A férjem nem tud dönteni köztem és egy másik nő között (beszélgetős fórum)

Ígérd meg hogy soha többé nem csinálsz magadból lábtörlőt!

Sem cselédet!

Én egyébként ugyanezt megadtam neki, nem állíthatja, hogy nem volt eléggé szeretve. Olyan szinten odafigyeltem rá, mint egy kisgyerekre, még a reggelit, vacsorát is én készítettem és vittem be neki tálcán napi szinten, pedig ő van otthon, mindent hozzá igazítottam, nem siettettem semmit sem, szinte lábujjhegyen jártam körülötte. Ha én ki voltam készülve valami miatt, csendben tűrtem, magamra erőltettem, hogy minden rendben, és inkább megmasszíroztam őt, nehogy sérüljön a rossz kedvem miatt. Gondoltam, most ő a depressziós, ő a fontosabb. A szex jó és rendszeres volt, inkább bele sem megyek ebbe a témába. Ha 2 percig nem ajnároztam, biztattam őt, vagy vittem be neki a kaját, már elégedetlenkedett.

Létezik olyan, hogy ennyire belekényelmesedik valaki a jóba? Azt hiszi, máshol is járni fog ez neki alanyi jogon? A csajnak 27 évesen lehet nem véletlen nem volt eddig komoly párkapcsolata, remélem hatalmas igényei lesznek a férjem felé, és nem cselédül be, mint én.

Tegnap várta őt az összepakolt bőrönd. Iszogatni voltak, félig részegen jött haza, bűzlött. Elkezdett dühöngeni, hogy mit képzelek, hogy a cuccaihoz nyúlkálok, és hogy ezt még nagyon csúnyán meg fogom bánni. Azt mondta, hányingere van tőlem, hogy mindezt megtettem vele, és holnap (ma) elköltözik. Nem mertem vele szájalni. Aztán láttam, hogy még ír egyet a csajnak, és kidőlt.

Reggel is dühöngött egy sort, én ott hagytam, eljöttem dolgozni. Gondolom elsunnyog, amíg nem vagyok otthon. Annyira kikészültem, hogy tegnap megjött, 10 nappal korábban, mint kellett volna.

Te meg jó lány voltál, és mi a hála érte? Megkérted, hogy zárja le a dolgát, és még ennyit sem tesz meg érted, értetek.

Ő döntött! Te itt már sehol sem vagy!

Én biztosan nem engedném be! Menjen a csajhoz, akivel annyira jól járna. Versenyeztet egy elképzelt, tökéletessel? Ennél megalázóbb nincs.

Ha ezt hagyod, akkor tényleg hüle vagy.

Igen, vannak, akikre számíthatok.

Végül előre szóltam neki, hogy intézzen magának lakást, felőlem a csajhoz is mehet. Kíváncsi voltam, hogy reagál. Megrémült, aztán mikor felocsúdott, persze én lettem a szemét. Azt mondta, értékelnem kellett volna, hogy mindvégig őszinte volt hozzám. Hogy más férfi be sem avatott volna ennyire az érzéseibe, ráadásul ő nem d*gott félre, hozzá sem ért a csajhoz, más férfiak bezzeg titokban félred*gnak és még hazudnak is róla. Azt mondta, visszaéltem a helyzettel, és hogy nem tilthatom el a barátaitól, így is alig van neki, nem zárhatom be ide a börtönbe, neki elege van a lakásból a home office miatt. Elege van abból is, hogy eddig jó fiú volt és nincs semmi hála érte. Egyébként higgyem el, hogy tényleg csak barátok, nem mondta, hogy ő kell neki (de), sőt, engem akar, de ma akkor is elmegy vele találkozni.

Én már nem tudok ezzel mit kezdeni, összepakoltam pár cuccát.

Akkor mire vársz?

Cuccát összepakolni ajtón kívülre és holnap zárcsere.

Mindig is ilyen férjet szerettem volna. Hogy nem jutott nekem egy ilyen ? Elvagyok keseredve:(

Hogy és hol lehet egy ilyenre szert tenni?:)

Tulajdonképpen akkor mire vársz?

Pakold össze a cuccait, zárcsere, és ennyi.

Te ugye szeretsz szenvedni?

Igazatok van, muszáj határozottnak lennem.

Albérletben élünk, nyilván ez is az én hibám, hogy nincs lakásunk. Persze ahogy említettem, mindig halogatott mindent ezzel kapcsolatban is. Mesélte, hogy a csajnak van saját lakása, a szüleitől kapta, és ez is mennyire tetszik neki, sokkal gondtalanabb, kényelmesebb élete lehetne. Oké.

Az albérlet egyébként az én nevemen van, anno a két havi kauciót + első hónapot is én raktam bele, mert neki nem volt pénze.

"Vagy trollkodsz vagy teljesen hülye vagy!"

Nincs mit hozzá tennem, egyet értek. Végig sem olvastam a hozzászólását. Elképesztő, hogy ilyen nők vannak.

Ha tied a lakás akkor pakold össze a cuccait! HA közös akkor sürgősen keress egy albérletet és egy nap mire hazaér már csak az üres lakás varja!

Tényleg ez már csak a játszma részéről, hogy meddig bírod és véletlenül se ő legyen a bűnbak!

Nekem már tök mindegy lenne, mit mond ! És megint találkozik a szerelmével ! Forgatja a kést a szívedben ! :( Ez teljes 100 %-os érzelmi hűtlenség már most !

" ő rosszul érzi itt magát, elege van az egészből, belőlem is "

"őt nem érdekli, meg amúgy is, ki vagyok én, hogy megmondjam, mit tehet és mit nem."

Hol itt a szeretet, szerelem ? SEHOL !!!

Pakoljon össze, menjen haza anyukájához, aztán onnan annyit randizhat, amennyi jól esik neki ! Én a hétvégén elköltöztetném a helyedben !!!

Igen, várja őt az összepakolt bőrönd! Legyél nagyon határozott! Megingani ráérsz kb. fél év múlva, amikor szeretne visszakullogni, és akkor is tiéd lesz a döntés.

Tanúja voltam két hasonló történetnek, igaz, ott feleségek lettek hirtelen szerelmesek sokévi házasság után. Egy-egy közös gyerekük is volt, akit a nők az apjuknál hagytak, fel se merült, hogy viszik. Az egyik férj a kb. egy év alatt bánatában, mérgében felújította az egész házukat, és visszafogadta a nejét, azóta is együtt vannak. A másik férjnek nem kellett ennyit várnia, a nő 3 hónapon belül visszakullogott. (Utóbbiak engem kértek közösen(!), hogy szerezzem meg albérletnek az egyik rokonom akkor éppen üresen álló, eladásra váró házát.) Megkérdeztem, hogy miért fogadta vissza. Válasz: ezt a marhát már jól ismerem, lehet, hogy egy másik sokkal rosszabb lenne. Ők is együtt vannak, azzal a „hozománnyal”, hogy a nő a férjének minden percéről, minden lépéséről tudni akar. Gondolom, magából indul ki ...

Szia!

Bele olvastam pár hozzàszólásba.

Én a helyedben nem gondolkodnék azon, hogy ott hagyjam-e.

Ez a kapcsolat téged csak lehúz!

Állj a sarkadra és ne tűrj tovább olyan embernek, aki csak hülyét csinál belőled. Ezt kár szépíteni. Azt teszi.

Én 26 éves koromig nyűglődtem egy szerelmesnek vélt kapcsolatban, eldöntöttem önsajnálatból magamban, hogy én már senkinek nem kellek, soha nem lesz senkim komolyan, gyerekem sem, semmi, mert annyira tönkre vágott lelkileg az a kapcsolat, ahol elnéztem minden hasonlót, mint amiket te írtál.

Tudod mit? Egyszer csak feltettem annak a hapsinak a kérdést: képes vagy ott hagyni azt a nőt, aki "nem jelent neked semmit" (össze jártak, tudom!)?

A válasza az volt, hogy nem.

Rendben. Megkönnyebbült lettem, nem tudom miért. 😊

Ott hagytam,vége; nem akartam tovább szenvedni. Rá egy hónapra (igen, szándékosan gyorsítottam, és nem pátyolgattam magam) találkoztam egy fiúval, akivel írogattam,na neki teljesen más volt az élet felfogása, mint az exemnek. Önálló volt,minden téren, és ami tetszett, hogy törekvő! Igazi Férfi....

Hát annyira jól sikerült az a randevú, hogy most a férjem lett es igen, 'én szerencsétlen lánynak' , van egy gyermeke is tőle. Szóval nem voltam én sem elveszve, csak bebeszéltem negatív dolgokat magamnak, ahogyan te is. Ilyenkor másképp látjuk a helyzetet, te sem látsz tisztán.

Vissza gondolva arra az időszakra egy sötétséget látok, semmi mást, aminek hálásan örülök, hogy bátor voltam - és bár eleinte rossz volt, de kiszálltam belőle!!

Ne hagyd, hogy befolyásoljanak, a most-ot nézd; egy életünk van,ez már csak rajtad múlik,hogy tönkre vágod magad, vagy tovább lépsz és boldog leszel: azt nézd, hogy Neked mi a jó!

Jó döntést! 🙏🏻

Vagy trollkodsz vagy teljesen hülye vagy! Már bocsáss meg!

Majd döntesz... :D

Dehogy döntesz. Maradsz a langyos fosban, alázatod magadat, és tönkre vágsz vagy pár évet az életedből, vagy az egészet.

Hajrá!

Jobban jársz, ha elmész egy terapeutához.

Kié a lakás/ház, ahol éltek?