16 éves kamasz "iskolaundoritisze" (beszélgetős fórum)

ezt mondom.

(sajnálom!)

jogot végeztél?

el nem tudom képzelni, hogy ha én nem akarom, hogy valaki a vagyonomat örökölje, akkor nem tudok ellene tenni. ráíratom a lakást másra, stb.

en sem;

nem csupan megkostoltak, bele is leptek a *

nem, ti azt szeretnétek, hogy csoda történjen. nem fog.

ennek a gyereknek kell pár maflás az élettől, talán segít, de lehet, az se. ilyen kallódó marad.

Nem.

A fiatalember szet van csuszva;

nagyon nehez dolgotok lesz;

amennyire lehet, neked ki kellene ebbol maradnod;

nem a végakarból történő kizárás a megoldás :-(

nem ezt szeretnénk.

Érdemtelenség

Érdemtelen az öröklésre és ezért kiesik az öröklésből az, aki:

1. az örökhagyó életére tört;

2. szándékos eljárással az örökhagyó végakaratának szabad kinyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte (az örökhagyó "végakarata ellen tört");

3. a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult, vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

Ha az örökhagyó bármelyik okot megbocsátotta, az érdemtelenség nem vehető figyelembe. Ugyanez a helyzet, ha az örökös az ellene irányuló cselekményt - c.) pont - megbocsátotta. Az érdemtelenségre szintén csak az hivatkozhat, aki ezáltal maga örökölne, vagy tehertől mentesülne . Törvényünk az utólagos érdemtelenséget nem ismeri, az egyszer megszerzett örökséget tehát később ilyen okból nem lehet elveszteni.

nos akkor mégegyszer :-)

nem az anyja halála óta nem akar suliba járni. nem is amiatt alakult ez ki nála.

többször leültünk, felnőtként kezeltük, látszólag megérti, elfogadja, megígéri. és ez másnap reggelig tart amikor is jön az ébresztő

Dehogy lehet, egy indokkal csak, ha életére tör az örökhagyónak.

A lustaság nem ez a kategória

Ez lehet a kulcs-szó: élete végéig!

De ki tudja, az mikor jön el, amikor az apa éjjel-nappal dolgozik, és a kamasz gyerek nevelési terhe a vállán, és azért azt se felejtsük el, hogy valószínű az apának is vannak érzelmei, hiszen ő is elvesztette a társat, a támaszt...

Azért kell leülni közösen, és felnőttként kezelni azt a kamaszt, ha már azt akarják, hogy felnőttként gondolkodjon, felnőttként viselkedjen, felnőttként éljen... és átbeszélni vele a dolgokat: lázadhat a kialakult élet-helyzet ellen, az akkor sem fog változni semmit!

Mindenki sajnálja ami történt, de bármennyire is sajnálatos, az életben ez gyakran megesik, és az itt maradottaknak nincs más lehetőségük, mint hogy élik tovább az életüket, teszik amit tenniük kell.

Ha azt akarja, hogy felnőttként kezeljék, akkor legyen felnőtt!

Az anyukája is évekig beteg volt.

Mint írtad a párod nagyon aggódott érte, a gyerek is tudta akkor, hogy nagy a baj, és elképzelhető így enyhített a depresszióján.

azt nem tenné meg az apja. értető módon.

más megoldást kellene találni.

erre jutottunk most mi is.

bár egy 17 évesnél elég nehéz "lekapcsolni a lámpát a szobában"