Minden ami kvantumfizika... (beszélgetős fórum)

:P na igen, látom nem nagyon izgul rá senki a témára:))

Na bumm, hát annyi baj legyen, elég ha az én agyam birizgálja:)

Schrödinger macskája

Képzeljünk el egy olyan ládát, amely nem engedi be a külső zajokat, de onnan sem hallatszik ki semmi. Ebben a ládában ül egy macska. Teljesen egészséges és életvidám, sejtelme sincs arról, hogy ezek az utolsó órái. Mellette a ládában olyan fizikai kísérleti eszköz áll, amely a szegény állat biztos halálát jelenti: egy radioaktív készítmény a közeli órákban atombomláson megy keresztül, de hogy pontosan mikor, az most még rejtély. Amikor az atom szétesik, egy Geiger-féle számlálócsövön keresztül elektromos impulzus indul, ez lehetővé teszi, hogy egy kalapács lesújtson egy méreggel teli fiolára.

Ami ezután történik, az a macska számára a pusztulást jelenti: a kalapács szétzúzza a kis üvegcsét, a méreg kiömlik, és párologni kezd, a macska belélegzi, és azonnal elpusztul. Kívülről mindebből semmi sem látható, hallható vagy érezhető. Tehát még a legfigyelmesebb szemlélő sem tudja megállapítani, vajon a radioaktív bomlás a láda belsejében már végbement, vagy még csak ezután várható. Ugyanis a radioaktív elemeknek az a tulajdonsága, hogy atomjaik nem egy előre meghatározható időpontban bomlanak el, hanem csak bizonyos valószínűséggel várható ez a jelenség egy adott időtartamon belül. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy atom elbomlását időben nem jósolhatjuk meg előre, legfeljebb abból indulhatunk ki, hogy mondjuk, nagyobb bizonyossággal várható a bomlás az elkövetkező órákban.Mit is jelent ez a ládában ülő macska számára? Abban az időben, amikor a bomlás megindul, külső szemlélő nem tudja megmondani, vajon életben van-e még az állat, hiszen fogalma sincs arról, mikor bomlik el pontosan a radioaktív atom.

Vagyis ugyanakkora esélye van annak, hogy a macska él, mint annak, hogy már elpusztult, esetleg köztes állapotban van, élet és halál között.

Nyilvánvaló azonban, hogy bármely pillanatban megbizonyosodhatunk a valóságról, ehhez azonban ki kell nyitni a ládát, hogy belenézhessünk. A macska legnagyobb szerencséjére ez csupán egy elképzelt kísérlet forgatókönyve, amit 1935-ben Erwin Schrödinger osztrák fizikus gondolt így végig. Ezzel is szerette volna felhívni a figyelmünket arra a bizonytalanságra, ami egész működő világunkra nagy általánosságban jellemző.

Schrödinger az úgynevezett kvantummechanika atyjának is tekinthetô; amely tudományág a legkisebb részecskék dimenziójában végbemenő folyamatok matematikai leírásával és értelmezésével próbálkozik.

Ebben a mikroszkopikus világban a legfurcsább dolgok fordulhatnak elő: hiszen bizonyos részecskék egyidejűleg több helyen tartózkodhatnak, a fénysebességnél is gyorsabban találkozhatnak egymással, vagy éppen átugorhatnak egyik helyről a másikra. Az előbbi macskás kísérlettel Erwin Schrödinger egy rendkívül összetett gondolatsort igyekezett közérthető formában bemutatni, hogy mindenki követni tudja. Talán ezért lett olyan híres a macskája.