A férjem majdnem megütötte a gyereket (beszélgetős fórum)

Egyiket sem javallotta senki sem.Jó ötletem sincs,mert ebben nincs tapasztalatom.

Csak a férjedet védeném kicsit,mert gondolom nem csodálkozol ha elszállt az agya.

Lehet hogy szakember kellene hogy ne fogcsikorgatva teljenek a legszebb évek,és esetleg a kapcsolat is kárát lássa.

Nem mindig. Mégis mi mást tehetnék? Én megütni nem fogom és nem is tartom helyesnek az ilyen viselkedés!

Rá szoktam szólni kicsit csúnyábban ha nem ért a szép szóból. Fenyegetni sem szoktam semmivel.

Felesleges. Addig marad benne, míg elmagyarázod.

Viszont azt már megtapasztalta, ha ordít, visit, balhézik, akkor anya szelíden el kezd beszélni, majd végül teljesíti azt amit el akart érni.

Te aláveted magad a gyermek akaratának. A gyermek diktál.

Most szoktasd le róla, mert ha megnő ez nem csak arról fog szólni, hogy nem akar időben asztalhoz ülni!

Ha neked sosem fogad szót, akkor te nem neveled, hanem ráhagysz mindent.

Pedig a kicsinek is kell, hogy legyenek szabályok, amikhez igazodni kell. Ezt pedig következezes neveléssel lehet elérni.

Akkor a hiszti is kevesebb lesz.

Egy hisztis gyermekhez sok türelem kell.

Figyeljetek rá, hogy ne okozzon magában kárt, egyébként meg hagyjátok figyelmen kívül!

(pl. ha földhöz csapja magát)

Ezeknek a zsaroló hisztiknek csak a következetességgel lehet vége.

Nem vagyok a gyerekverés híve, de ilyen pici gyereknek ha csak jelzésértéküen is a popsijára ütnek bizony hatásos lehet.

Amúgy ha három évesen akaratos, hisztis nehéz természetű azt bizony csak magadnak köszönheted, valószinű eddig kontroll nélkül meg lett engedve neki minden, épp ideje elkezdeni a következetes gyereknevelést amig nem késő, mert a fejetekre nő aztán cseszhetitek.

3 éves kicsi fiunk van. Rettentő akaratos, hisztis, nehéz természetű gyerek. Nekem sokkal több türelmem van hozzá, a férjem szól rá mindig erélyesebben, de eddig sosem bántotta. Ma is kiverte a gyerek a hisztit, próbáltam helyre tenni szép szavakkal, de nekem sosem fogad szót. A férjem nem túl türelmes típus, mikor a gyerek már a földön fetrengett, akkor fogta magát és a ruhájánál fogva felrángatta. Oda akart neki csapni, mikor rákiabáltam: Ne bántsd!

A gyerek is megszeppent, azonnal elhallgatott. Én nem így akarok nevelni. Este is sírtam emiatt. Megígérte, hogy nem fog a gyerekhez nyúlni, de ma csalódtam benne. Sajnos én erőszakkal nevelve nőttem fel, semmiképp sem akarom, hogy az én gyerekem is megtapasztalja.

Mit tegyek, hogy ő is türelmesebb legyen a fiunkkal? Szereti, de nem viseli jól a hisztit. Én sokkal türelmesebb vagyok.