2020 áprilisi babák (beszélgetős fórum)

Bius! Remelem sikerrel zarjatok az inszeminaciot 😊

Én holnap hívom az orvosom, várjuk az időpontot, ilyenkor a legnehezebb türelmesnek lenni.

Egyébként olyan mindjárt megjön érzésem van az alhasamban, meg mintha feszulne is kicsit, úgy olvastam utána hogy ez normális?! Egyébként ha veszek be magnézium + b6 vitamint enyhül 😊

Volt egy cisztám, ami miatt elküldtek egy komolyabb uh-ra ahol már észrevették, hogy valami nem stimmel, de csak tapogatóztak. Aztán ezzel a félinfóval elmentem egy jobb hírű dokihoz és ott nézték meg, hogy mi a helyzet, de annyira nem foglalkozott vele, mivel még nem volt téma a gyerekvállalás. És ezt vittük tovább mikor eldöntöttük a dolgot, és ez lett a pontos diagnózis.

Köszönöm, én is nagyon bízom benne, neked meg sok örömöt a babához :)

Hű, nem is hallottam eddig ilyenről első kézből, hogy valakinek két méhe van. Megkérdezhetem, hogy derült ki?

Elhiszem, hogy nehéz, és fura lehet a művi dolog. Szurkolok nektek, hátha hamarosan meglesz az a pozi teszt! :)

Nagyon aranyos, amit meséltél a párodról :)

Nálam orvosilag bizonyított a dolog (talán ebből a részből szerencsésnek mondhatom magam), mert volt már korábban igazol dupla méhem, dupla vaginával, amit tüzetesebben megnéztek márciusban egy laparoszkópos műtéttel. Ott kiderült, hogy a baloldali méhem nem alkalmas a baba kihordására valamint a hozzá tartozó petevezetékem a gyermekkori sorozatos műtétek miatt teljesen el van roncsolódva, valamint a jó méhem méhszája el van fordulva, így a bejutás is nehézkes. Gondolom ezért is mondták, hogy inszem. Uh nálam még nem az a helyzet, hogy régóta próbálkozunk és már totál rá vagyok menve, hanem még csak április óta van zöld lámpa, de valahogy így, hogy volt plusz segítség kicsit más. De igyekszem lehiggadni, meg türelmesen várni, hátha végül mégsem jön meg.

Van pár ismerősöm akiknél nem jött természetes úton a baba, hol azért mert nem volt peteérés, hol ismeretlen ok miatt, hiszen a párok minden tagja egészségesnek mondható volt. Volt akinél később a körülmények megváltoztak (anyostól elköltözés utáni első nyugodt hónapban meg is fogant a baba, pedig már orokbefogadason gondolkodtak)

Másnál is kimondtak h nem születhet babája, elvált, összejött egy másik pasival, akivel természetesen nem védekeztek, hiszen a nő meddő volt hivatalosan. Egy nap epegörccsel vittek kórházba ahol kiderült, nem epe hanem baba fog születni. Lehet hogy nálatok is lelki okok lehetnek ami miatt nem jön a baba? Próbáltál befelé fordulni, választ keresni? Próbáltál meditálni? Ellazulni? Ezek sokat segíthetnek csak pl a válaszok felismerésében is.

Tudod, ezeken a dolgokon már én is elgondolodtam, hogy vajon a sors fintora e hogy oda látszólag könnyebben jön a baba ahol nem is biztos hogy adott minden körülmény (felelősség, fizikai, anyagi háttér stb.) én hiszek abban is, hogy ez nem csak ezeken múlik, hanem a babán is, hiszen ő akar vagy sem megszuletni hozzánk. Nálunk is jöhetett volna, hiszen 5 évig csak megszakítással "védekeztünk" persze lehet h ez felelőtlenségbek tűnhet, úgy voltunk mindig vele, ha jönni akar akkor jöhet. :)

De páromban voltak gátak, sok lelki gubanc (szülei mintái, hozott félelmek stb) szerencsére ketten is meg tudtuk oldani hogy ezek a gátak megszunjenek benne, és teljes szívvel mondhassa h felkészült egy babára. Emlékszem jó pár héttel ezelőtt mosogattam és hátulról megforditott atolelt és a nyakamba bújt az arcával, majd mikor elemelte a fejét, láttam h könnyes a szeme. Kérdeztem mi a baj. És mondta hogy semmi, csak bele hasított a gondolat, hogy már hárman vagyunk, és boldogság töltötte el a lelket. Akkor éreztem először h kész vagyunk családdá válni.

De, valószínű. vagyis még ebben bízom azért. Csak valahogy most kevésbé hiszem, hogy sikerült. Nálam eleve nehezítettek a körülmények, és amíg nem volt semmiféle beavatkozás, tudtam jól kezelni, hogy most sem, pedig volt, hogy késett is pár napot. De most valahogy más. Kicsit szégyellem is magam miatta, de egyszerűen nem tudok parancsolni a gondolataimnak, érzelmeimnek. És ebbe az is szerepet játszik, hogy van egy 6 évvel fiatalabb húgom, akinek már 5(!) gyereke van, abból egy nincs is vele, és a másik négynek sem tudja biztosítani azt amire szükségük lenne. És ezt mindig olyan igazságtalannak éreztem (korábban is, mikor még egyáltalán nem voltam érintett), hogy miért ott jön könnyen, ahol nem kellene és ott kell küzdeni, ahol jó sora lenne annak a picinek.

Uh, asszem, kicsit elkalandoztam, elnézést, de jól esett ezt most így leírni.

Egy hete kesik, és egyre erősebbek a tesztek. Remélem velünk marad a pöttöm. :)

Aug 28.-an megyek az első UH-ra remélem már lesz a picinek szivhangja is. Nagyon várom

Koszonom! ☺️ Gratulálok neked is!

Nálunk az első lesz, régebb óta szó volt róla hogy jó lenne már, viszont csak egy két hónapja hagytam abba a fogamzasgatlot. És nálatok?

Sziasztok!

Ma reggel csináltam egy tesztet, holnap után kellene (illetve nem kellene) , hogy megjojjon. Halvány két csíkos lett, szerintetek reménykedhetek? Nagyon szeretnénk már 😊

Próbálok valahogy képet csatolni a tesztről