Akarom, de mikor? (beszélgetés)

Helyes!!!! :))) Nekem jelenleg az az elképzelésem, hogy a második sikerül :DDDD De az tényleg!!!!

Őszintén szólva, azt is elképzelhetőnek tartom, hogy mégis megtalálom a társam valakiben, aki nem akar házasodni, mert nagyon olyan ember vagyok, aki sokszor beleveti magát a vízbe, és sodródik az árral. Vagyis az lenne a helyes, ha azt írnám: most ez a szándékom, ismerkedés után puhatolózva megtudom, neki mik az elképzelései a házasságról, és ha nem passzol, felvázolom, hol a helye, és próbálom ott tartani.

Ugyanakkor hiszek abban, hogy ne kell mindenkiben a nagy őt keresni. Szóval, az előző teóriám szép, meg jó, de úgy át fogom szelni, mint a huzat! És közben remélem, hogy egy olyan emberhez láncolom magam, aki velem azonos szándékot vall.

Köszi, hátha. Én sem merek benne igazán hinni. Mert itt már nem nekem kellene hinni. Az kevés egy eljegyzéshez és házassághoz.

Mi miatt fuccsolt be? Ha nem baj, hogy erről kérdezlek.

Egyébként az igazán nagy dolog mindig az, hogy a kudarc után fel tudsz állni és menni tovább. És Te most épp ezt teszed! És ez jó! Nagyon jó!

Én egyébként azért vagyok ennyire meghülyülve ezért, mert eddig az összes kapcsolatomban az volt, hogy gyűrű nélkül kérték meg a kezemet és gondolkodtak együtt,,, aztán léptek és hihetetlenül rövid idő alatt vettek el más lányokat. És persze ne érezzem ,hogy velem van a baj???Pedig ott nem rágtam a fülüket.

Szerintem menni fog, Rajtad nem fog múlni:)!

Nagyon örülök neki, hogy eljutottatok idág:) Lesz ez még jobb is!!!

Nekem elég rosszul hangzik ez a sok mis-másolás, de megértem, hogy ragaszkodsz hozzá, mert szereted.

Mi mind a ketten házasodni akartunk, mind a ketten hittünk a házasságunkban, aztán mégis befuccsolt pár év alatt. Most meg van is, nincs is egy másik kapcsolatom, ami egy teljesen eszetlen dolog. Szóval, én leszek az utolsó, aki a követ vet rád azért, hogy bizonyos szempontból "nem jól" terelsz egy kapcsolatot, és szívből kívánom a legjobbakat, mert vagyok olyan romantikus, hogy 2010-ben, elváltan is hiszek a házasságban :)

Nyilván vannak fontosabb dolgok, mint az eljegyzés, egy esküvő, vagy épp egy jelzőtlen válás, de borzasztóan rányomja az bélyegét az ember mindennapjaira.

Nem láttam a Madagaszkárt, de ismerem az érzést. Nem az a kérdés, hogy most nem akartok, hanem az, hogy pl. a párod mikor akar gyereket, és az a Te terveiddel mennyire egyezik. Meg a többi terv, ha van.

Ha nem találsz olyat, ami tetszik, irány az ötvös! Mi is csináltattuk.

Az ismerőseid jó eséllyel ijesztegetni fognak,hogy a házasságok mekkora része végződik válással, de ne foglalkozz vele!

És ha nem olyat választ, amit én választanék? Jól van, ez már csak vicc volt:D

Jó ötlet amúgy... Ma este szerintem lesz egy kis beszélgetésünk, szeretnék tisztábban látni.

De lehet, hogy csupán azért szeretné, hogy próbálj fel egyet-kettőt, hogy legalább a méreteddel tisztában legyen.

Szerintem elég, ha annyit mondasz neki, hogy nem TE szeretnéd kiválasztani a gyűrűt. Így ő választja ki és bizonyos szinten meglepi lesz a leánykérés konkrét időpontja, nem???

Szerintem az a helyzet, hogy ő biztos az igenben, meg akarja venni a gyűrűt és azután megkérni vele a kezedet. De ez így nem annyira romantikus.

Én sem értem.

:)) :)) megmosolyogtattál...igen, ez tényleg ilyen. Ma beszéltünk telefonon, mert egyébként ma dolgozott/zik és mondtam neki, hogy erről most már komolyan el kell beszélgetnünk. Megkérdeztem, hogy ő akarja-e az eljegyzést és persze természetesen MÉG NEM. Megkérdeztem, hogy miért? Ő azt mondta, hogy CSAK. :)) Ez meg nem válasz.

Egyébként kaptam már sokfajta választ erre a kérdésemre tőle. Volt olyan is, hogy egy csomó ismerőse van, akik évekig jártak jegyben és aztán a csaj nem bírta, tovább akart lépni, de anyagilag még nem bírtak és a csaj lelépett.

Erre azt gondolom mondhattam valamit, hogy én meg akkor lépnék le, ha nem lenne eljegyzés. De szerinte én így is-úgy is vele maradok. Egyébként szerintem nem is fél, hogy elveszít. Hogy félne, mikor mindig a fülét rágom és elmondom, hogy mennyire szeretném már, hogy tovább lépjünk.

De kezdem úgy érezni, hogy ez mind csak kifogás.

Tudom, hogy az életben sokkal fontosabb, nagyobb dolgok is vannak egy eljegyzésnél és örülni kell a jónak, de néha olyan, mintha az ösztöneim felülkerekednének.

Nem tudom láttátok-e a Madagaszkárt, de abban van az a rész, hogy az oroszlán kénytelen növényeket enni, épp nem hal éhen és happy az élet, de egyszer csak elhatalmasodik az ösztön és képtelen ellenállni annak, hogy rátámadjon a barátjára, hogy megegye.

Én ugyan ezt érzem most....elnyomom magamban az ösztönt. Minden ösztönt. A gyermek utáni vágyat is. Ő azt sem szeretne még.

De: mentségére legyen mondva, még én sem. Nem azért, mert nem szeretnék már babázni, hanem azért, mert nincs még pénzünk rá.

Jaa, nálunk ilyen sosem volt, sosem mondott olyat, hogy nem biztos benne.

Már tudja, hogy megkapta az adóvisszatérítést. Délután mondta, hogy menjünk vásárolni, nekem tavaszi kabátot, meg ilyesmit. Elindultunk, első utunk egy ékszerbolt volt. Kérdezte tetszik-e valamelyik karikagyűrű. Nem fogott meg egyiksem, meg össze is voltam zavarodva, így azt mondtam, nem. Azt mondta igazán neki sem. Utána még egy ékszerboltban voltunk, ugyanez történt,de közben úgy viselkedett, mintha már előre megbeszéltük volna ezt, illetve megkérte volna a kezem. Később mondtam is neki, hogy nem kérted még meg a kezem, én ezt nem értem. Mondta, hogy mire kérje meg, előbb gyűrűt szeretne... Nem nagyon fél,hogy nemet mondok, mi?:D

Nekem ez is ugyanazt jelenti, ha csak néha igen, akkor az valójában nem :( Az anyakönyvvezetőnek sem lehet azt mondani, hogy "asszem, ma jó napom van"

A helyedben elgondolkodnék azon, hogy neki az fontosabb, hogy a szülei mit gondolnak, nem az, hogy Te mit szeretnél. Persze, hozzátaszi a Te szüleidet, mert azt illik, meg úgy jobban tud Rád hatni.

Vagy süketelj, de akkor meg rég rossz a dolog.

Értem, hogy mit írsz....

Nem csak a házasság, eljegyzés a téma ebben a cikkben, hanem minden amihez "kell" a férfi. Legyen az a már említett esküvő, vagy a gyerekkérdés.

Sziasztok!

Szerintem sok pasi fél az eljegyzéstől, pláne az esküvőtől. Az enyém pl. babát vállalna már, de az eljegyzés vagy az esküvő még szóba sem került. Persze én nem akarom erőltetni, pedig már 5 éve együtt vagyunk, és 3 éve együtt is élünk. Fura egy társaság, az biztos. :)

Nem azt mondtam, hogy mindig kétértelmű választ ad, hanem azt, hogy egyszer ezt mondja, máskor meg azt. Félreértettétek.

Lottózik és amikor álmodozik, hogy megnyerjük, akkor mindig azt mondja, hogy már következő nap elvenne, nem érdekelné semmi. Jelenleg nem akar szerintem eljegyzést sem, mert szerinte hülyeség évekig jegyben járni. Szerinte kinevetnének minket a szülei és anyámék is, hogy mire föl akarja megkérni a kezem, mikor úgymond semmije sincsen.

Azzal, hogy kizsaroltál egy eljegyzést, szerintem nem vagy előbbre. Lehet, hogy megteszi, mert elveszíteni nem akar, de belül nem gondolja komolyan. Azt írtad, hogy egyértelmű igenlő választ nem szokott adni. Ha így előáll egy gyűrűvel, az csak egy felszínes mozzanat, amivel magamellett tart.

Én azon vettem többekközt észre a volt férjemen, hogy már nem egy irányba tartunk igazából, hogy visszaváltott egyes szám első személybe mikor a jövőről beszélt.

Ezzel a viselkedéseddel csak el fogod marni magad mellől a párodat.

Ha ez a gyűrű dolog számodra annyira fontos, akkor indulatok, sírás, veszekedés nélkül ülj le vele és beszéld meg. Kérdezd a terveiről, hogy akarja-e egyáltalán, mikor akarja? Ha a válasza nemleges vagy próbálja elodázni a döntést akkor el kell hagyni, vagy ő fog téged, a "fülrágás, nyavalygás" miatt dobni.

Ha elhagyod és pár napot nélküled tölt és rájön, hogy szeret, akkor lehet, hogy egy gyűrűvel jön hozzád. Ha meg nem jön, akkor nem is szeretett eléggé és soha nem is vett volna el.