19 éves a fiam... (beszélgetős fórum)

Nem akadhatok ki, mert én leszek a rossz...

Miért is nem?Neked nem lehetnek érzelmeid,Te nem sértődhetsz meg, Neked nem fájhat valami?Dehogynem!!!!!

És szerinted hová megy világgá az, aki semmit nem hajlandó csinálni a készben sem? :) Csak kérdem. Mert ha világgá megy, akkor el kell tartania saját magát, vásárolnia kell, rezsit fizetni, takarítani, sorolhatnám. Akkor már nem lesz ott anyu a háttérben, aki mindezt megcsinálja helyette, és mindent biztosít. S

A bejegyzésből az jön le nekem, a srác naplopóskodik, élősködik az anyján, és szarul beszél vele. Szerinted egy ilyen típus elmenne világgá? Ugyan, ahhoz is fel kell nőni, hogy világgá tudj menni. :)

Alapvetően partnerként kéne kezelni egymást, tisztelettel, de ez nem oda-vissza elvárható, egy 19 évestől is? Én biztos, hogy nem hagynám hogy az ivarérett gyerekem a fejemre nőjön. Igaz, nincsen gyerekem. Ha lesz, majd kiderül, hogy fogom-e hagyni. :)

a kamaszkor nem ok a bunkóskodása,de bocs,nem is kamasz,hanem felnőtt

igy viselkedik másokkal is, más nőkkel is pl?

egyébként tapasztalom, hogy anyák többet tűrnek a fiuknak,minta lányaiknak

Ezt nekem is mondták, mondjuk én is gyűlöltem. :D

Nem tudom. Én biztosan nem szolgálnám ki a felnőtt semmit se csináló gyerekemet. Igaz, nincs is gyerekem.

22 évesen költöztem át apámhoz, már dolgoztam. Fizettem a rám eső rezsit, és megbeszéltük, hogy ezen felül mindenki megoldja az életét magának, és felel a háztartásért. Kvázi mint az albérlő társak. Fel nem fogom, hogy miért kell egy nagykorú felnőtt emberről gondoskodni.

Gyűlöltem, mikor apám mondta: "Amíg az én kenyeremet eszed..."

Hát nem én akartam, ők akartak engem.

És tettem róla, hogy ne sokáig egyem az ő kenyerét, amint elvégeztem a sulit, eljöttem 200 km-re.

Szerintem amikor épp nyugodt vagy, ülj le vele beszélgetni. Mint felnőtt a felnőttel.

És mondd el neki, hogy mennyire nem esik jól a viselkedése, amikor "visszaböffen", mennyire utálod, hogy veszekedned kell egy felnőtt férfival, hogy levigye a kutyát, stb, stb.

Kérdezd meg, miért reagál így? Kérd, hogy legyen ő is őszinte veled, mondja el a véleményét. És ha nem tetszőt mond, akkor is próbálj higgadt maradni.

Beszélgessetek. Az mindig beválik.

"De a te házadban él, a te kosztodat eszik. És te vagy, aki a feltételeket diktálja."

Csak 1x mondtak volna nekem hasonlót, biztos világgá mentem volna, de haza soha!

Szia!

Ne robbanj fel az idegtől,mert ez sajnos a korral jár. Mást nem tudsz csinálni csak hogy türelmes vagy. Szerintem a legtöbb szülő szembesül ezekkel a problémákkal és ez egyáltalán nem nevelés kérdése.

Lehetne ez sokkal rosszabb is,akkor azon idegeskednél. Ennyi idősen mi sem voltunk különbek. Lázadtunk,mentünk a saját fejünk után és ritkán értettünk egyet a szüleinkkel.Ahogy nálunk elmúlt úgy a fiadnál is elfog múlni.

Addig is kitartást.

Nehéz a kamaszokkal. Próbálj arra gondolni "csak" a telefonján lóg. Nem a detoxba kell menned , mert eszméletlenre itta magát, vagy kábítószerezik, nem arra panaszkodtál, hogy bandázik.

Otthon van, veled. A te gyereked, de attól még lehet teljesen más a gondolkodása.

Lehet, ha ő írná a fórumot, az lenne : Megőrülök, hogy anyám mindenben dönteni akar helyettem.

Kutya, ha nem közösen vásároltátok, ő kérte, vitte a lakásba, neked teher, akkor próbálj neki egy jó gazdát találni. Közösen vagytok hibásak, hiszen bárhogy került hozzátok, gondolom te is beleegyeztél és tudhattad volna, az állattartás olyan, mintha pici gyereked lenne, azzal bizony foglalkozni kell.

Ha beszélni nem tudsz vele, írd le neki, tedd le, olvassa el magában, aztán vagy megszívleli , vagy nem.

Egyébként tanul, vagy dolgozik már?

Elszúrtad mikor gyerek volt.

Nincsen már mit tenni. Ha eddig nem tetted, ezután már nem is tudod.

Lazíts egy kicsit!

Az én fiam 21, néha ő is visszaszól, néha lusta.

Viszont komolyan veszi a tanulást, nem linkeskedik.

Ennyi belefér.

Ne haragudj, de mi az, hogy nem akadhatsz ki, meg nem szólhatsz vissza? Egyelőre a te gyereked, aki mondjuk már nem is gyerek. De a te házadban él, a te kosztodat eszik. És te vagy, aki a feltételeket diktálja.

Szerintem pontosan azért is van így az új generációval, mert túlzásba van víve a demokrácia, az elkényeztetés.

19 éves, tehát nagykorú, felnőtt ember. Vegye ki a részét a háztartásból a maga szintjén, ha veletek él. Ha ez nem tetszik neki, akkor lehet menni oda, ahol eltartják, és mindent megcsinálnak helyette.

Ha tiszteletlen, akkor biztos hogy nem szolgálnám ki, nem tenném alá a dolgokat. De megnevelni már nem most fogod, azt nyilván hogy korábban kellett volna. Változtatni viszont bármikor lehet. Biztosan nem hagynám, hogy a felnőtt gyerekem kikészítsen...

Azt szokták mondani, hogy kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. Meg, hogy a fiúk később érnek és számoljunk le 3-4évet a tényleges korból, hogy megkapjuk az érettségi korát. De ez engem nem vigasztal. Egyszerűen megőrjít a viselkedésével. Puffog; visszaszól; a telefonon lóg egész nap; veszekedni kell, hogy levigye a kutyát sétálni reggel;bármit mondok minden hülyeség vagy nem tetszik neki.

Tény és való néha magától is besegít, de ezek a visszaböffenések a részéről kiakasztanak. Nem akadhatok ki, mert én leszek a rossz... De nem is tudok hallgatni, mert akkor én fogok felrobbani az idegtől. Tanácsot kérnék!