Miért ítélik el sokan a főállású édesanyákat? (beszélgetős fórum)

Nem teljesen értem, hogy mennyit kap egy anya, akinem sosem volt melója, tehát a semmiből ment szülni, és főállású anya. Az mennyi?

És mennyi az ha elmegy melózni teszem azt egy teszkóba árut pakolni, ha már jobb nincs.

Világos, ha kevesebbet kapna munkával, mint azzal hogy otthon marad, akkor hülye lenne elmenni melózni. Én sem mennék :)

Csak nem tudom, hogy mennyi az annyi pontosan.

Én ugyanezt írtam.

Más ennyiért meg sem emeli a fenekét.

De a mi mentalitásunk a tipikusan magyar és a rossz.

100 ezer forint is több, mint ha otthon lebzselsz.

NEM TUDOD FELFOGNI?? hogy a minimálbérből nem visz haza, bocsánat a kifejezésért a szerencsétlen 100 ezret, csak hatvanat és meggondolandó azt kapja, vagy a főállású anyaságit. Nincs motiváló tényező fogd már fel, ha nehéz is.

Az van igazából, hogy végig csak általnosítunk. Van aki törekszik, és szerintem azokat senki nem ítéli el. Minden élet más és más.

Engem az idegesít, mikor valaki nem akar dolgozni, válal gyerekeket, és jön a "szeretet is elég" dumával. És majd a tanítónéni fizeti ki a színházjegyét a gyereknek, mert különben nem menne a többiekkel.

De mindig is voltak és lesznek felelősségteljes emberek, aki valamennyire azért végiggondolják hogy mit tesznek, merre lépnek. És vannak akik csak élnek bele a világba majd lesz vmi alapon.

Csak amíg mi itt elvitakozunk, addig egyre több éhező gyerek van ma Magyarországon. És nagyon sok olyan szülő van, akinek a doboz cigi fontosabb, minthogy egy kiló narancsot vegyen a gyerekének. De ez már egy másik téma.

Engem nagyon tud dühíteni, ha a szülő baromsága, lustasága, nemtörődömsége miatt kell egy gyereknek nélkülözni. Senki sem kérte az életet, de ha már megcsinálták őt,a kkor tessék rendesen felnevelni, és igen, elvállalni a szar melót is, ha az élet azt hozza.

Nem azzal van gond, hogy kinyitod a szádat és elmondod a véleményed.

De ha az én gyerekem éhezne, én meg otthon ülök, akkor józan paraszt ésszel is belátnám, hogy bár nem sok a 100ezer, mégis mérföldekkel több, mintha semmit nem kapnék, vagy csak az a huszonezernyi anyaságit.

Nem akarok nagyon belefolyni a vitába, de én műegyetemi diplomával a szakmámban felelősen dolgozva keresek 100.000-et. Igaz nem vagyok itt 8 órát, csak olyan 6-ot. Mellette 3 gyerekem van otthon, az egyik sérült, 10 éves koráig jár a gyes... Ha nagyon akarnék, maradhatnék otthon.

Mégis hajtom a melót, 100.000-ért is, mert egyrészt ne legyek teljesen kiszolgáltatott (apukával bármi történhet), másrészt a szakmámban se szeretnék teljesen agyilag leépülni, harmadrészt jó felnőtt társaságban lenni, negyedrészt engem is arra neveltek, hogy becsüljem meg, ami van..

Lehetek én marha nagy ellenálló, csak éppen nem mennék vele semmire, a béreket nem a kis munkavállaló sztrájkjával lehetne változtatni, hanem még karakánabb ország-vezetői kiállással.. Egyébként tényleg szörnyűek a bérek, ezzel én nem vitatkozom...

Addig is marad, hogy dolgozunk.

Édesapán 43 évi komoly szakmunka után 96ezerrel jött nyugdíjba... És mégis felneveltek, diplomát adtak a kezembe.. Munkából.

Szerinted, szerencsére nem mindenki látja így, és van önálló véleményük.

Nem is ismersz és beskatulyázol :DDDD , mert én kimerem nyitni a számat mások gondja miatt is.

Leírtam már mérlegelnek sokan és ha vidékről járna be minimálbérét dolgozni, a gyerekek miatt még tp-re is menne, lehet kevesebbet maradna neki, mint amennyit otthon kap.

Tudom felfogom az lenne a jó, ha minden munkaképes ember dolgozna, de nem az én és nem a te hibád (ezt csak gondolom), hogy olyan a rendszer amilyen, mondhatom nyugodtan úgy car, ahogy van.

Írom úgy, hogy nem segély nélkül neveltem 2 gyereket és munka mellett képeztem magam tovább és képezem a mai napig, de próbálok tovább látni az orromnál.

Ja, ti meg akkor verjétek otthon a feneketeket és éhezzenek a gyerekeitek, mert nem vagytok hajlandóak ennyiért dolgozni. Tökéletesen megérdemlitek a sorsotokat, egy csepp empátiát nem érzek irántatok.

Akkor IGENIS KUTYAKÖTELESSÉGED ÉHBÉRÉRT IS DOLGOZNI, HA A CSALÁDODRÓL VAN SZÓ!

100 ezer forint is több, mint ha otthon lebzselsz.

A férjem jövedelme nem éri el a 170 ezer forintot, az tényleg nem százezer, de nem is akkora nagy összeg.

Van egy lakásunk, amit éppen alakítgatunk, nekem van egy hitelem, amit szépen törlesztünk. Van egy gyerekünk, akinek nomrális keretek közt mindent megadunk és jön a következő.

Nem éhezünk, mert állatot tartunk, növényt termesztünk, spórolunk.

Én mielőtt eljöttem szülni, 3 helyen dolgoztam egyszerre, felváltva jártam egyik helyről a másikra, általában a 30 napból 28-at 12 óráztam.

És képzeld, tudtunk félretenni a szülésre, a lakásátalakításra, fenn tudunk tartani egy autót. MERT MEGKÜZDÖTTÜNK érte és nem volt büdös elmenni 100ezerért dolgozni.

Van aki megengedheti magának, hogy lázadjon, és válogasson a munkák között.

De aki anyagi gondokkal küzd, az szerintem pont hogy nem.

Addig lehet pattogni, amíg az ember csak magáért felel, de ha már gyereke van, akkor kutya kötelessége mindent megadni neki, ami kell ahhoz hogy kiegyensúlyozott, egészséges legyen.

Öszintén szólva, vannak dolgok amit én sem csinálnák meg, semmi pénzért.

Én erre azt mondom, mindenre születni kell, nem mindenkinek való, minden munka, és azért nem is lehet megbélyegezni

Hát akkor dolgozzál annyiért, ez a baj a mi országunkban, hogy mindent elfogadunk úgy ahogy van, aki lázadna a jobb életért az húzza meg magát, kutyakötelessége éhbérért a belét húzva dolgozni.

Lehet így is hozzáállni, csak már százezrek dolgoznak külföldön, mert úgy gondolják hivatástudatból nem tudnak megélni. Ez tény nem a levegőbe pufogtatok. Gondolom a férjed nem százezret keres, mert abból nem lehetne lakás, gyerek, színház stb.

Tényleg azt nem tudom megérteni, hogy nem lehet azt megérteni, HOGY!

Semmi gond azzal az anyukával, aki otthon neveli a csemetéit, férje nem belepusztulva a melóba, keres annyit hogy jól élnek, telik gyümölcsre, tankönyvre, osztálykirándulásra, színházra. Ezt sztem senki nem ítéli el, max lehet kicsit irigyelni őket, hogy jó férjet találtak.

Akik elmehetnek a francba, azok azok a nők, akik a semmire szülnek, nem nézik, hogy a gyereket kiközösítik az oviból, vagy suliból, nme tudják befizetni az osztálypénzt, de akkor sem megy el melózni anyuka. És az sem baj, ha apuka belegebed a melóba. És nem azt kell nézni, hogy mennnyit fizetnek az adott munkahelyen, hanem el kell menni dolgozni. Nem takarózni a főállású anya kifejezéssel. Az egy olyan luxus, amit nem engedhet meg mindenki magának. Akinek a férje keres annyit, az maradhat otthon.

Mégis mit lehet látni? Akiknek van mit a tejbe aprítani, ott mégis dolgozik anyuka, nem csak locsolgatja otthona virágokat és muffint süt.

Egyszerűen ez a fórum közösség hihetetlen, hogy nagyjából piedesztálra emelik azokat a nőket, akik csak szülnek szülnek szülnek. Tudjátok kit kell megbecsülni? Aki rendesen, nem nyomorogva fel is neveli a gyerekét. Ne kelljen a gyereknek a szegénység miatt pironkodni, ne kelljen hétfő reggel korgó gyomorral oviba, suliba menni. Ne maradjon le azért egy oszt kirándulásról, mert anyucinak derogál a meló és nincs pénz.

Kukacc hsz.-ból emeltem ki, csak véletlenül tovább küldtem az én hozzászólásom nélkül.

Annál nagyobb,megtérülendőbb, ha jól tesszük és nehezebb munka nincs, mint a gyereknevelés.

De becsülöm képzeld el:) és ezt én tudom . Én nem mertem belevágni, akiben több az erő, hit bizalom számomra nagyobb dolognak a részesei.

Az egyetlen amit nem lehet elvenni az embertől a család, egy összetartó erős kötelék amit többet jelent mint hogy mennyi pénzed van.

Javítsd ki de , van rá mód hogy a gyerek sportoljon, felénk legalábbis remek iskolai lehetőségek vannak, sport egyesületek. Nem pesti vagyok.

Nem az az ufó aki meri a több gyereket. Én voltam az ufó a két gyerekkel, sajnálom hogy nem lett több

Elnézésedet kérem, de én szart pucoltam, beteget fürdettem, etettem, ápoltam, injekcióztam, stb. a felsőfokú képesítésemmel és túlórákkal, pótlékokkal kerestem 110ezer forintot. Hozzáteszem, nem panaszkodom, mert ez számomra nem munka, hanem hivatás...

Ja, hogy 100ezer alatt már nem is éri meg szart pucolni? Akkor nagyon is megérdemli a sorsát az, akinek már 10.én 200 forintja van.

Büdös a meló, kevés a pénz? a mai világban örüljünk, hogy van munka.

Ne haragudj, de aki azért nem megy el dolgozni, mert "nehogy 100ezerér'már szartpucoljak", azzal szemben minimális empátiát sem érzek. Ragoznám még, de felesleges :)

Erről próbálok én is beszélni.

De abban igazad van, hogy már felesleges, minden szavunk falra hányt borsó.

Így aztán köszönöm a lehetőséget, de be is fejeztem :)

Szerintem Te szándékosan nem is akarod megérteni, amit írok.

Megjegyzem, nem vagyok közellenség, Zsuzsát sem bántom, nem kell emiatt a kákán is csomót keresni ;)

Tudod arról beszélünk, hogy kár is erről beszélni :) Persze legalább él a fórum.

Saját környezetemben is látom, hogy vannak felelősségteljes emberek, akik ha épp munka nélkül maradnak, addig járnak munka után, míg találnak. Rohadt nehéz, de megcsinálják. És ha vállalnak is 3 gyereket, akkor azokat becsülettel felnevelik, nem nélkülöznek a gyerekek.

De van ismerettségi körömben, 4 gyerekes anya, sosem dolgozott, apuka is alkalmi melós, segélyek stb...

Óvodapedagógusnak tanulok, ha tetszik, ha nem, látni hátrányos helyzetű gyerekeket, van aki a körülmények áldozata lett, sajnos ma hazánkban nincs semmi védelmi háló.

De azt nagyjából felképelném, aki a nyomorba szül még, mert hát elég a szeretet, a gyereke meg éhesen jön hétfőnként az oviba. És a szülő meg sem próbál munkát találni. Nem értem az ilyet.

De hát ahány ember, annyi féle. Csak a gyerekeket tudom sajnálni ott, ahol ekkora hátránnnyal kell indulnia az életbe.