Amikor a magyar tanár megkérte a lakókat, hogy írjanak maguknak egy kis "névtáblát", hogy az alapján tudja "azonosítani" őket, akkor Attila és Péter nevet cseréltek. Amikor a tanár Péternek szólította (a névtábla miatt) Attilát, akkor Vera rögtön beárulta őket és digi-dagi-daganat felkiáltással örülgetett magának.:)
csak 2 percet, mikor Ursula, a történelemtanárnő földbe döngölte a társaságot, és mikor seher elmesélte, hogy ő tisztázatlan körülmények között újra csókolózott gergővel
Kezdem megszokni :)) Mondjuk én csak a fórum miatt nézem már. Mármint amikor kéthetente megnézek egy részt, azt azért teszem, hogy kábé tudjam miről van itt szó.
Az egész - a tantárgybeli tudáson kívül - nem tanítható szerintem. Max fejleszthető. Hiába nyomják valakinek évekig ezeket, ha nulla érzéke van hozzá. Gondolom, mindannyian tudnánk felhozni jó néhány példát ennek igazolására. :)))
módszertan, abból jön később a gyakorlat. Többféle gyakorlat, először pár gyerekkel, aztán pár perc sok gyerekkel, aztán sok perc sok gyerekkel 1 évig. Nálunk ez volt. Az egyetemen nem volt ilyen gyakorlatorientált.
Szerintem ezt minden tanárnak tanítják. Bár én sosem jártam tanítóképzőbe, de attól pedagógus valaki, hogy tud bánni a tanítványokkal. Az régen rossz lenne, ha csak a tananyaghoz értene.