Akinek volt halálközeli élménye, ossza meg legyen szíves velünk! (beszélgetős fórum)

Az is lehetne, de miért van, az hogy utána a legtöbben a szeretetet látják a legfontosabbnak.

Miért nem negatívan élik meg?

Miért nem félelmetes?

Miért látja magát kivülről és tud olyat, amit amúgy fizikailag nem tudhatna.

Vagy oxigén hiány, vagy ez a másvilág.

Pedig mennyi mindent lehetett volna kérdezni.

De azért mindjárt beteszek egy linket, bár lehet, hogy nem ismeretlen.

na. valakinek biztos volt.

de ez nem itt fog kiderükni.

Van még a klaviatúrádon, olyan billentyű amit nem használtál? :)))

Látod milyen kevesen vannak, akik visszajöttek? Vajon miért?

Pedig érdekes a téma.

Köszi Zizi.

Megnézted Csuri?

Nagyon érdekes. Sőt, baromira

Örülök. Kevés a boldog ember manapság. :O))))

Azt a nőcit láttad videón, amit valaki még az elején küldött az agysebészest?

nálam igen...egyre jobban alakulnak a dolgok...kezd minden a helyére kerülni...

nagy a szerelem nagy nagy...

Hát most mondd meg, hogy behalt ez a topic.

Pedig nagyon kiváncsi lennék.

De ha néha írunk ide, akkor jönnek a népek, mert az elsők között látják.

Úgyhogy próbálkozom.

Nálad minden oké?

Nagy a szerelem?

mesélj doki...

mizujs?

van újdonság?

Egy másik fórumon valaki leírta, hogy rendszeresen van álmában látszólagos testen kívüli tudatos élménye.

Tanulságos, úgyhogy idézem:

"Velem rendszeresen (úgy évente 3-4szer) elő szokott az fordulni, hogy közvetlen elalvás előtt, félálomban úgy érzem, hogy látom a szobát, csukott szemmel. Amikor ez történik, és rájövök, akkor kissé tisztul az általános félálombeli nyomottság, kissé tudatosabbá válik a dolog.

Mozogni nem tudok a "kamerával", de nézelődni igen. És a nézőpont sem teljesen ott van, ahol a fejem, hanem kissé feljebb, mintha mondjuk ülnék az ágyban.

Nem tudom, ezt nevezik testelhagyásnak, asztrális projekciónak?

Mindenesetre egyik ilyen alkalommal a szokásosnál is tisztább fejjel, és relatíve hosszan voltam ebben az állapotban. Jól körülnéztem, megnéztem két tárgyat az asztalon.

Kinyitottam a szemem.

A két megfigyelt tárgy ott volt, de nem abban a helyzetben, ahogy "láttam".

Következtetésem: nem a valóságot "láttam", a testelhagyás álom jellegű. Emlékek, múltbeli tapasztalatok fura, valósnak tűnő kombinációja, de nem a valóság. Plusz információt nem lehet az ilyen tapasztalatokból kinyerni, csak azt, ami már amúgy is a fejünkben volt.

...

A szemem _határozottan_ csukva van. És egyébként mást "látok", mint nyitott szemmel. Nem sokkal eltérőt, de eltérőt. Ja, és töksötét szobában is "látok".

Viszont ha akarok, meg tudok mozdulni, de akkor teljesen felébredek. Igazából ezért "nehéz" megtartani azt az állapotot, mert vagy hamar felébredek, vagy elalszok.

...

Csak az utóbbi időben kezdtem el kísérletezgetni a dologgal, és gyakorlatilag az első kísérletnél kibukott, hogy nem a valóságot érzékelem, bármennyire is valósnak és pontosnak tűnik.

Konkrétan a két kinézett tárgy egy monitor és egy hangfal volt. Úgy "láttam", hogy a monitor felém, az ágy felé van fordítva. Kinyitottam a szemem, és láttam, hogy nem, az oldalát látom. A hangfal viszont a "helyén" volt.

Egy másik esetben a díványon, dohányzóasztal mellett elalváskor jött rám ez az érzés(az csak pár pillanatig tartott, és elaludtam a végén, nem felébredtem). Jól megnéztem az asztalt, üresnek tűnt. Mikor felébredtem, rajta volt egy bögre, egy teáskübli, meg egy könyv. Nem más tette oda, én voltam, elalvás előtt. Mégsem "láttam" őket.