Abortuszra kényszerítve (beszélgetős fórum)
amúgy az apuka Londonban tanul akkor,ha akarná a nevelést is megtudná oldani,akár szülői segítséggel akár nélküle...nem egy példa van ilyenre is...
na persze ez is csak egy gondolat volt:)megyek főzök a családnak..
szépet!
SZERINTEM IS VAN OLYAN AMIKOR BELEFÉR...PL,HA EGY SZINTE GYEREK TESZI AZT..OKÉ..DE MÁR FELNŐTT...
aztán le lehet tenni egy szakmát okj-st azt sanyi nem nagy dolog...
nem,nem ennyiből áll! nem azt mondtam,hanem a kezdetet mondtam,amúgy hány nő van aki 15-16 évesen szült,minden végzettség nélkül..de megvan a gyümölcse él a baba...
ne forgasd ki a szavaimat itt mindenki érti amit mondok!
gratulálni ahhoz kell,hogy valaki abortuszra biztatja..
na magatokra hagylak az okos gondoldásotokkal..igen Qrva nehéz élete lesz! de lesz egy szép babája..vagy,nem lesz baba kijön a műtőből és él tovább,mint Marci hevesen..csak akkor nem kellsírni,ha ez volt a döntése..
bocs az őszinteségért...ennyi sziasztok!
Én nem vagyok abortusz ellenző.
Nyilván van olyan, hogy ez van, az a jobb megoldás.
De nem azért, mert hogy jaj, nincs még 6 millió tartalékban az egyszem gyerek egyetemére... Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lennék azon, hogy legyen... És láss csudát, jönnek a melók, alakulnak a dolgok..
Még nem vagyok 30, és én már nem fogok szülni... Ez felettéb jó pont a munkaadók szemében...
Meddő vita ez, és kényes kemény téma, száz és száz fórumon át.
Az abortusz ellenzők, és pártolók sosem fognak közös nevezőre jutni.
Aki nappali tagozaton tanul, azt a dolgozók elé veszik a böcsődében. Nekem is így volt helyem. Aki tényleg rászorul, és utánamegy a dolgoknak, annak lesz helye...
Persze lehet kötekedni, és nagyon sok energiába kerül a dolog, de mégiscsak az erre kéne egymást bíztatni...
Nincs lakásom, nincs autónk, meg semmi felesleges kütyü.
De a lányom most megy elsőbe, és az előzetes ismerkedés alapján a két osztály tanítónője "összeveszett" a lányomon, mert mindekttő tanítani akarja a gyereket...
Valahogy mindig megvan az, amire épp nagyon szükség van. Persze nem büdös a munka, még gyerekkel a hátamon sem, és nem a segélyre alapozok.
Nincs semmi, ha nem éppen a legmodernebb 4000Ft-os tolltartó van meg, hanem az én régim...
És a lányommal járok szórakozni.. Nekem ez sohase hangos hülye bulit jelentett, hanem mondjuk egy modern kiállítás után beülünk egy zenés kávézóba... (persze nagycsaládos, ingyenjeggyel hehe)
Ha nagyanyáink a szétlőtt, háborús országban nem vállaltak volna gyerekeket, akkor mi most hogyan lennénk? Nekem ők a példaképeim.
Itt egy csecsemő szükségleteiről van szó, az elindulásról. Senki nem mondta azt, egész életét így élje le. Valószínűleg el fog menni az anya/apa dolgozni és akkor lesz több is. Babruhákat akár börzéken is lehet venni, vagy turiban, vadiúj márkás cuccokat lehet kapni pár száz forintért. A gyereked egy esélyt kap, hogy éljen, hogy felnőjön és ez megfizethetetlen.
Én emlékszem még amikor először láttam UH-n gyermekeim, csak egy pár milliméteres maszat volt. Az a pici lüktető szív amit 6 hetesen láttam, ugyanaz a szív ami most a gyerekemben ver.
Van a sztoikus filozófusoknak egy mondásuk: az élet olyan mint az óraműben a kerekek, a fogak egymásba illeszkedve forgatják a gépezetet. Mikor ellenszegülünk a sorsnak, a kerekek forgása megakad és fogak törnek ki belőle.
Neked sikerült, gratulálok. Őszintén.
Sok mindennel vitatkoznék, de nem teszem.
Egyet viszont megkérdeznék. Hol biztosított a bölcsőde? Rengeteg helyen nincsenek bölcsődék.
Sőt, sok helyen annyi a gyerek, hogy óvodába is csak felső csoportba veszik be a gyerekeket, mert törvényileg csak az a kötelező.
Átmentem ugyanezen, ugyanúgy 18 évesen.
Család utálta a páromat, nem is voltunk lóvésok, és ami a legfőbb, NEM VOLT ÉRETTSÉGIM! Meg jó tanuló voltam, tőlem "többet vártak"!!! Anyám, meg a párom anyja hajamnál fogva húztak el a kórházig, a páromat otthon a tesói fogták le... Itt a snitt... Én is meghaltam, beleroppantam, és vége volt a világnak...
Azóta ugyanez megtörtént 23 évesen (mármint a terhesség), akkor összeházasodtunk, azóta 3 szép gyerekünk van, akiket a nagyik imádnak.
1 szobában laktunk 5 évig 4-en, onnan fejeztem be az egyetemet. Szinte nulla pénzből, de tényleg boldogan.
Viszont az az "egy" mindig eszembe jut, még mindig azon agyalok, hogy akkor hogyan kellett volna elszöknöm... Hiányzik, és ma már tudom, hogy tényleg nem kell más annak a gyereknek, csak egy cumisüveg, meg három rugdalózó. Az első babóm szó szerint járt velem az egyetemre, azt ette a büfébe, amit én, és szépen felnőtt minden csicsa nélkül... Meg ottvan a bölcsi is, ami nekünk sokat segített...
Nem olyan nagy dolog ez, mint amilyennek akkor, ott, meglepett, megijedt állapotban tűnik, pláne a családnak... Csak ezt előre nagyon nehéz "elmagyarázni".
Utána meg már végérvényesen késő...
Nem csak pelenkás koráig kell egy gyereket nevelni.Ma már bölcsőde, óvoda, iskola pénzbe kerül.
A 18 éves fiatal lány, gondolom nem akarja 15 évre lehúzni a rolót, akar még szórakozni, ismerkedni (ha apuka lelép)
Nagyon át kell ezt gondolni.
Ennyi lenne egy gyermek felnevelésének anyagi vonzata?
Tápszer, pelus meg tea? Utána meg döcögés, rokonoktók kinőtt cuccok, meg a "majd segít a családsegítő?" Erre alapozva lehet nyugodt lelkiismerettel gyereket szülni? Hát gratulálok!
Ha így nézzük, én két esetben is nagyom leba*ztam valamit.
Annyit szeretnék mondani a megtartás lelkes híveinek, hogy nagyon könnyű más f.szával verni a csalánt.
Nem tudom ki, mit tenne, ha munkanélküliként a még tanuló lánya, akit szintén el kell tartani, a nyakába varrná az unokát is.
Tiszteletreméltó dolog az anyai ösztön, de észérvek is vannak a világon ilyen esetekben.
Aki szexel, annak benne van a pakliban a hibaszázalék is.Ezt felnőtt módon, felelősséggel kell kezelni.Nem az anyát, anyóst rángatni elő, hogy segítsenek.A semmire, nem lehet gyereket vállalni.Ebben az esetben erről van szó.
Megint más lenne a helyzet egy biztos anyagi háttérrel.(én 19 évesen vállaltam, mert szerencsém volt, megtehettem)
Tudom, egy fiatal lánynak fogalma sincs, mivel jár az anyaság, nem csupa móka, kacagás.
A Néma sikoly filmhez: Ez egy tipikus propaganda film.Nagyon rossz minőségű.Ha az a jóember nem mutogatna és beszélne közben, semmit se lehetne látni, csak szürke ködfoltokat.Még a magyarázattal együtt se lehet kivenni a történést.
Ráadásul egy több hónapos magzat van a filmen, ami eleve illegális abortusz lehetett, mert ennyi idősen már tilos.
Valaki említette az embrió méreteit, tévesen.Pár hetesnél még szó sincs centiméterekről.Pár miliméteres csupán, még 8 hetesen is.
Tehát kár összehasonlítani egy kész csecsemővel.
Akik ennyire biztatják a megtartásra, javaslom, segítsenek anyagilag és tevőlegesen a baba felnevelésében is!
ezt gondolom nekem írtad....
magzatot írtam igen!!!!
Szándékosan.... mert mi is azok voltunk mégsem öltek meg minket!!!! na aztán mi az a nem publikus!!!
talán az abortusz mellett álsz?mert az asztán a nagy megoldás!
mindenesetre gratula a fórumkezdeményezőnek ha elveteti!
Jó éjszakát mindenkinek!
Én az abortusz ellen voltam, de sajnos, a 8 hetes kontrollon egy félig felszívódott magzatot lehetett látni, ezért még aznap missed ab.-ra kellett mennem. (múlthét csütörtökön). Nem várt baba volt, és a párommal mikor közöltem, örült neki. Nagyon féltünk, mert mindketten tanulunk még, és most érettségizek, párom képzésen van, és az anyósomnál lakunk mind a ketten. Édesanyámmal tartom a kapcsolatot, és látogatjuk is őket. Mikor neki megmondtam, nek igazán örült neki elsőnek, de végül meglágyult a szíve. Mondta, hogy neki a kistesómtól vannak babaruhái, azt tud adni ( a legkisebb most egy éves). Azonkívül tanácsokkal majd ellát, ha kell. Nem az én anyukám volt a legnagyobb bajunk.- Róla tudtam, hogy elsőnek nem fog örülni, mert még tanulok, de később igen.- Nem is kellett erre sokáig várni, csak röpke 3 hetet.
Az anyómos már más volt. Tőle nagyon féltünk. És mikor megmondtuk neki, örült. Már aznap el kezdte tervezni a gyerekszobát.
Végül nem lett a babából semmi, mert mint írtam, elhalt a terhességem. Nem akartam abortuszra menni, nem tervezett gyerek volt, de após anyós, anyukám és apukám is örült neki, és már várták. Most anyukám és apukám vigasztalja az a gondolat, hogy Nővérem szintén terhes, és rajta már hamarosan látszódik is.
Nem mondom, hogy tartsa meg, de én szerencsés vagyok, hogy a párom és a családja is mögöttünk állt volna, amíg talpra nem állunk magunk.
Az abortusz ellen voltam, de a saját káromon megtapasztaltam, hogy néha ha nem akarjuk is muszály.
Ha van más megoldás, egy picinyke ki reménysugár arra, hogy meg lehet tartani agyereket, akkor nem vetetném el.
Az örökbe fogadásról meg annyit, hogy ha egyszer örökbe adja soha nem látja majd. De van más lehetőség is.
Állami gondozásba adja, de nem mond le róla. Mivel pici a baba és sok gyerek van állami gondozásba (tudom mert anyósom hivatásos nevelőszülő, és alig egy hónapja kaptunk egy 2 hónapos babát, azon kívükl van még egy 5 hónapos baba is nálunk, és még 4 gyerek rajtuk kívül akik már nagyobbak), nevelőszülőhöz kerül a településedc közelében lévő más településre, és akár minden héten mehetsz kapcsolattartásra, tehát minden héten látogatod a babádat. És miután rendeződtek az anyagiak, tehát találsz valami munkát, visszakapod, és nevelheted a saját elképzelésed szerint.
véleményem szerint van más megoldás az abortuszon kívül. Tudom milyen nehéz és rossz, amikor szeretnéd a babát, de ezt választod.
Én sírva keltem az altatásból, és minden este sírva fekszem, de a párom itt van velem, és juniusban az esküvő után újra babaprojekt veszi kezdetét.
Fel a fejjel, van más megoldás is, de ez egyedül a te döntésed lesz.
Jó estét mindenkinek!
Sokat olvastam vissza és láttam a kibontakozó vitákat. Úgy láttam teljesen eltévedtek a hozzászólások az indító élethelyzetétől. A végén már arról ment a vita hogy az orvosok mellett a nőket is zárjuk börtönbe az abortusz miatt.
A témaindítónak kitartást kívánok neki van lehetősége végig gondolni a lehetőségeit, majd dönteni. A döntés az övé lesz azzal kell és fog együtt élni. Oszthatja az észt mindenki neki, de csakis Ő él, Ő van abban az adott élethelyzetben csakis Ő látja át teljesen. Ne törjön senki pálcát felette azért ahogy majd dönteni fog. Javaslatokat, véleményeket lehet adni de utasításokat nem. (Pedig sokan azt akarnak, de ez ha jól tudom még egy szabad ország :))
A javaslatok utána átfordultak egy vitába, hogy egyáltalán kellene-e engedni az abortuszt. Minden oldalnak meg volt a képviselője. Vannak középkori inkvizítorok (ugye Sutoczkiné?), vannak modern felfogásúak. A kérdés szerintem az, hogy mi lenne a jobb: megfosztani a Nőket a döntés lehetőségétől, rákényszeríteni őket a nem kívánt baba kihordására, majd az eldobására, kockáztatva azt, hogy esetleg a terhességet nem vállalják fel, titkolják, majd egy nyilvános WC-ben szülik meg a gyereket és a kukába dobják. Aztán elvéreznek. Vagy engedjük nekik, hogy döntsenek a terhesség megszakításáról.
Szerintem ehhez joguk van a Nőknek, dönthetnek.
És végül pár gondolat: Sajnos a mai világban (persze ez régen is volt) nem ritka hogy még 14 évesnél fiatalabb gyerekek esnek teherbe. Gondolom a beszűkült felfogású hozzászólók szerint ez is teljesen normális, itt is engedni kell hogy megszüljön a gyerek.
És legeslegvégül az hogy lehet hogy valaki azt mondja hogy ha sérült a magzat akkor egyetért az abortusszal, de egyébként nem. Akkor most hogy is van ez? Az nem gyilkosság? Az kegyes gyilkosság? Olyan van?
Jó éjszakát...
Arra utaltam, hogy aki hangosan gyilkosságozik, az gondolja már végig, hogy lehet, hogy a középkorban az egyház szerint így volt, de ma, a 21. századi európában a törvénykezés szerint az abortusz NEM gyilkosság.
A tények makacs dolgok. Lehet személyes indítékokból ujjal mutogatni más nőkre, hogy na ez egy gyilkos, de szerintem ez inkább a mutogató szegénységi bizonyítványa.
hát győzz meg olyat aki nem akarja megérteni....lehetetlen dolog...
nem is kísérletezem:)mindenki tegyen belátása szerint:)
na 1 csomag pelust számoltam..bocsánat..
nevetséges,hogy ilyennel kell érvelni..
na mindegy...