Akik 40-esen, 50-esen vállalnak gyermeket-hogyan képzelitek el a jövőt? (beszélgetős fórum)

Dina! Ha mindketten akarjátok, hát vállald...egyik legszebb élmény lesz életetekben....ma a 70-75 évesek tevékenyek és nő az átlagéletkor.

garancia arra sincs, hogy aki 18 évesen szül az nem hal meg két év múlva.....

Szia. Engem anyukám 41 évesen szült, apukám akkor volt 43. Mindkettőnek második házassága, és így alakult. Anyukám már nem él, és hát nincs már túl sok rokonom. Apukám szerencsére él még, igaz, már 84 éves, de van már 6 unokája. Pedig emlékszem mindig azt mondogatta, hogy csak azt érje meg, hogy mi leérettségizzünk:) Soha nem éreztem hátrányát annak, hogy "idősebbek" a szüleim, pedig amikor én születtem ez még elég ritka volt.

Én szültem 21 évesen, 25 évesen és most 38 évesen. Persze én is sokszor elgondolkodtam rajta, hogy hány éves leszek amikor a kicsi iskolába megy, meg ilyenek. De teljesen jó ez így, élvezek vele minden pillanatot. Talán azt is mondhatom, több türelmem van hozzá, mint a nagyokhoz volt annak idején. De most is azt mondom, max 40 évesen szülnék, később azért már nem. Egy férfinál szerintem meg ez annyira nem számít, nem neki kell kihordani a gyereket:)))

Szerintem ha szereted őt, és tényleg tőle akarsz gyereket, ne gondolkozz sokáig:)

Egy fiatallal ugyanúgy történhet sajnos, mint egy idősebbel. Elég sok ilyet hallani:(

komolyra fordítva: ő most 48. ha sekélyen számolok, akkor is 70 felé lesz, mire a képzeletbeli gyerek kirepülget...az egészsége sincs rendben, jobb nem lesz az idő múlásával.

na tessék: önmagam ellen beszélek, persze ezért is kértem véleményeket, mert önmagammal vitázok ezügyben.

meg szerintem ő is. amikor felvetődik a téma, kis ideige elmrengve néz maga elé, titokzatos mosollyal a szájá, és csillogó szemekkel. aztán eltűnik mindez, és legyintve mondja, hogy á, nem való ez már neki...

Dina!

Azonnal tessék jól és eredményesen összegyűrni azt a lepedőt!!!!!:-DDD

hogy még értetőbb legyek. nekem van két kisgyerekem, a páromnak is van két felnőtt, de ők nem tartják a kapcsolatot egyáltalán (mindketten elváltunk). és ugyebár felvetődik a közös gyerek kérdése ilyenkor. de már az elején letisztáztuk, hogy esetünkben ez nem lenne ésszerű dolog, több okból kifolyólag.

viszont tudom, hogy szíve mélyén főleg ő nagyon szeretné. és bennem is motoszkálnak dolgok, de...

nem, valóban nem a "véletlen" gyerekről van szó.

számomra is még távolinak tűnik a 40-es időszak. az én korom és egészségem nem befolyásolná a gyerekvállalást. viszont a páromé igen, plusz az anyagi helyzet is mindig bizonytalan.

csak úgy megérintett a téma szele és igencsak elgondolkoztam az érveken és ellenérveken ezzel kapcsolatosan.

hogy nem félnek e bevállalni a 40-50esek?

én néha úgy érzem, nem lenne igazságos a gyerekkel szemben, hogy míg pl. a fiatalon vállalt testvéreket minden szempontból támogathatták a még fiatalos szülők, addig a "kései" gyereknek ez ilyen formában már nem adatik meg.

Köszönöm, értettem a kérdést.

Én konkrétan kifejtettem, hogy nem tervezem, de ha etc. ...

Nem a gyógyszeren volt a hangsúly.

De még mindig nem értem miért viseli annyira a szívén ezt a témét?

Miért lovagolsz annyira ezen a témán? Szeretnél még gyereket negyven fölött, de nem vagy még benne biztos?

Én speciel nem tervezek negyven fölött, abban meg nem nagyon hiszek, hogy gyógyszer mellett becsúszik ( persze van kivétel). Ha esetleg 47 évesen mégis terhes lennék, fogalmam sincs mit szólnék hozzá. Valószínüleg nem örülnék annyira, mint most.

De én azt mondom, aki nem akar , az nem esik teherbe.

még nem nagyon tudom elképzelni, hogy milyen ha gyereked van, ezért is olvasgatok inkább gyakorlati dolgokat, az kézzelfoghatóbb...de majd meglátjuk, hogy sikerül.

:)

még nincs-ezért sokat olvasom itt a gyakorló anyukákat, míg nem tettem én is úgy gondoltam, ha gyerek születik, lehet húzni egy vonalat, és kvázi behatárolt dolgokat tehet az ember.

Az itt olvasott tapasztalatokból azt szűrtem le, hogy babával is rengeteg dolgot lehet csinálni, nem kell belefulladni az anya szerepek, de sok dolgo lényegesen körülményesebb, mintha csak ketten, vagy eggyen lennétek.

:)

én azt látom, hogy gyerekkel sok minden beválllalható, csak sokkal körülményesebb.

:)

természetesen ha jön, örülünk neki.

de itt most a tudatosan tervezett gyerekekről lenne szó. vajon ugyanúgy örülnél neki pl.47 évesen? vagy ha a párod 50 felé van?

Ez természetes. Ha úgy adódott volna és akár 18 évesen szültem volna én sem bántam volna meg.

Szerintem bármikor születik egy gyermek örülni kell neki.

Én 20 évesen szültem.Most 32. vagyok.

Soha nem fogom megbánni:)

Amine anya!:-)

Gratulálok a Baby-hez, kitartást kívánok Nektek a legszebb pillanatokra! Osztom a véleményed, én sem tudtam volna elképzelni magam a 20as éveimben egy babával a karomon. Nemrég múltam 30, és én is éltem az életem. Most már kezd hiányozni egy babácska, de még sokat kell "dolgoznom", hogy biztonságban tudhassam. Az anyagiak sem utolsók, na meg egy apukát is kellene találni...:-)

Azért a kettö között van átmenet! Öszintén szólva inkább lennék kozmetikázott, kosztümös mama, minthogy a földeken kapáljak. De hát kinek mi...

Én kb. két hét múlva szülöm az elsö babámat 31 évesen. Nagyon örülök neki, hogy így alakult, mert 20-30 között sok mindent megéltem: különbözö országokban éltem, nyelveket tanultam, pénzt kerestem és anyagilag teljesen független lettem, mindent megtudok adni a gyermekemnek amire szüksége van. Itt elsösorban nem kényeztetésröl van szó, hanem arról, hogy nem kell az árakat néznem, hogy megvehetem-e az egészséges, de drágább kaját, nem mérgezö kínai játékot, ruhát veszek, stb.

Ha 20-as éveimben szültem volna, nem tudtam volna megadni mindent a babának és én is sok élménnyel lennék szegénysebb.