Amit nem értek az anyukákban (beszélgetős fórum)

nekem sincs kocsim, kerékpárral járok.

Max ilyenkor a fagy van, megyek busszal, de még a gyaloglást is jobban preferálom.

szerintem ez nem kor függő.

Én mondjuk örülök, hogy már több mint egy éve alig kellett tmegközlekedést használnom.

:)

És még sminkelek is :D

És a kismamáknak segítek mindig a kocsit felsegíteni (12 műtét után), mert a szegény tizenéves fiatalemberek nagyon fáradtak...

Meg fogunk öregedni, való igaz...imádom segítem a nagynéniimet, azt aki megérdemli!!!! Miért az normális, amikor akkora paraszt az idősek többsége, hogy szó szerint fellök, meg ha valami nem tetszik neki szid? Vagy amikor a kismamának nekilöki a kocsit, vagy kötözködik??? Szép mintát kap, hidd el :)))

Nem hiszem, hogy ekkora paraszt leszek, mint az idősek többsége... bár a fiatalok egy részéről is el lehet mondani, ami régen nem volt ilyen...

Ja és az anyád, az az anyád :) Ha botladozik segítek, de ha fut akkor minek? én nem tudok futni... akkor valószínű jó kondiban van :DDD

Megfogtad a mondandóm lényegét.

:)

igen, ebben igazad van, hogy mi volt pontosan azt csak a benne lévő felek tudják.

Én csupán azt az elvet szeretném hangoztatni, hogy abból sosincs baj, ha az emberek mindannnyian tekintettel vannak a másikra.

Nálunk egyébként nyugodtan ki lehet dönteni bármit, engem nem zavar, ha viszont folyamatos sírás vagy kiabálás akasztja a beszélgetést, az már igen.

Bocs, de nálam elvből be sem jöhet állat a lakásba, a macska pedig a legutolsó állat a ranglétán. És pelenka van rajtuk?

De állatot ne hasonlítsunk emberhez...

Engem jobban zavart amikor az 500.-ot elkérték a gulyásért :DDD

Értem amit írsz, de te sem tudod mi volt, mert csak az egyik felet hallottad, így nem lehet objektív véleményt mondani...

Mindenkinek más a határ...kérdés, mint hogy írtam, a sírás-ordítás, kinek mi... meg hogy betojik és a kakis pelus zavarja... az úgy gondolom, nem egy olyan dolog

kedves kis sztori:

Anyuka felszáll a kisgyermekkel a villamosra és az előtte ülő idős néni lábát rugdossa, ránéz a gyerekre, majd az anyukára, semmi, majd megy egy darabig, és a mellette ülő fiatalember szól, az anyukának, hogy fogja vissza a gyereket...

mire az anyuka: én a szabadelvűség szerint nevelem a gyereket, azt csinál amit akar...

erre a fiatalember kiveszi a rágót a szájából és a gyerek hajába gyúrja..

Anyuka: Mit képzel fiatalember, hogy meri ezt?

Engem is az anyukám a szabadelvűség szerint nevelt........ :DDDD

De ha már az állat témánál járunk esetleg bepróbálkozom a macskáimat odaszaratom a barátaim szőnyegére, majd megmondom, hogy dehét olyan cuki, a kis ciluk márcsak ilyenek, ezt el kell fogadni, ha nem az csak azért van, mert nincsenek macskáid és nem tudod hogy is működik ez.

:)

Én is 34 évesen vállaltam,mert későn érő típus vagyok :) Amikor megszületett akkor lett kerek az életem, ami eddig hiányzott és üres volt nem tudtam mi az.

Hihetetlen sokat megnevettet, meg amikor látod magadat benne... és még sorolhatnám... az amikor aggódsz, ha valami baja van és egyek vagytok olyan mint egyfajta "szerelem"...szerintem...