Akiknek nehezen jön össze a baba! (beszélgetés)
én a 14 hetemmel határvonalon voltam,de mivel nagyon véreztem inkább műtöttek.
Az én férjem mindenbe mellettem áll. Azt mondta ha lombik akkor az ha örökbefogadá akkor az. Nem adjuk fel ezt mondta. Mert én fel akartam. De azt mondta ő is kivizsgáltatja magát. Bármire hajlandó hogy legyen egy közös kis babácskánk.
bizony.ilyenkor eltűnődök,hogy az a kegyetlen sors nem is mindig annyira kegyetlen.legalább nekünk nem kellett megszülni.
Ez szörynű:-((((
Mikor ilyet hallok rossz gondolataim leszenk.
Ha belegondolok nagyjából egyidősek lehettek velem:-(((((
Mondjuk én is gondoltam egy idő után (mikor lelkileg jobban voltam) hogy jobb így mintha betegen születne vagy később halna meg.
Bár azon is elgondolkodtam hogy akkor már az is jobb ha nem jön csak később. Nem tudom mi a jobb.
én ezért nem is erőltetem a dolgot.ha jönni akar jön .ha nem...akkor szomorú leszek.Mondjuk én már feldobtam a férjemnek az örökbefogadás témát.Természetesen hallani sem akar róla.
Szörnyűűűű!!!!! Apukám 62 éves lett volna.. Beteg volt és az a legszomorúbb, hogy az emberek 5%-a hal meg ebbe a betegségbe...
Én olyan lányokkal voltam egy szobában, akiknek meg kellett szülniük a 5 hónapos babájukat, mert vagy beteg volt, vagy hirtelen nem volt szívhangja a babának. És még az egyik lány akart nekem segíteni kimenni wc-re, akinek már nem mocorgott a babája a pocakjában... Hihetetlen, milyen emberek vannak.. Ez fordítva is így volt. Ebbe belegondolva, nekem hozzájuk képest még "szerencsém" is volt, ha lehet ilyet leírni...
Érdekes és szomorú. Sajnálom hgy neked is ilyeneket kell átélned. :-(
Az apám egy dolog mert ő már nem volt olyan fiatal, de mondjuk öreg sem. 53 éves volt.
De tesómnak nem lett volna szabad meghalnia. És tulajdonképpen senki nem érti a dolgot.
Sokan azt mondják, hogy ezek a kisbabák más szülőt választottak maguknak és a Te kisbabád tudja, hogy mikor jön el az ő ideje, hogy beköltözzön 9 hónapra a pocakodba és meg is szülessen. Én nem tudom, hogy álljak ehhez. De abban biztos vagyok, hogy még, ha nekem csak petezsákom is volt, akkor is beteg lehetett és örülök valamennyire, hogy így alakult.
Elfelejteni szerintem egy jó érzésú ember sose feljeti el. De tovább kell lépni és előre nézni.
Persze, hogy nem.. Csak lehet így akart végetvetni az állandó depimnek, mert már nem akart úgy látni... Vagy nem tudom. Érdekes mindenféleképpen. Sajnálom az Édesapádat és a testvéredet. Nekem november 5-én lesz 2 éve, hogy apa elment és rá fél évre pedig az egyik legjobb barátnőm halt meg tüdőembóliában nagyon hirtelen. :(
Érdekes dolgok ezek...
igen, ez jó ha így gondolod. Csak tudom hogy ilyenkor bántó dolog látni a kismamikat.
Igazásból ezt soha nem fogom én legalábbis elfelejteni. Pláne hogy kettő is volt egymás után 3 hónapban. Csak ha lesz egy egészséges babám akkor majd kárpótol. De az nem az lesz aki elveszett.
Szerintem ha kisbabák között van az ember lánya elfelejti minden bánatát:-DD
Jah, rémálom...jólvan, most esett le..pedig kétszer is elolvastam a bejegyzést...bocsánat.
Éva nagyon aranyos a kisfiad. Büszke lehetsz rá. Remélem egyszer nemsokára talán egyszerre velem örülhettek a kistesójának is.
Nálam párom olyan hogy szeret állandóan nézelődni és én vagyok aki sokszor szól hogy ha úgyse veszi meg akkor minek folyton néznie, meg a szívét fájdítania:-)
Na akkor én mit mondjak apám 9 éve halt meg, tesőm juniusban volt 2 éve. Apámat is hiányolom sokszor, tesómat meg nem tudom kiverni a fejemből. MÉg se toll le miatta párom. Tesómat ő is ismerte és ő is döbbenten áll sokszor a dologok előtt.
Azért örülök hgy nem cseszeget miatta:-D
Egyébként 3 hónap nem elég szerintem egy ilyen veszteség feldolgozására.
Ja értem... ne haragudj, hogy nem értettem :( Mennyi idős volt a terhességed?
Nekem most volt befejező műtétem. És az álmomban ezt nem csinálták meg.
Én a vetélés után elmentem az újszülött osztályra a barátnőmmel és megnéztem a kislányát... Gyönyörű volt. És érdekes módon, nem voltam ott szomorú...sőt.. olyan jóleső érzés volt látni a sok kicsi babát. Talán még nem is voltam teljesen magamnál akkor...
De végül is drukkolok magamban hogy nekik jobban sikerüljön irigy azért nem vagyok. Sőt azért valaholy legbelül örülök nekik. Jó látni hogy nincs bajuk meg minden.
Én ezt nem értem.. Benned hagyták???
én ezért nem megyek.el lennék veszve a sok boldog kismami közt.
Mi hétvégén veszünk még egy két dolgot a lakásba. Aztán akarunk menni a Dunaújvárosi élményfürdőbe. Vasárnap pedig a családomhoz mert ők Pesten laknak.
Hát elhiszem . Ilyenkor minidg szomorú dolog látni az egészséges, boldog kismamikat.
Én korábban jártam gy hogy vártam a klinikán ahová járok és egyszercsak megláttam egy volt osztálytársamat ott. Ott dolgozik, de most épp nem mert terhes volt nem is kicsit. És kérdezett mikor észrevett hogy hoyg vagyok eg minden:-S
Zsuzsi..ez nagyon jó. Az én párom nem tud róla beszélni, csak magában rendezi le a dolgokat. Ő ilyen, de azért bántó a dolog, mert amikor apa meghalt, akkor is csak annyit mondott 3 hónap után, hogy most már ideje lenne feldolgozni :( Ilyen szempontól nem egyszerű eset. De ahogy észrevettem, megérti, amit magyarázok neki. Én csak cipőt szerettem volna nézni, nem venni, nézni...erre az volt a válasza, hogy majd nézek, ha lesz pénzünk rá.. De nem látott a dolgok mögé, hogy én csak kiszabadulni akartam a négy fal közül... Hát ez van...és igen Christine...örülök neki, hogy nem menekül el.. :)
Mindkettőnkét nézték. Úgyhogy reménykedem hogy nem volt baj a babával és a méhemmel, akkor talán egy kis hormon vagy genetikai probléma amit könnyen lehet orvosolni gyógyszerekkel. Az elöző műtétnél is néztek szövettant.
tök aranyos.nekem Miskolctapolca meg az állatkert lett beígérve...még sehol nem voltunk
További ajánlott fórumok: