A szép nagy család (beszélgetős fórum)

Miért velük kellene elbeszélgetni,miért nem a mamával?

Ő nem egy tárgy amit jobbra balra kellene pakolni,ha te gondolsz rá,és úgy érzed törődnöd kellene vele,akkor tedd.

Próbáld megoldani a helyzetet,szerintem a többiek nem számítanak,egyedül a nagyi.

Szerintem semmi vérlázító nincs abban,ha a gyerekei(Mira SZÜLEI)),ha nem tudnak segíteni és gondoskodni róla ,akkor lemondanak az örökségükről,és a pénzen vesznek egy örök lakhatást neki valamelyik szép ,kellemes ,idős otthonba(nem kórházi elfekvőre gondoltam,ne keverjétek),ahol társaságba lehet,kártyázhat beszélgethet hasonló korabeliekkel stb.

Ebben nincs semmi vérlázító.

A vérlázító az,hogy senki nem gondozza,mindenki másra mutogat,amit meg is értek,hisz úgy tűnik,valóban egyik családtag sincs abban a helyzetben,hogy magához vehesse a nagyit.De azt már nem ,hogy ezért nem is tesznek semmit a nagyi érdekébe.

Amúgy ha megöregednék és egyedül maradnék,és belátnám,hogy már nem tudok magamról gondoskodni ,én tuti ezt tenném,önszántamból ,és úgy hallottam vannak igen szép "öreg"faluk.

Egyáltalán nem várnám el a gyerekeimtől,hogy bármiben változtassanak az addigra felépített életükön ,és engem pátyolgassanak.

A fene nagy 1000 éves élettapasztalatod alapján ítéled meg azt akit nem is ismersz?

Pici gyerek mellé, pici lakásba, hogyan vegyék magukhoz? Tudod mennyi dolog van egy idős ember ápolásával? Én tudom, mert apámat, anyámat ápolom, segítem. Nehezebb, mint egy kisgyerekkel.

Azt meg senkitől nem lehet elvárni, hogy a saját családi életét kockáztassa.

Igen, gondoskodni kell róluk, de meg kell találni azt a középutat, ami mindenkinek jó. A többi testvérrel megbeszélve, mert mindegyiknek a nagyanyjaA kipakolós unoka ügyét, meg a szülőkkel kéne tisztázni. Bár nem tudom az életkorokat, de ha már felnőtt, akkor bizony kéne egy családi összeröffenés és még ha vita árán is, de megoldást kell találni.

És nem szégyen az ahogy Mira ír, mert neki elsősorban a saját gyerekei érdekeit kell szem előtt tartania!

Olyan könnyen tudtok megítélni embereket, akiknek a körülményeit nem is ismeritek.

Ő csak tanácsot kért, nem kioktatást!!

hiszed, nem hiszed így volt......nem találtam ki...különben meg te kezdted a beszólásaiddal én csak folytattam.

és tudod mi a szégyen??? nem ahogy én írok, hanem az, hogy kisemmizték a szegény nagymama házát. pont.

Tudod mit: lehet, hogy nagy a szám és keményen fogalmazok-de: szégyen, ahogy irsz.

Pont.

Ha egyetlen egy szaloncukrot nem kaptál volna tőle (amit bocs, de nem hiszek) nektek akkor is kutya kötelességetek segiteni és tőrődni vele.

És számomra itt a vita vége.

honnan veszed te azt, hogy segített minket?????? nem is ismersz és a részleteket sem ismered!!!!!!!!!!!

a nagymama engem személy szerint SOHA nem segített, még egy szaloncukrot sem kaptam karácsonyra tőle, csak akkor, ha megkérdeztük, hogy vehetünk-e egyet a fáról!!!!

Én nagyon is magamnál vagyok.

Ha az embernek egyetlen fillér sem jut egy örökségből, akkor is kutya-kötelessége az idős szülőt és nagyszülőt ellátni, mindaddig mig él.

Igazad van.Igy is meglehet oldani.

De azt szörnyűnek találom, hogy valaki leél egy életet-és most ő szorulna azokra akiket egész életében segitett-és ekkora "frászban" vannak azok a jöttétől-akiket minden szeretetével és törődésével ellátott.

Nos ez mindig is, ezek után is vérlázitó számomra.

Tudod mit, ha arról lenne szó, hogy a nagyim otthonba menjen, vagy velem legyen-akkor akár milyen szűkösen is-de velem marad.

Tudod mi a nag szégyen-hogy ott vagytok akár hanyan és mégis egy frászba vagy, hogy most mi lesz.

Fogadjunk a lakás áránál nem lennél frászba, ha megkapnád.Remélem a néninek van annyi esze, hogy nem hagyja magát.

Így van, szerintem ez jóval élhetőbb, mint egy karosszékben nyomorogni egész nap.

És az idősotthon nem börtön, bármikor meg lehet őt látogatni.

Igen ,ez a hivatalos verzió:))

De én úgy gondolom,hogy elsősorban a gyerekeinek kellene gondoskodnia róla.Ha nekik nem megy akkor a nagyit ki kell költöztetni a házából,és a pénzen otthonba kellene adni,már ha a családból senki sem akarja gondozni.

Egy ház árából király módon élhetne,amíg meg nem hal.Egy otthonban társasága lesz,orvosi felügyelet alatt fog állni,és önálló életet élhet anélkül ,hogy a gyerekei gyereket csinálnának belőle:)

próbáld meg egy másfél szobás lakásban, két felnőtt és két gyerek mellé betenni a nagymamát. ráadásként a kisebbik gyerekem 20 hónapos és van egy kölyökkutyánk,akit 2 óránként kell levinni és foglalkozni kell vele is. ja, és mindezt egyedül egész nap.++++főzzél, mossál, takarítsál, és mindenkinek elégítsd ki a vágyát.....

kösz a tanácsod.

ez szép de 20 négyzetméteren például ezt lehetetlen megoldani.

A szeretet nem ott kezdődik és végződik szerintem, hogy egy mindenki számára, beleértve a nagymamát is egy kényelmetlen és élhetetlen helyzetet teremtünk-mert ez az elvárás.

Szerintem a lényeg azon van, hogy megfelelő kompromisszummal a nagymama el legyen látva, és kényelmesen élhesse le azt ami még hátra van.

akár milyen kicsi, az ember a nagymamáját senkire nem bizza, hanem szeretettel gondoskodik róla-mig él.Akár milye van, akár milye nincs-tartoztok annyival, hogy otthont leljen nálatok.Szerintem.

Bocs-de én igy gondolom.

Akkor szerződtessetek hivatásos ápolót a Kék Angyal Házi betegápoló szolgálatot tudom ajánlani.

A gondozáson kívül takarítást is vállalnak.

nézd, én nem hiszem, hogy ehhez bárkinek köze lenne, rajtuk kívül, vigyétek haza a nagymamát, ha szembesül azzal, hogy bizonyos dolgai nincsenek ott, elmondhatjátok, hogy úgy tudjátok XY-nál vannak.

Utána majd Ő eldönti mit lép.

Ha nem tudjátok otthon gondozni, el lehet helyezni a lakás árából bentlakásos magas szintű idősotthonba.

akkor kérdezze meg Ő az unokáját arról, hogy mi lett az értékeivel.

Ez rájuk tartozik.

A gondozása más kérdés, vagy vállaljátok, vagy nem.