Középiskolai felvételi (beszélgetős fórum)

A zongora és az éneklés tényleg királyság. :-)

De talán a legeslegjobb az, hogy nem feltétlenül öröklődik. Vagy legalábbis nagyon remélem.

Egyrészt a nevelés, másrészt, hogy sokszor nincs infó/képzés arról, hogy mit lehetne tenni adott helyzetben. Sokszor azért nincs segítség, mert nem tudjuk/tudják, hogy hogyan és mit kéne tenni... :(

Most nem csak a vészhelyzetekre gondolok, hanem olyan "egyszerű" esetekre, mint átkísérni egy nem látót az utcán. Vagy egyáltalán egy egyszerű hely-átadásra.

Vészhelyzetnél reflex is gondolom.

Szuper, hogy ilyen talpraesett volt a fiad! :)

Esetleg ha kiállnak a csoportok magukért hogy nem volt ilyen. Gondolom sok felvétel született :)

Focit én is nagyon ritkán nézek (csak nemzetközit), bár az egyik gyerekem focizik, őt azért néha megnézem :)

Nekem a legnagyobb ilyen elvarázsolt. ők azok akik megbújnak, nem feltünőek. Enyém is mindent elhagy elfelejt, fél perc után visszafordul, hogy jaj mit kértem tőle, mert elfelejtettem. Közben nagyon introvertált :( na emiatt azért suliban elküldték párszor pszichóhoz.

A korral picit talán ez is javul. vagy legalább ha eljut oda, hogy mik a "gyengeségei" és kitalálni rá valami taktikát.

Felrobbanna az már magától, ha őt is kirúgnák :D

Milyen jó, hogy lett osztályfőnökük, de milyen kár, hogy így alakul körülöttük a suli...

Nagyon tanulságos cikk, köszi, hogy megosztottad.

Nekem a gyerekek "megrendszabályozásáról" egy régi tanulságos történet jutott eszembe.

Nagyfiam 14 éves volt, amikor valahol vidéken történt egy haláleset, egy lány megfulladt az ebédlőben egy félrenyelt falattól. Senki nem segített, tanár pedig nem volt épp bent. Akkor megkérdeztem a fiam, aki szerintem talpraesett, értelmes srác, hogy mit csinálna hasonló esetben. Hát semmi használhatót nem mondott. Mikor elárultam neki, hogy verni kell a hátát, ahogy csak bírja és kiabáljon segítségért, legnagyobb döbbenetemre közölte, hogy dehogy teszi, a végén még ő kap intőt, mert verekszik.:) Döbbenet, ezt tesszük a gyerekekkel, mikor csak a tankönyvi, hátratett kezű diákok a megfelelőek!

Szerencsére azért 1 év múlva amikor súlyos baleset érte itthon az öccsével, nagyon ügyesen felmérte a helyzetet és szuperül kezelte. Még a mentősök is megdicsérték:)

Ezek nálunk sem működnek :(

Furulya van, mert a vonóst nem bírta volna, nem is tud annyit gyakorolni sem.

Csapatsport van és sok futkározás.

Társasnál is külön figyelek, hogy ne túl hosszút válasszak, mert elvesztjük menet közben. oké kisebb tesót is. Bár van, hogy csak pakolássza a tartozékokat :)

A pszichiátrián kb úgy volt, hogy tényleg csak a gyógyszerezés. Mondták, hogy elég értelmesnek tűnök, látszik, hogy olvastam a témában, biztos akkor tudom, hogy mi ez a gyógyszer és milyen szupi. Én pislogtam, mert bár hízelgő meg minden, de én tök naivan, valami terápiát, tanácsot szerettem volna, illetve azért feltételezem van egy skálája vagy bármije a dolognak, hogy mennyire, miért, mit tegyünk...

Volt ellenérzésen és kigubiztam a netről a gyógyszer leírását és nem mentünk vissza...

Hát így nem szép, de közben a másik felvételen kb 3 másodpercig tart h letérdelnek, szóval ennyi dudálás bele sem fér.

Úgy mesélték, hogy volt pár kürt, de ezen a felvételen úgy hangzik, mintha mindnekinél lett volna, holott bármelyik képen amit bevágnak nincs ilyesmi a gyerekeknél. Sőt kb az látszik, hogy nagyon örültek az angoloknak is.

Ezen (bár nem tekintem az m4-et a legbiztosabb forrásnak, de mivel élőben ment, max a hangot tudták volna lekeverni. (48 percnél kezdenek bevonulni, után mennek a himnuszok, ami állítólag nagyon halk volt), aztán jött az a pár mp.

[link]

Ekkora dudálás nem tudom elképzelni, hogy nem tűnt volna fel.

Ezek szerint nagyon hasonló a helyzet mint nálunk, csak a gyerek megítélése nem az, hogy cuki, hanemhogy "akinek a szeme sem áll jól" és ha valami van, még ha 5 éterre állt is, akkor tuti az én gyerekem volt.

Ebből is nehéz kikecmeregni :(

A diagnozisok hasonlóak nálunk is, semmi baja, adhad, idegrendszeri éretlenség.

Nálunk a tömény kudarc pont a vadaskertben volt :(

Kérdőív miatt csak autizmusra nézték, pedig a hiper tesztrész nagyon magas pontszám lett, a figyelmi is...

A nevatnabn oda már eljutottak (nálunk iskolaérettségi vizsgálat volt, mert maradt még az oviban és meséltem az előzményeket. ) hogy beszédészlelési zavar, monotónia tűrése gyenge, finommotorika elmarad...

Voltunk a aztán pszichónál, meg a pszichiátrián. Utóbbinál hamar eljutottak az adhad, sni és gyógyszer trióig. Ez utóbbit én nem szerettem volna.

Az alapozóról nálunk elküldték a gyereket, hogy nem bírnak vele, aztán ayres, neurofeedback, sport.

Hangszeren tanul, volt tanárváltás, most egy olyannál van, aki tudja kezelni.

A suliban is megküzdöttünk az első 1-1,5 évben, most remélem hogy javult) a dolog.

A legszebb az egészben tényleg az ovi volt, ahova elég sok évig járt (utólag bánom, hogy nem váltottunk), ahol az óvónő folyamatosan nyomta el a megérzéseinket, hogy a gyerek középső, hogy a gyerek fiú és azért, hogy ne vigyük el vizsgálatra, mert úgysem derül ki semmi (lehet ő látta, hogy a gyerek "szükséghelyzetben tud mintagyerek lenni). Amikor egy másik óvónő mondta, hogy vigyem felméretni, ráuszította a vezetőt :(

Ennek ellenére elindultunk, csak lepattantunk első körben.

Ja és még most, vénségére is képes volt a zongoravizsgájára zöld pólóban menni. Szerencsére egy hasonló alkatú fiú adott neki kölcsön vmi fehér inget. :)))

Na de elég is lesz belőlünk mára azt hiszem :)

LOL :)))

Nálunk lányomnak nem is volt kulcsa általánosban, hanem mindig a mesterkulcsot kérte el a titkárságon. Vagy az fiam volt? :))) Na mindegy, valamelyik.

hát igen, azért is, mert nagyon jó kémiatanár

remélem, a lányomnak is jut még vki...

Hát akkor rajta vagytok ti is a spektrumon, ott középtájt vhol. Persze, ki nem. :) De akkor talán Te is megerősíthetsz benne, valószínűleg lányodnak is rengeteget segít a sport, és fiad is kinőtte már talán az elhagyogatást.

Ofő: hát valakit muszáj volt leakasztani, gondolom. De akkor végül is jól jártak.