Csecsemők és az alvás (beszélgetős fórum)

De mikor?????? A barátnőm fia 2. osztályos és még az anyukával alszik :(

Sőt a szomszédban a 4.es fiú szintén a szülői ágyban alszik!!!!

Szia!

Elolvastam a cikket és ezek szerint mi azon kevesek közé tartozunk akiknél mégiscsak a bevezetőben szinte lehetetlennek tartott eszik alszik efektus állt fent. Egyáltalán nem arra készültünk, hogy eszik alszik, de igy volt,3 óránként degecre szopizta magát és aludt a következő szoptatásig.Ez kb 2 hónapig igy volt, majd hosszabodtak az érenlétek de az evés utáni hosszu szundik továbbra is maradtak. 3 hónapos kora körül már este a fürdés utáni szopi után csak reggel kelt fe.Ez a mai napig megmaradt, mármint az alvásimádat, 8kor kel reggel fent van délig,ebédel és alszik3ig, majd este 7kor fürdés és max8kor ágyban van és reggel 8ig szunya. Most 19 hónapos.

Ugyhogy azért ilyen is van :)))Én magam se hittem el hosszu hónapokig, hogy sose vagyok kialvatlan,de az is biztos, hoyg mégegyszer nem lesz ilyen szerencsénk, tuti a másik gyerek majd ha lesz nem fog ekkora kényelmet és nyugalmat adni, majd bepótolja amit első kihagyott:)

bocs, de felhúztam magam az uramatyaámon...

örülök, ha te is hordozol, nekem is van babakocsim is és csak boltba járok vele. Van h abban tolom ha a cuccot xD

de julie a hordozás mai létjogosultságát kérdőjelezte meg azzal, amit írt.

Jajajajaj! Ne máááár! Szerintem mindenki azt csinál, amit jónak lát!!! :-) Én babakocsiban is tolom a Kislányomat és hordozom is kendőben! Nem járkálok Vele szmogos utcákon. (mondjuk szerencsém van, mert jó környezetben lakunk)...

Szerintem döntse el maga mindenki, hogy mit tart jónak, mi fontos, mi nem, hogyan sétáltatja a Babáját, stb. A babakocsit sem véletlenül találták ki. Én pl. nem tudok úgy bevásárolni, hogy rám van kötve a Picikém. Cipekedni sem tudok úgy. Sőt! A babakocsi aljába beteszem a vásárolt cuccot... :-) Na jó, már elkanyarodtam a lényegtől! Ez ne legyen - véleményem szerint- vita tárgya, hogy ki hordozza, ki tolja a gyerekét... Bocs, nem akarok okoskodni, Isten ments! :-)

az icipici baba nem sír azért mert hisztizik!

nem kell túlgondolni, hogy mire képes egy párhónapos gyerek. Ő a valós igényei miatt sír. Az én másfél évesem már próbálgatja a határait, de ez felismerhető

uramatyámozhatsz, de ezek tudományos tények. Az embergyerek szinte az egyetlen a földön, aki teljesen magatehetetlenül jön a világra (kenguru jut még eszembe). Az is bizonyított, hogy egyik élőlény sem szenvedi meg úgy a szülést, mint mi.

a babahordozást pedig nem csak kényszer szülte. De te told csak nyugodtan (majd vagy most) a gyermekedet a babakocsiban magadtól kieflé fordítva és szívja a tömény szmogot, mert sajnos pontosan a babakocsi magasságában van a legtöményebb szmog!

Az elefánt 2,5-3 tonna. A bébi több mint 100 kiló!

Az ember azért hordozta a csecsemőit az ősidőkben, mert nomád életet élt, és menni kellett az újszülöttel is, mert ha nem, magára maradt, és az egyenlő volt a halálos ítélettel.

Uramatyám!

szia

hogy különböztetik meg, hogy a babának szüksége van rád, vagy valamire azért sír, vagy pedig konkrétan hisztizik valamiért?

a kettőt elválasztjátok és másképp kezelitek?

Jó reggelt!

Jó a cikk! Sokmindennel egyet is értek. Azonban nálunk az együttalvás egy percig sem ment. Az elejétől kezdve a saját szobájában, a saját ágyában alszik a kislányom. (most 7 hónapos múlt). Éjjelente egyszer-kétszer kelt enni 10 hetes koráig. 3 hónapos koráig nekem csak ölben volt hajlandó elaludni. Akkor én úgy gondoltam, hogy ha betölti a három hónapot, akkor megpróbálom átszoktatni az egyedüli elalvásra. Ahogy elmúlt három hós, egyszer betettem este vacsi után a kiságyba... Háááát, egyből elaludt. Nem volt nehéz átszoktatni Őt erre! Onnantól kezdve egyedül alszik el és az elalvással nincsenek is gondjaink. Most 7 hós elmúlt és éjjel 1-2- szer kel enni. Ezen kívül azonban többször felsír (fog, has, fül stb.) ki tudja miért... A doktornő szerint rosszat álmodik. Én mindig is azt vallottam, hogy mindenkinek megvan a maga helye. Nekünk a hálószobánkban, a Babának a babaszobában! Ő így szokta már meg és ezt szereti inkább. Ha magunk közé vesszük nappal, nem tetszik neki sosem. Inkább játszana... Átviszem az ágyába, elalszik egyből... Nekünk az a meglátásunk, hogy így önállóságot tanul, nem fog félni a sötétben, ha kicsit nagyobb lesz...

A tesóm gyerekei (6 és 9 éves, lány és fiú) borzasztóan rossz alvók. Ők mindig maguk közöztt altatták Őket. Remek altatás volt, amikor négyen kellett, hogy feküdjenek a nagy franciaágyban és várták, hogy elaludjanak a gyerekek. Aztán valahogy ki kellett osonniuk... A mai napig küzdenek az alvással a gyerekek és félnek a sötétben egyedül, pisilni nem mernek kimenni, kísérgetni kell Őket mindig.

Szóval, erről megoszlanak a vélemények. Én a saját szoba, saját ágy mellett döntöttem és nem bántam meg. A babám így is megkapja a szeretet mindkettőnktől. Ezt viszonozza is borzasztó nagy szeretével és hatalmas mosolyaival!!! :-)

Üdv mindenkinek!

még nagyon pici. A babáknak fél éves korukig még igazából a pociban kellene maradni, csak az emberi szülőcastornán nem férnének akkor ki :(

az elefánt is két évig hordja a kicsit a hasában, hogy rögtön járni tudjon :)

az ember erre a hordozást fejlesztette ki az ősidőkben. A majmok is hordozzák a kicsinyüket!

Ajánlom neked a hordozókendőt, priviben kérdezz, ha szeretnél, h milyet vegyeél ;)

jó a cikk nagyon

én is hiszek az ősbizalomban, és egyik gyermekemet se hagytam sírni és most már a nagy mégis egyedül alszik az ágyában nyugodtan

Nekem a két lányom küzül egyik se a könyv szerinti csecsemő volt - keveset aludtak -

azotat tudom hogy minden gyerek más

Másik amiben mindig hittem , hogy egy gyerek ha sír , azért sír mert szüksége van valamire, csecsemőként nem hisztiznek.

valószínű hogy én azért is döntöttem a kezdetektől az ágya mellett mert első napoktól nagyon jó alvó volt. (csak éjjel) Ha sokat kelt volna, lehet hogy megpróbáltam volna a mi ágyunkat de így nem nagyon volt rtelme mert látszott rajta hogy jól érzi magát a saját ágyában, szobájában. A férjem néha mondta hogy vegyük hajnalban magunk közé, meg is próbáltuk, de nemhogy lenyugodott volna hanem felélénkült hogy ott vagyunk mellette. A mai napig úgy van, ha berakom a szobájba, besötétítek, tudja hogy alvás következik..és el is alszik egyedül, már a dajkálást és a simit sem igényli ilyenkor,csak ha fent van. (pedig csinálnám elhihetitek:)

A másik ami miatt a sajt szoba mellett, a bátyáméknak van egy 6 éves kisfia, ő világ életében velük aludt, és sajnos nagyobb korában sem lehetett átszoktatni a saját ágyba. A mai napig minden este óriási hiszti van hogy ő csak ott hajlandó aludni, pedig azóta született kistestvére is (azóta mégrosszabb lett a helyzet ezügyben) Most úgy néz ki hogy az 1 éves kislány a saját szobájában , ágyában alszik, a nagyfiú pedig a szüleivel, vagy valaki ott alszik vele a saját szobájába:S Sok magánéletük nincs , gondolhatjátk.. Már voltak vele gyermek pszihológusnál, tanácsadáson, kineziológusnál, de nem nagyon haladtak előrébb az ügyben. Idén iskolába megy a kisfiú- szerintem ez már nem normális állapot:(

Nagyon tetszik a cikk, gratulálok hozzá!

Egy dologra reagálnék csak, ami itt többekben fölmerült. A rácsos kiságyat oda lehet tenni úgymond olalkocsiként a szülői ágy mellé, hogy az azzal érintkező oldalon levesszük a rácsot, a többi oldalon pedig meghagyjuk, és egy szintbe hozzuk az ágyat a szülői ággyal. Így gyakorlatilag lehet együtt és külön egyszerre aludni. A baba nem esik le, mert egyik oldalon védi a rács, a másik oldalon meg ott fekszik a szülő, és egy karnyújtással eléri. Így könnyen el is fér mindenki.

De ezt az Éjszakai gondoskodás című könyv is írja, amit már itt többen szóba hoztak.

Nagyon tetszett a cikk! Maximálisan egyetértek vele!

Viszont azt is hozzá kell tennem, hogy minden baba más, minden babának más igényei vannak és ha ezt felismerjük utána könnyebb az elalvás és alvás is.

én pl el nem tudtam volna képzelni, hogy külön szobában aludjon a kisfiam. Aztán 5 hónapos korában rájöttünk, hogy külön nyugodtabban alszik, zavarja minden zaj és képtelen megszokni. Kiköltöztünk a nappaliba apával és onnantól kezdve egyre gyakoribbak lettek a 3-4 alkalmas ébredések az azelőtti 9-10 helyett. Aztán elköltöztünk és saját szobája lett. Kb 10 hónapos korától nem igényli a ringatást sem. Ringattuk. Na bumm. Kibírtuk. Ezt igényelte. Így nyugodott meg. És? Mennyit hallgattam, hogy ne tegyem... kit érdekel, ezt igényelte.

Most 16 hónapos és a nagyágyban alszik el velünk, aztán átcsempésszük az kiságyába, külön szobába, így van házasélet is meg tv-nézés stb. Éjjel ha felébred áthozzuk és összebújva alszunk reggelig. Nekem nehéz volt megélni, hogy külön raktuk 5 hónaposan és hogy nem együtt alszunk egész éjjel, ha nem ébred hiányzik reggel, de ez így nagyon jól bevált és így jól alszik. Ki tudjuk magunkat pihenni mellette is maximálisan, imádom mikor hozzámbújik, rámfekszik vagy látom, hogy az apjához farol :)

10 év múlva nem akar majd velünk aludni...

(bocs a hosszúságért)

mekkorák a gyerekek ott? kicsik?

mert csak azért bele kell gondolni idővel az igények nönek, magánéletre semmi esélye...viták...stb

persze tudjuk régen is...de akkor más is volt a világ, a lányok a bokájukat se mutathatták meg...szóval ma már ez egy gyerek fejlődése szempontjából nem megfelelő élet