Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Voltál már úgy, hogy rád jött a nevetés ott, ahol nem kellett volna? fórum

Voltál már úgy, hogy rád jött a nevetés ott, ahol nem kellett volna? (beszélgetős fórum)


1 2 3 4
2019. nov. 18. 13:57
folyton... :D
2019. okt. 18. 00:16
Főleg jármúvön
2019. aug. 17. 21:57
Volt persze
2019. aug. 17. 21:38
hajjaj, elég sokszor 🤣
2019. aug. 17. 21:35
Igen sokszor
2019. aug. 16. 08:47
persze:)
2019. aug. 16. 03:30
Igen.
2019. ápr. 24. 10:02
Igen.
2019. ápr. 22. 21:30
Többször is 😁
2019. ápr. 22. 09:39
Mostanában több alkalommal,főként orvosnál.Lassan azt hiszik dilis vagyok.
2019. febr. 20. 13:32
igen
2019. febr. 20. 12:58
Volt már,söt elöfordult többször is🙃😀
2019. febr. 20. 12:57
Naná!
2019. febr. 20. 12:42
Volt igen.
2018. dec. 28. 08:36
Hogyne. Minél inkább nem kéne, annál nagyobb a kényszer rá. :)
89. barai
2018. dec. 28. 08:30
Megesett :)
88. Lizy92
2018. dec. 22. 03:30
Igen, a nagymamám temetésen. A prédikátor épp azt sorolta, hogy ki búcsúzik a mamátol, közben eszembe jutott egy vicces párbeszéd ami a mama és köztem zajlott, majd elkezdtem nevetni.. Persze utána meg is szóltak, hogy milyen dolog volt.. de szerintem a mamám jobban őrült annak hogy nevetek.. :)
2018. dec. 22. 02:36
Magamon nevetek mostanában. Tudom,hogy türelmes vagyok,rá is érek,mégis,ha a rendelőbe kell menni vérvétel,stb már előre félek,mert rá nézek valakire,észre veszek rajta olyant ami szokatlan,és kitör belőlem a röhögés.
2018. aug. 13. 21:43
Nem tudom miért,de mostanában elég sokszor történik velem ez a nevetés.
85. Antonov225 (válaszként erre: 77. - Ancsika4)
2018. aug. 9. 23:46
Erről eszembejutott, hogy tavaly én ha nem is nevettem, de mosolyogtam, miközben a doki a viziten rossz eredményt közölt éppen. Láttam rajta, hogy azt gondolja: elgurult a gyógyszerem? :-D Ok nélkül jött a vigyorgás és hiába próbáltam uralkodni rajta, nem ment.
84. ronka
2018. aug. 9. 23:23
Előfordult már!
2018. aug. 9. 23:13
Szomszédom Juli néni a lakótelepi gyógyszertárba dolgozott. A főnöke megkérte,hozza el a megrendelt temetési koszorút. Kérlelt,hogy menjek vele, úgyis otthon vagyok,tehát elindultunk.Villamos oda,végig röhögtük az utat(szokás szerint)Vissza szintén villamos, röhögés. Érdekes volt,mert sokan néztek,de mi figyelmetlenek voltunk,hogy koszorú,és nevetés. Mikor a lakótelepre értünk,akkor kapcsoltam,hogy miket gondoltak rólunk az emberek.Szörnyű érzés volt utólag,de azt sem tudtuk kinek a koszorú. Ebből azért tanultunk,nem lehet mindenhol jókedvünk,legalábbis halotti koszorúval a kezünkbe.
82. barai
2018. aug. 9. 08:04
Volt bizony.
81. Ildi
2018. aug. 8. 23:57
igen.
2018. aug. 8. 23:51
Sajnos. Sokszor előfordul velem.
2018. aug. 5. 17:00

Én gyakan nevetek, ha olyasmit olvasok. Általában nem érdekel, ki látja, pláne ha jól látható a könyv a kezemben. (Amikor Durrell állat-élményes könyvei divatba jöttek, szonte biztosra lehetett venni, hogy aki hangosan felnevet a buszon, annak Durrell-könyv van a kezében.)


Majdnem 20 éve már, Németországban meglátogattam a régi tanáromat. Megajándékozott pár évkönyvvel, amit a régi iskola adott ki. Jelentéktelen külsejű kötetek, az egyiket elkezdten a vonaton nézegetni.

Az akkori évfolyam felsőbb osztályainak dolgozataiból voltak benne idézetek. Az egyik feladat az volt, hogy írjanak verseket ófelnémet nyelvre emlékeztető nyelvezetben. Néhány vers olyan jól sikerült, hogy az a fajta röhögőgörcs tört ki rajtam, amikor a két szemem egész keskenyre szorul, és úgy pattognak ki a könnyek kétoldalt.

A három német, akikkel egy négyes "rekeszben" vagy miben utaztam, kicsit furcsálkodva nézett, de ketten már a kitörni készülő röhögéssel küszködtek. Még nem tudtam beszélni, átadtam az évkönyvet, olvassák el, mi "a bajom". Az egyik szintén hahotára fakadt, a többiek mosolyogtak. Idővel én is megnyugodtam és utaztunk tovább csendesen. :D

2018. aug. 5. 15:56
Velem kislanykent törtėnt mindig..legfökepp mikor valami törtėnt,es ki kellett deriteni ki csinalta.3an voltunk tesok.amikor olyan volt,annyira nevettem el kellett mennem onnan..termeszetesen olyankor mar mindegy volt mit mondok,meh ki csinalta valojaba,tuti en voltam,mert annyira nevetek..egyebkent a mai napig megmaradt ez,hogy neha neha egy komolyabb dolognal nevetnem kell.. Nem sokat valtoztam 😅
2018. aug. 5. 15:10
Az utóbbi két hét,kórházi tartózkodásom alatt,a nagyvizitkor rám jött a nevetés,igaz most volt oka.
2018. júl. 13. 15:41
Természetes, hogy történt már velem ilyen. Vásárlás közben, buszon, megbeszélés alatt. Mindig az a fajta jön rám, amit nem lehet abbahagyni. 😃
2018. júl. 13. 15:36
igen!egy hónapja temetésen voltam,a szomszédasszonyom anyukáját temették.a ravatalozó mellett álltam,egy ajtó előtt,amit a szél fújdogált,hol kijjebb ,hol bejjebb.egyszer csk meguntam,volt egy tégla darab a lábam közelébe,és odatoltam elé,hogy ne nyiljon ki.és ahogy odatoltam,bentről egy férfi,akit még akkor nem láttam,tolta kifele,szép óvatosan az ajtót,amit én erőszakosabban próbéltam mostmár behajtani,és kitámasztani,amikor kidugta a fejét,és rámnézett.kitört belőlem a röhögés.kiderült,hogy Ő indította a zenét a szertartás alatt.
1 2 3 4

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook