A párom nem akar második gyereket (beszélgetős fórum)

Nézhetjük onnan is, hogy ki nyomja le a másik torkán a békát? Ha a férfi akarata érvényesül, a nő miért ne érezhetné becsapva magát?

Honnan tudjátok, hogy ebben a kapcsolatban ki visz (vitt) haza több pénzt, ki tart-tartott el és kit?

Különben meg azt hiszem ha egy kapcsolatban az dönt, aki a több pénzt viszi haza, az már régen rossz és egyenesen megalázó.

Egy nőnek miért ne lehetne életcélja, hogy nagy (nagyobb) családja legyen? Nem lehet mindent ennyire anyagiasan megközelíteni. És lássuk be, egy gyerek kihordása, megszülése, nevelése nem a férfinak jelent nagyobb terhet. Ha egy nő azt mondja hogy köszi, egyszer már végigcsináltam újra nem akarom-azt teljesen megértem. Na de egy pasi???

Szerintem csak az írj meg a véleményét, akinek van gyermeke-gyermekei-mert az legalább tudja miről van szó. A pálya széléről könnyű bekiabálni.

Szerintem meg van,hogy valaki a gyerek mellett döbben rá mit bír és van annyi önismerete,hogy ezt vállalja is.

Egyébként meg ki lehet veszekedni,hisztizni a másodikat,csak azt úgy tegye meg a nő,hogy abban biztos legyen,hogy ha egyedül marad két gyerekkel,akkor az nem okoz neki problémát.A gyereket mindig két ember vállalja és ha az egyik nem akarja azt el kell fogadni,mégha vannak okosan és szépen hangzó ídézetek akkor is.

"A legnagyobb ajándék amit a szülő a gyermekének adhat, az a testvér"

Ezt nem én találtam ki, tőlem sokkal okosabbak-de mélyen egyetértek vele.

Az ember nemcsak kenyéren és vízen él üzenem az alant íróknak. És hogy valakinek azért ne legyen második gyereke, mert nekem csak egy-vagy egy sincs, az ugye csak egy vicc?

Persze szuper dolog, hogy a férjed jó körülményeket teremt - de teljesen megértem hogy csalódott vagy, mert nem ebben állapodtatok meg anno.

Én átáltem ugyanezt-van egy 4 éves kisfiunk. Házasság előtt megbeszéltük, hogy 2 gyerekünk lesz. Aztán szülés után nem került szóba a dolog, amikor én úgy éreztem aktuális, szépen kihátrált a párom. Rengeteg vita, veszekedés van már mögöttünk-és a fájdalom, hogy a kisfiam azóta is szinte minden nap megkérdi: anya nekem mikor lesz testvérem?

A férjem álláspontja azóta kicsit megváltozott, ha becsúszna egy gyerek talán tudna örülni is neki. Persze nem töri magát....Ti még olyan fiatalok vagytok, nekünk sajna már nagyon kong a harang.

A szép szó, a sok beszélgetés talán segít. Adj neki időt, légy türelmes-és kérd az égiek segítségét! Én szurkolok nagyon! :DD

Szerintem sem hitegetett (azt még a randizós korszakban szokás,nem gyerek kérdésben),egyszerűen talán rájött,mivel is jár egy gyerek felnevelése!

Én meddő vagyok-papíron. Ezt el is mondtam a páromnak annó,most 2 gyerekünk van. Én sem hitegettem csupán,hogy nem lesz baba,de így alakúlt!

A másik,hogy valóban ráérsz még,van ideje a párodnak,hogy újra meggondolja magát.

A férjed szemszögét is megértheted, hisz jó ideje ő az aki dolgozik, mert ugye Te otthon voltál a gyerkőccel..

Lehet sok már neki.

Enyém sem akar.

Igazából meg tudom érteni.

Mondjuk lehet, hogy hülyeség is lenne toxémia és egyebek után.

Nem értem mi a bajod? Hogy nem úgy ugrál,ahogy te gondolod?Vagy nem azt tervezi,amit te?Egy gyerek a mai világban nem kis felelősség egyrészt,másrészt pedig sokan míg nincs gyerekük mondogtaják,hogy majd lesz 2-3,aztán megszületik 1 és rájönnek nekik bőven elég az az 1.

Légy hálás,hogy házat teremt nektek,és azon igyekszik,hogy szép körülmények között legyetek.

Nem hiszem, hogy 'átvert' max. változott a véleménye.

Sok mindent nem tehetsz, a legjobb, ha elfogadod, nem nyúzod, és egy időre hanyagolod a témát.