Egyedülálló anyák mindennapjai (beszélgetős fórum)

Szia Abigel!Hogy telt a hétvégétek?

Nálad meg a szüleiden vagyok ledöbbenve:-(Ehhez nem is tudok mit hozzá fűzni!

A párodról meg írtad hogy látod rajta mennyire szereti a babákat!Ez biztos így van,de magánál nem szeret senkit jobban,mert akkor nem itt tartana ahol van:-(Szerintem a második gyerek témát felejtsd el!!Legalábbis egy időre....

Annyi lehetőség áll még előtted és magaddal is foglalkozz,ne avval hogy másnak mi lenne a jó!Fiatal vagy még és ha már picit nagyobb lesz a csöppséged,menj és tanulj!!Amire vágytál...

Annyi időd van még szülni.Vagy pedig szülj,de akkor úgy hozdd meg ezt a döntést,hogy egyedül vállalok 2 gyereket!!....Mert garancia semmire nincs....És egy jó ideig csak a gyerekeidről szól az életed és a fiatalságod.Jól gondold végig!

Kedves Mixy!

Döbbenetes hogy még ő fenyegetőzik!Én még most is azt mondom neked,hogy adj hálát hogy egy ilyen szemét alaktól megszabadultál!!Milyen férfi az ilyen??!!!Jézus még olvasni is rossz volt,nemhogy átélni.Mi hiába váltunk el az exemtől,de a mai napig udvarias és normális velem,ha bajba kerülök és tegyük fel megtudja valahonnan jön és segít.

Ne foglalkozz evvel a fazonnal pokol lenne mellette az életed és gondolj a gyerekeidre...előbb utóbb velük is ilyenné válna.

A bulinak örülök:-)Látod!!Kell ez is és próbálj meg nyitni!Meglátod menni fog!

Szia Zsu!Estére lehiggadtam:-)De ha bele gondolok felháborodok.Nem vártam meg mit reagál lerektam a telefont.Bár egy páran azt mondták hogy miért nem mentem vissza,de a kislányom miatt nem tettem.Már délidő volt és nagyon fáradt volt,most mentem volna vissza ott veszekedni előtte másokkal....?inkább nem.

Ahogy olvasom a soraidat hát mit nem mondjak...nem semmi a volt párod anyukája.Undorító az ilyen!!!Már bocsánat és tisztelet a kivételnek,mert vannak(exanyósom,ő egy tündér),de a legtöbb fiús anyuka ilyen!!!!Totál a kisfia egója a legfontosabb számukra és undorító módon,bármin átgázolva a fiucskájuk érdeke a legfontosabb.Csak azt felejtik el hogy egyszer a fia felnő aki a tetteiért felelőséggel tartozik és ő is akart gyereket!!!Nem igaz?Komolyan néha vannak egyes anyukákkal kapcsolatosan olyan érzéseim,hogy betegesen szeretik a már felnőtt fiacskájukat!Ez azért azt is elárulja hogy valahol a volt férjed is még jócskán gyerek és játszik még....csak sajnos az élet komoly dolgaival játszik és nem a katonáival:-(((

Nagyon helyesen tetted, hogy buliztál egyet! Nem szégyen és neked miért ne járna egy kis kikapcsoldódás. Ezek a pasik nagyon egy hullámhosszon vannak, nálunk is ez a mondóka: Most nagyon boldog vagyok, ill. anyós részéről: Nekem egy a fontos, hogy a fiam most nagyon boldog.

Mi meg itt kesergünk? Tiszta lököttek vagyunk, hát nem nálunk van az igazi boldogság? Feltaláljuk magunkat ezekben a nehéz helyzetekben, gyönyörködünk napról napra a kicsikéinkben, néha egy kis szórakozás, kirándulás stb. Ez a családi élet és az ő életük csak pillanatnyi boldogság, aztán újra kezdődenek a hétköznapok, megannyi nyűgével bajával és rájuk nem mosolyog egy (vagy több) gyönyörű kis pofika.

Szia Zsu!

Hát ide már könyöregheti magát mert,pénteken kora délután fel hivott és elég szépen meg fenyegetett,hogy csúnya végem lesz,meg,hogy ő meg találta a boldogságát az exe mellett.Szombaton meg felhívott egy ismerősöm akivel egy buszon ment,hogy csontra el volt ázva alig bírt a buszról leszállni.Tudom fog ő még én utánam sírni,de már késő,mert ide nem jöhet többet soha.

Éltem a lehetőséggel és el mentem bulizni és bizony szégyen ide szégyen oda nagyon jól éreztem magam.Olyan jó helyre vittek és ez most nagyon jó jött pár perc után el felejtettem minden bánatomat,pedig évek óta nem voltam sehol.És meg ittunk egy üveg pezsgőt,kicsit be is csíptem mert nem igen szoktam inni,mert hamar megárt nekem.Annyit nevettem,hogy a hasam már fájt.Amennyire féltem a bulizástól olyan jó lett végül.

Remélem nem haragszol meg a következőkért:

1 gyerekkel is otthagyott, fontosabb a saját élete. 2 gyerekkel mi fog változni? Számára semmi. Nem vagy hülye egyáltalán. Először tegyétek rendbe a dolgaitokat aztán jöhet a baba. Amennyiben meg nem jönnek rendbe a dolgok, ne a kicsivel próbáld visszatartani. A vérében van a csavargás, mint az én kicsim apukájában. Nem tehet ellene senki és semmi. Adja ég, hogy megváltozzon és boldog család legyetek.

igen beszélgetni hivták magukhoz aztán a következő két napban ismét megismételték...szoval nekem is megvan a véleményem és igazán rosszul esett!!

mostanában rengeteget gondolkozom egy kisbabán,szeretném ha nem sok korkülönbség lenne közöttük és annyira látom rajta hogy mennyire szereti a babákat és milyen jo lenne ha lenne neki is testvére hogy azon rágodom még egyedül is elvállalnám...hülye vagyok szerintetek?nagyon szeretném de sokat gondolok arra is hogy mi lesz akkor ha egyedül maradunk és akkor kinek kellek majd 2gyerekkel?

Ezt nem igazán értettem. A szüleid őt meghívták magukhoz titeket pedig nem? Lehet, hogy valamiféle elbeszélgetés történt vele és nem akarták, hogy vitába fulladjon, ha ti is ott vagytok.

Amennyiben meg csak egy kis csevejre hívták, hát....

Remélem ma is jó kis ebédetek volt, egyél is rendesen, mert az ideg nagyon fogyaszt. Én annyira lefogytam, hogy csont és bőr voltam, az arcom egy múmiáéhoz hasonlított. 2 hónapja sikerül lassacskán régi emberi formámat visszanyerni. Csak nehogy átessek aló túloldalára:D

Szerintem csak nyugodtan menj el egyet bulizni. A gyerekeidnek is jó egy kicsit mással lenni, nem hisze, hogy ez törést okozna bennük. Ne magadat okold, te ezért a férfiért megtettél mindent. Valószínűleg ez nála csak egy pillanatnyi állapot és idővel elkezdi magát visszakönyörögni, akkor kell igazából helyesen döntened.

JÓ BULIZÁST! Helyettem is táncolj egyet és igyál meg valami fincsi italt:))))

Micsoda dögök! Én is szembesültem már ilyesmivel, abár még nem volt meg a kicsim. Engem a szervízbe próbáltak átverni, de mivel sokat foglalkozok autókkal és a keresztfiam is autószerelő (többek között) nem sikerült az átvágás. Nekünk van saját autónk, amit szinte csak a szüleim használnak, azt elég, ha a papa kitakarítja. Viszont a céges autóm merő szeméttelep:)) Keksz, alma, tea, csoki ill. tőlem sár, aszfalt, beton....minden mindenhol kikenve, azt meg úgyis számlára kell takarítatni egy ismerős srácnál. Mindig nagyon korrektül kipucebálja, még a gyerekülés alatt is.

Azt nem írtad, hogy mit mondtak amikor felhívtad őket.

sziasztok!!köszönöm az érdlődést,megvagyunk,elvagyunk tegnap délután hivot csak fel először hogy holnap vagyis ma eljöhetne-e a maradék dolgaiért meg a manohoz,mondtam neki hogy persze gyere csak.este aztán felhivott hogy mit csinálunk és szeretne eljönni.békülés nem lett a dologbol de legalább nem vitáztunk.

mesélte hogy elötte valo este kit volt apukáméknál és ez olyan rosszul esett hogy apuék nem engem meg az unokájukat hivták hanem őt!!nekünk nem is szoltak.szoval valakiben mindig kell csalodni...:(

viszont nem panaszkodom mert feleslege,rengeteg ember van nehezebb helyzetbe nálam.és főleg azokután nem hogy igy beebédeltünk...:):)

Szia Zsu!

Nem tudom,de kezdek szét csúszni,és saját magamat hibáztatom,de közben érzem csak a jót adtam neki.Hiszen a exe szinte semmit se csinált csak csavargott,pasizott mellette nem takaritott stb..,én meg szinte mindent meg adtam neki ami tőlem tellett,és mégis kevés volt.Nem értem miért olyan nagy baj ha segíteni akartam rajta,hogy ne az itallal oldja meg a gondokat és próbáltam helyes útra téríteni.Állitólag itt volt élet célja és értelme az életének.Ez miért olyan nagy baj???Épp most volt itt az unoka húga és igen meg döbbentő dolgokat mesélt,még jó,hogy ültem.Holnap el akarnak hurcolni bulizni nem tudom merjek-e el menni,pedig a gyerekeket már el helyezték nekem,csak bennem van a félsz.És sajnos itt nem csak az én érzéseimről van szó hanem a gyerekekről akiket igen meg viselt ez a dolog.Legalább az ő érzéseikkel ne játszott volna.

Szia! Nagyon jól tetted, hogy írtál, legalább egy kicsit könnyítettél a lelkeden. nagyon nehéz lehet 3 gyerkőccel egyedül. Azért örömmel olvasom, hogy a család és a barátok mellettetek állnak. Talán nem is az fáj a legjobban, hogy elment, hanem az, hogy milyen módon. Legalább magyarázat, vagy valami kommunikáció, de semmi, ez nagyon-nagyon undorító. Már "beszéltük" itt a lányokkal, hogy az önmarcangolásos időszak is nálunk jelentkezett, a férfiaknál nem. Sőt mintha ők semmiről se tehetnének.

Az italozás, persze nem egy kellemes kis borozgatásról van szó, egy olyan szenvedély ami legalább annyira elveszi a családtól, mintha egy másik kapcsolatot kezdene. Ráadásul visszamenni a volt asszonyhoz, nem tudom....

mi a netes stb ismit merjük ajánlani garanciával,igaz?:-))

Szomorú történet,igaz,de én is azt mondom hogy jobb így hogy hamarabb kiderült,mintha ávek múltán jön elő mindez...biztosan nagyon rossz,tudom,de gondolj arra hogy nehezzebb dolgokat is végigcsináltál már...

Sziasztok!

Bele olvasgattam ebbe a fórumba és rá kellett jönnöm,hogy nem csak én vagyok egyedül ilyen helyzetbe.Röviden az én történetem 94-be férjhez mentem.Minden szépen indult míg a ex félre nem lépet.Pedig akkor már volt 2 szép fiúnk.Amikor kiderült,hogy van egy harmadik én mindent meg tettem,hogy amit egy nő meg tehet,eleinte úgy látszott rendbe is jönnek a dolgok,míg ki nem derült,hogy terhes vagyok.Erre ő szépen lelépett.Ott maradtam 2 gyerekkel és a harmadikkal terhesen.Nagyon ki buktam,de a gyerekek miatt tartottam magam és meg mutattam mindenkinek,hogy egyedül is jutok vmire,és büszkén mondhatom igen sok mindent elértem.Igaz sok segítséget kaptam a családomtól és a barátoktól,de új kapcsolatba bele se mertem vágni.Egész ez év januárjáig.Ekkor egy barátnőm nagyon ajánlotta az öccsét akinek van 2 fia,de az élet társa elhagyta őt és hát végül is össze jöttünk.De minek?A gyerekek is elfogadták és ő is ugyan úgy állt hozzájuk.Sokat segített ha itthon volt.De a gondok ott kezdődtek,hogy ha vmi gond volt ő egyből az italhoz nyúlt.Próbáltam segíteni rajta,de az itallal nem tudtam fel venni a versenyt.Aztán jött a káosz szépen lelépett se szó se beszéd nélkül.Csak annyit mondott bizak benne és 1 hét múlva vissza jön és bizzak benne,írtam 4 sms-t neki,de válasz semmi,aztán másnap kaptam a lelki pofonokat,hogy vissza ment a volt asszonyához.Mi meg itt maradtunk ismét egyedül.Csak az fáj a legjobban,hogy még az utolsó napon még mi voltunk a mindene és aztán annyit se érdemeltem meg,hogy meg indokolja miért tette ezt.Köszönöm,hogy meg hallgattatok és ki írhatam magamból mert most úgy érzem kezdek szét csúszni.

Igazad van Zsu!Én is marcangoltam magam!!És akkor jöttem rá hogy minnél jobban magamat tépem annál inkább felmentem a kedves férjemet...hogy igen megérdemeltem!Na ne!!Aztán mások nyitották fel a szemem és pont az önismeret világított rá hogy mi is van most kötülöttem!!Ebbe egy pszichológus barátnőm is segített!

Nálunk a exem anyukája nagyon rendes volt.Ő megtudta hogy kisfiának van valakije,egyből felhívta és kérte őt zárja le!Még időbe!!De a volt férjem az anyukáját is becsapta mert azt mondta neki... Persze!!Hisz neki én vagyok a legfontosabb és születendő gyerekünk......?????Hát mégse így lett.

Jó az önvizsgálat, de mint már írták mértékkel. Én is beleestem abba a hibába, hogy ronda, elviselhetetlen, tehetetlen nőnek és rossz anyának gondoltam magam, ezzel még inkább beforgatva magamat. Sok idő kellett, hogy rájöjjek csúnya nem vagyok (na jó, legyen már egy nő kicsit hiú:))), a kollegáim és az ismerőseim szeretnek, szerintük kellemes emberke vagyok, tehetetlen sem vagyok, dolgozok pici baba mellett, háztartást vezetek, nevelem a picimet stb. és attól, hogy dolgozok jó anyja vagyok a gyerekemnek.

Ne járd meg, lélekben, a pokol bugyrait, ma már én is sajnálom.

Nálunk is a "kedves" anyuka támogatta a kisfiát a csavargásban. Ebbe untam bele ill. idővel kiderült, hogy végig volt valakije. Nem szeretném, ha nálatok is ez lenne, de járj nyitott szemmel. Amúgy valószínűleg nem az exhez ment, az én exemnek soha nem jutna eszébe visszajönni, soha mégcsak egy nyomi szót sem ejtett erről. Én bezzeg sokáig reménykedtem, de ma már tudom így a legjobb.

Az önvizsgálat kell és jó dolog.Az ember ekkor ért meg bizonyos összefüggéseket és bizonyos helyzetekben rájön miért is reagált úgy!Hosszú út az önismeret....sokszor egy élet is kevés!Az hogy mást mennyire ismerünk meg....?Arra is kevés sokszor egy élet.Tudod sokszor akkor jövünk rá bizonyos dolgokra ha olyan helyzetbe kerülünk ami bizonyos tulajdonságainkat előhoz.De abba a hibába ne ess hogy magadat marcangolod....az messze van az önismerettől.Próbáld meg vele megbeszélni!

Számomra már egyértelművé vált miért tudta a másik nő elrabolni a férjem szívét.Totál más mint én....Egy sokkal határozottabb nő,kicsit közönségesebb,ami a férjemnek be kell hogy lássam tetszik!Nagy szájú,és biztos hogy sokkal jobban paszolnak az ágyba is.Én más vagyok!!Ha ez hiba akkor ez az én hibám.Sokszor nem hiba kell hanem egyszerűen talál egy másikat aki jobban illik az ő személyiségéhez.

Nálatok más a helyzet,nem megcsalt....,de valamiért kilépett most.Próbáld meg vele átbeszélni...,tudom nehéz most.Vagy benned mi zajlik?Szereted még?Akarsz vele lenni?