A gyermek "fegyelmezése", mint szükséges rossz... (beszélgetős fórum)

Babin!

Ha a gyerkocnek van annyi esze, hogy rosszalkodjon, akkor van arra is, hogy megertse mi, miert rossz. Ha csak csapkodjuk a feneket, azt sem tudja, miert kapja, vegul "immunissa" valik ra.

Hú, én aztán tényleg nem vagyok tapasztalt, de mindig az apukám példája áll előttem, ami az ő apukája példája is, és van egy hugom, akivel "jógyerekek" lettünk, már szüleink szerint.

Elmondom hogy volt:

Amikor valami rosszat (készültünk) elkövetni, vagy elkövettünk-mondjuk amit előtte megtiltott, mindig volt ideje megállni, akármit is csinált, és az ölébe ültetett minket, és azt mondta: Beszéljük meg! Elmagyarázta, mi lehet a következménye annak, ha nem fogadunk szót. Mit miért tilt meg, illetve enged meg. Felvázolta, már a korunkhoz mért formában, hogy mit miért szabad, és miért nem. Aztán megdicsért, hogy biztos megértjük, mert tudja, hogy nem akarunk rosszat senkinek. Ezzel megsimogatott, és elengedett. Nagyon bejött, és sosem kellett, hogy bántson. Súlyosabb esetben elég volt, ha felemelte a hangját, vagy csúnyán nézett. Egyből tudtuk mi a pálya. Mindig tudtuk, hogy mit vár el. Mindig megkérdeztük, hogy ezt, vagy azt szabad-e. Mindent megbeszéltünk. Én ezt a példát fogom követni, az biztos. Bár...gyereke válogathatja, nem tudom....

Kedves Pédé!

Én szerintem tévedsz, nem túlzás! Első szólásra persze hogy abbahagyja, de újra meg fogja próbálni a csintalanságot és a rosszaságokat. Igenis múszáj egy kétévesnek a fenekére csapni, csak akkor tanulja meg mit szabad, és mit nem. Kétéves korban nagyon fontos igy fegyelmezni.

Különbség van egy irányzott atyai anyai pofon, vagy popsira csapás, illetve a szíjjal verés között, ne tegyünk közéjük egyenlőség jelet.

Szvsz az előbbi indokolt esetekben igencsak szükséges is.

En meg csak 27vagyok raadasul egy 4 honapos babaval, de 8 eve dolgozom gyerekekkel. Legfeljebb nem olvasol el:))))

Szerintem a veres nem igazan hatasos. A kovetkezetesseg az, ami szerintem nagyon fontos. Ha buntetni kell, en mindig adok elotte a gyerekeknek egy utolso figyelmeztetest, de ugy, hogy meggyozodom rola, hogy a gyermek nem engedte el a fule mellett amit mondok. Azutan pedig fontosnak tartom, hogy aki buntit kap, mindig pontosan tudja, hogy miert buntettem meg. Mindig legyen osszhangban a buntetes a "bun" sulyossagaval.

Visszaolvasva kicsit katonas, de nalam ez mukodik, es a gyerekek szeretnek hozzam jonni (ugy tunik:) ).Tudjak meddig mehetnek el.