Tud-e változni egy agglegény? (beszélgetős fórum)
Mindenki tud változni, de vele inkább az a baj, amit írsz, hogy "nem akar".
Azt mondjuk kétlem, hogy "odavan", hiszen akkor mindenáron a kedvedben akarna járni. De ha már az elején sincs ez, akkor szerintem később sem fog ez változni, és nem azért mert agglegény...
Más nőként és más férfiként. A férfiak álltalában makacsabbak, sőt néhányan ki is használják az erősebb indentitásukat ezért aztán ne mondja meg senki neki mit csináljon és hasonlók. A nőkkel jobban lehet, mert a nő általában fejlődni akar míg a férfi nem mindegyik de javában csak legyen úgy ahogy ó akarja és az úgy jó.
"Ő 61 éves, 30 éve elvált"
Elköteleződni nem fog, ha 30 évig nem tette.
A napirendjén sem hiszem, hogy tudsz változtatni.
Meg kell elégedned annyival, amit most kapsz tőle időt, figyelmet.
Gimis voltam, mikor a tornatanárral jártam, persze titokban. Az sem volt neki mindegy, hova teszem a táskámat, vagy a cipőmet. Ő 38 éves volt, és mindig egyedül élt. Nem is változott meg soha.
Olvasom, néhányan arra utaltok hogy ebben a korban nem lehet már változni. Dehogy nem! Én mindjárt 70 vagyok. Van motivációm folyamatosan, ezért örömmel változok. A változás szórakoztat. Az adatlapomon sokáig ott volt a következő amit biztosan többen is láttatok: "A változás életem természetes rendje." Szerintem ez így is marad amíg élek.
Egyszer olvastam valahol, hogy egy ember megtud változni, de csak az élete elején, a fiatal felnőtt időszakban. Ebből adódóan én azt gondolom, hogy egy ennyi éves embernek eléggé erősek a beidegződései és az sem mindegy, hogy ahhoz ő mennyire ragaszkodik, hogy azt megváltoztassa. Én a helyedben nem várnék vele, két különböző személyiség vagytok, ha most zavar mindig zavarni fog.
Az a kérdés, hogy te el tudod-e fogadni. Arra nem sok esély van, hogy ennyi idősen változzon. Részemről kifejezetten örülnék egy ilyen kapcsolatnak, ahol nem akar megfojtani a másik. De nekem is óriási igényem van az egyedüllétre. Ha te nem ilyen vagy, akkor szakíts.
Szerintem a két ember igénye határozza meg hogy milyen lesz a kapcsolat és egy kapcsolatba beletartoznak a kompromisszumok is, nem csak az egyoldalúság és az önösség. Szerintem ti olyan "mingli" pár lennétek.
Az hogy mi elfogadnánk-e, abból semmi nem vonatkozik rád, mert mind másak vagyunk. Kérdés, nálad hol a tűréshatár, vagy mit tudsz természetesnek elfogadni. Én kifejezetten örülnék egy olyan pasinak akár most is, aki mellett megmarad a mostani nyugalmam. Nem akar folyton velem lenni.
Én feltétlen. Ehhez hozzátartozik hogy én is szeretek egyedül lenni, többet mint bárki társaságában.
Azzal tudunk jó barátságot ápolni akivel megegyezik, vagy legalább nagyon hasonló az alap gondolkodás módunk.
Nem, nem őt szeretném megváltoztatni, isten ments, hiszen így szeretem. Csak szeretnék vele kicsit több időt tölteni, beszélgetni, stb. Az összeköltözést sem erőltetem, dehogyis! Ha ez így marad, mondjuk fél év múlva is, ti elfogadnátok?
Kérdés mit jelent az neki hogy oda van érted. Ha azt jelenti neki ez a kifejezés amit nekem, akkor minden gondolata akörül forog, hogyan tudna a kedvedben járni. Ha ennyire azért nincs oda érted, akkor motiváld valamivel. nem kell megmondanod hogy mit csináljon, legyél olyan vele, hogy magától vágyjon arra amit szeretnél.
Egy agglegényről van szó! Gondolj bele hogy jól berögzült életvitele van amin nehezen vagy egyáltalán nem fog változtatni. Fogadd el őt így, vagy ha nem megy, állj odébb. De az egy hullámhossz, meg hogy jól kijössz vele ritka kincs! A férfiak rémálma ha egy nő meg akarja őket változtatni! Most vagy jó neked így, vagy nem!
61 évesen már nem hiszem. 30 év alatt kialakult már olyan napi-heti rutin, amin nem akar majd változtatni. Amúgy gondolom Te sem vagy tini, minek akarsz rá mosni, vasalni? Neked miért nem jó ez így? Közös programok, közös főzőcskézek, egy-egy kellemes este, aztán ennyi. Nekem ez lenne az ideális kapcsolat.
Úgy gondolom, hogy nem az összeköltözés megy nehezen, hanem egymás rigolyáinak elviselése. Ennyi idős korára mindenkinek kialakul bizonyos -másokat esetleg idegesítő- szokása a napi életvitelben. Tudod, wc ülőke, fogkrémes tubus stb...
Pár hónapja kapcsolatban vagyok egy "agglegénnyel". Közös társaságunk van, ismertük egymást, régóta "odavan" értem, állítása szerint. Belementem, hogy próbáljuk meg, nagyon jól érezzük magunkat együtt, nekem ez mégsem elég, ami van.
Ő 61 éves, 30 éve elvált, volt néhány kapcsolata, de mindnek vége lett. Megszerettem, mert jószívű, humoros, mert azonos a hullámhosszunk. Ám, hiába, mert nem akar változtatni a napirendjén, a szokásain, pl.képes egyedül tölteni a hétvégéket, "kipiheni a heti munkát". A kérdésem az, vessek véget ennek, vagy érdemes reménykedni, hogy lassan-lassan változik a dolog? Tehát, hajlandó-e egy agglegény elköteleződni valamikor? Ti mit tennétek?
További ajánlott fórumok: