1969-es év “érdekességeire” lennék kíváncsi (tudásbázis kérdés)

A nagymamám (pontosan nem tudom) a hatvanas évek végén vett Budapesten egy 220 négyszögöles telket 40 eFt-ért. Ez egy olyan telek volt, ami tele volt fákkal, nem volt víz és villany sem. Néhány hónap alatt felépült a háza, de víz csak a szomszéd fúrt kútjából volt, illetve az áramot csak néhány év múlva vezették be ezekre a telkekre.

Kályhával (fa és szén tüzelésű) fűtöttek.

Voltak már BKV járművek, de azok nagyon ritkán jártak. Kék volt a buszjegy 1,50 ért és sárga a villamosjegy 1 Ft. Még nem volt metró, csak a kis földalatti járt.

2 évig voltak katonák a fiúk.

Kötelező volt az iskola köpeny.

Itt Pesten , ha jól emlékszek, akkor 1982-től nem volt szombati munkanap és kb. ekkor szűnt meg a délutáni suli is.

Ha jól tudom, akkor a szombati meló nem munkahely függő volt. Én ekkor még iskolás voltam és minden második szombaton volt tanítás. Az iskolák sem dönthettek arról, hogy náluk van e vagy nincs. Akkor még nem 40 órás volt egy munkahét.

Mi éppen 69-ben jöttünk haza Németországból. Nekem akkor itt minden szinte új volt. Igen, akkor még minden második szombat munka- és tanítási nap volt, de nem teljesen.

Azután, iskolától is függően átszervezték a tanítást csak délelőttre, és a szombatok is kezdtek itt-ott szabadok lenni.

Én GYes után, 80-ban(?)találtam minden szombat szabados munkahelyet, rá nem sokra általánossá tették a szabad szombatokat.

Én még kicsi voltam, de azt tudom, hogy amikor a kenyér 3,60 volt, akkor a főzőkolbásznak az ára 2,80, 40 fillér a kifli és a zsömle, 2,80 a fél literes kakaó és a párizsi is 3,60 volt, a sport szelet 1,20, az úttörőszelet pedig 80 fillér és 1 forint volt 1 db golyó rágó, 2 Ft 10 dkg nápolyi.

A fizetést nem tudom mennyi lehetett, de ha jól tudom, akkor a dolgozók kaptak havonta a fizetésükkel húspénzt.

A kis vidámparkban 1 Ft volt minden játék.

A mozijegy vasárnaponként délelőtt (matiné) 2 Ft.

Mi hárman vagyunk testvérek és a bátyám minden reggel lement a boltba és vett 1 liter kakaót 5,60 ért 6 kiflit 2,40 ért és ha jól emlékszek, akkor 2 Ft-ból kijött még a vaj is.

Tehát, kb. 10 Ft-ból reggeliztünk hárman.

Ja, a kőbányai sör 5 Ft alatt volt, ha jól emlékszek...

Gondolom, akkor is volt még délelőtti és délutáni tanítás, mert 73 volt, és minden második szombat munka és tanítási nap volt.

[link]

Úgy látom, nem jól emlékeztem.

De mi nem fehér kenyeret vettünk, hanem félbarnát.

1 l benzin ára:

86 os 3 Ft

92 es 4 Ft

98 as 5 Ft volt április 1.től

Igen, tényleg el kellett vágatni, ha nem akartál két kilósat.

De én úgy emlékszem, 3,60 csak később lett.

Szóval a "hárman" az Nagymama volt, Anyu és én, a két kicsi pluszban.

A tej pedig 3,4% zsírtartalmú volt, literes üvegben, csereüveget kellett vinni.

Volt kannából kimért tej is, de a tejeskannából kilötyöghetett, ha több mindent vásárolt az ember.

[link]

A KSH-n fent van minden adat.

Úgy emlékszem, a kenyér akkor 2,80 volt.

A havi fizetést nem tudom.

Húsz forinttal küldtek le a kisboltba, vettem kenyeret, tejet, párizsit vacsorára. Hárman ettünk, a két húgom még kicsi volt, ők kevesebbet ettek belőle.

A párizsi még nem műanyag bélben volt, de persze le kellett húzni róla. Ha egy szeletet a héjával együtt sütöttél ki, akkor lett "párizsi kosárka", mert félgömbölyű lett, lehetett bele akár franciasalátát is tenni, vagy köretként a főtt rizst, zöldséget.

A mákot, a babot, a lencsét még textilzsákokból mérte ki a zöldséges, ezeket ki kellett válogatni a felhasználás előtt, mert "szemetes" volt, mindenféle növényi szárdarabka meg más mag, apró kavics is lehetett benne.

A boltokba még faládákban szállították a zöldségfélét, gyümölcsöt. Nem volt éppen higiénikus.

A nagyobb boltokban általában háromszor kellett sorbaállni. Először kérted az árut, lemérték, becsomagolták. Utána mentél a pénztárhoz kifizetni, majd a pénztári blokkal az árukiadóhoz, ahol megkaptad a cuccot.

Önkiszolgáló bolt is volt már akkor, de csak egy-egy.

Emlékszem, a közeli nagyobbik boltot 73-ban alakították át önkiszolgáló bolttá. Budapest egyesítésének évfordulójára.