Leül egy kidőlt fára és kinyitja.
Fényképek: egy mosolygó kisgyerek, érettségi tabló, ifjú pár, gyerekzsúr, fürdés a Balatonban … Aztán levelek … az első szerelmes levél, meg az utolsó. Néhány szép kirándulás emléke: kavicsok, levelek, préselt virágok … Bizonyítványok, igazolványok … Az idei naptár … Nincs már erre szükség! És leteszi a földre.
Az elengedés utolsó könnycseppjén már megcsillan a napfény, és valahol a távolban harangoznak …
És most látja csak, hogy mindenfelé hátizsákok, táskák és tarisznyák fekszenek szétszórva, de mögöttük a hóban egy keskeny, jól kitaposott ösvény vezet a fák között.
Minden fehér, tiszta és egyszerű … kívül és most már belül is.
Elindul. Tudja hogy várják …
Valahol, a messzeségben, már főzik számára a forró teát és készítik a gyapjútakarót ...
Csak addig kell még kitartania ... megőrizni és táplálni a tüzet, a vágyat … a megérkezés vágyát.
2010. január 30.
www.kapcsolat-felvetel.lapunk.hu
:) Helo...
Mivel most nekem írtál, válaszolok. Értettem! Ha nem, akkor tuti nincs miért. Készséggel elhiszem, hogy ok nélkül senki nem vakar ki egy halott topikot.
Szerintem sem kell! Jól el vagy!:))))
:) üdv..
ha nem írok akkor nincs mért, okkal szedtem elő a topikot ezt elhiheted. De nem kell mindig csak nekem írni, szerintem. ;o)