A házasságról...Ha nem akar házasodni a partner, de te szeretnéd, hogy orvosolnád? (beszélgetős fórum)

nem szabad erőltetni semmiképp

kb 5 évet vártam rá, hogy a férjem akarja magától

de egyszer sem mondtam neki, hogy de én így meg úgy

kompromisszum

Sziasztok!

Lányok, ne legyetek elkeseredve, egyszer biztosan benő a fejük lágya ebből a szempontból is. Csak az elkötelezettségtől félnek, de nem értem, h miért. :)

A papíron kívül semmi sem fog változni, úgyhogy akkor is mehetnek a haverokkal jobbra-balra, csak ezt nem akarják megérteni. ( Persze tisztelet a kivételnek).

Szerencsére engem tavaly májusban a születésnapomon megkért, hogy legyek a felesége. :)( Júniusban voltunk 3 évesek) Azóta is kérdezgeti, h mikor lesz a nagy nap, de még nem döntöttünk ez ügyben. :)

:) :)

Az enyémnél tényleg lehet az anyagi az első kifogás, nem mondom, benne lehet,hogy esetleg fél,ami egy férfinál normális,csak vallaná be,hogy tudjak segíteni,de ha azt mondja,hogy ő még utazgatni akar,még élni akar, magára költeni, egy gyerek csak teher lenne, akkor ez önzőség inkább.

Nálunk mindkét gyerek "derült égből villámcsapás" :9 Mégis tisztességgel, szeretettel neveljük őket és nem szenvednek hiányt semmiben :)

Ez az anyagi dolog a gyerek témában egy nagy hülyeség!

Szerintem egyszerűen próbálj kicsit túllépni ezen a dolgon. Vagy ha nem tudsz, mondd meg neki.

Én megmondtam neki, hogy nagyon szeretnék feleség lenni és nagyon próbálom elfogadni, hogy ő nem akar nősülni, viszont garanciát nem tudok arra adni, hogy ezt magamban le tudom rendezni. megpróbálom, mert szeretem őt, de lehet, hogy egyszer fel fogok állni és elmegyek, mert nem bírom így tovább csinálni :( Ez nem egy ultimátum volt, egyszerűen csak beszélgettünk, abszolút komolyan is gondoltam és nem erre a beszélgetésre fel kérte meg a kezem, mert hónapok teltek el azóta :)

Viszont az én lelkem is megnyugodott, hogy kimondhattam. Elmondtam azt is, hogy úgy érzem ő nem biztos annyira a kapcsolatunkban, mint én, mert normális indokot se tud mondani, hogy miért nem. Ráadásul van 2 gyerekünk, mi már örökre kapcsolatban leszünk, akárhogy is. Ugyanazok lesznek az unokáink, a dédunokáink..stb. tehát ha csak az elköteleződéstől fél, azt nem veszem be, mert a két gyereknél nagyon kötelezettség nincs.

Az erőszak és zsarolás semmiképpen nem járható út!

De ha tudnám a megoldást, már megtettem volna én is! :D

Elmondanám, hogy most mondta nekem, hogy valójában már régebben benne lett volna a baba projectben, de nem mert belevágni, mert nem tudta, milyen is ez, ezért talált ki mindent. De ahogy velem volt a terhességem alatt, úgy változott ő is. Látta az UH-n, hallotta a szívét, látta és érezte, hogy rugdos bentről, hallgattuk otthon a szívhangját, bent volt velem szülésnél és ez volt a fordulópont. Olyan élmény volt neki, ami mély nyomot hagyott. Hogy látta megszületni a lányát. Így már nem kérdés a tesó dolog! :D

Kitartás, csak fél és nem vallja be!

Ugyanezzel érvelek én is,sikertelenül.Szerintem ő nem is fogja fel mit jelenthet szülőnek lenni,ha a kezében tarthatná,rámosolyogna a pici,akkor eljutna hozzá,de így nem...Mindig van valami váratlan kiadás és mindig is lesz,nem lehet arra várni,hogy megnyerjük a lottón a főnyereményt...Ha a gyerekre "sajnálná" akkor az esküvőre meg pláne. :(

Néha nagyon el tudok keseredni, néha meg nem törődöm vele, de azért belül ott motoszkál...

Néha úgy beszél rólam, hogy az asszony, a feleségem, akkor mindig közbeszólok, hogy nem,nem! :D Még nem, erre azt mondja, hogy de majdnem! és kész! :D

Egyszer lányos zavaromban pedig az ő vezetéknevével és az én keresztnevemmel mutatkoztam be a főnökének. :)

És mivel indokolja, hogy nem?

Az én párom egy épkézláb érvet sem tudott felhozni hogy miért nem :S De így utólag már megértem őt...

Nekünk nem erről szólt, sőt pár éve már lehetett volna, hisz lett volna rá pénzünk. Egyszerűen ő nem akart megnősülni, azóta én is megértettem az ő indokait és ő is az enyémeket. (hozzáteszem ehhez kellett egy kis pszichoterápia :D)

Most eljutott abba a stádiumba, hogy érzi amit én, hogy fontos neki, hogy ki akarja mondani, hogy a FELESÉGEM és ez jó érzéssel töltené el :)

Igaz most meg elég pénzünk nincs rá, de ahogy te is mondtad, az embernek arra van amire akarja :) Hát lesz nekünk is :)

Egyet értek Veled. :)

Én is ezért vágyom rá, nem pedig a felhajtás miatt.

Nekem nem álmom a fehér ruha és a házasság...

bár igaz, hogy nem esne rosszul ha megkérnék a kezem, de nekem így is jó:D

Szerintem azt nem értik meg a férfiak (tisztelet a kivételnek), hogy ez nem egy darab papír, és nem a fehér ruha és felhajtás a lényeg.

Az, hogy valakik hivatalosan is egy pár, hogy FÉRJ-FELESÉG, az a nőket (engem legalábbis) egy plusszal töltenek el, egy el nem mondható érzéssel. Egy láthatatlan szövetség, egymáshoz tartozás, egy "igazi" elköteleződés, ahol már tényleg nem engedjük el egymás kezét. Nem tudom leírni normálisan :) De talán érthető...

Szerencsés vagy :)

Remélem nekem is sikerül, csak győzzem kivárni...