Ti engeditek tévézni a babáitokat? Ha nem, mit csináltok velük, amíg muszáj megcsinálnotok otthon valamit? (tudásbázis kérdés)

igy van.

mivel én is születésüktől próbáltam toleranciára nevelni őket nekem sem sírtak azért annyit. sőt egy két sirás volt de ha indokolatlan volt tehát magyarul csak hiszti volt akkor hagytam,igy megtanulták.

én ezért nem díjaztam a járókát. sokkal tágabb egy 10 hónaposnak a kinti járóka nálküli tér.

többet tud mozogni. nem érzi bezárva magát.

én két hónapos koruktól ugy szoktattam őkwet hogy simán kiraktam a földre.

mig nem tudtak mászni kuszni csak nézelődtek.majd mikor már másztak akkor mentek mindenfelé. mivel korán megszokták hogy vannak olyan dolgok amik dádásak azért sosem féltem hogy belenyúlnak a konektorba pl. mert mióta az eszüket tudták látták a konektort.

Én azért sírni soha nem hagyom, de alapvetően egyetértek. Igaz, hogy az első pár évben a baba az anyuka életének a főszereplője, de azért nem az egyetlen! Szerintem se jó a szükségletei feltétlen és azonnali kielégítésével azt az üzenetet közvetíteni neki, hogy ez a világ maga a mennyország, mert később valószínűleg nehezen fogja feldolgozni, amikor rájön, hogy mégsem.

A lányom egyébként nem rajtam lóg, amíg csinálok valami mást, hanem nekilát a lakás átrendezésének saját ízlésének megfelelően...

én még mindig azt mondom hogy ha munka van nyugodtan tegyétek le a földre egész pici baba korától. meg fogja szokni. lehet az elején rossz néven veszi de előbb utóbb megszokja hogy nem mindig ugráljuk körül. nem csak az anyának kell alkalmazkodást tanulni, hanem a gyereknek is ugyanúgy. és minél korábban megtanulja később mikor már nagy gyerek lesz annál könnyebb lesz vele.

én direkt sokszor akkor csináltam valamit mikor fent volt.

később sokkal jobban lehetett vele bírni.

mert megtanulta hogy kell tolerálni hogy nya néha mást is tesz mint vele foglalkozik

Én sosem tévéztem ,tévézek, amikor a gyerekem velem van. Csak ha lefeküdt.

Így elkerülöm hogy függő legyen.

mondok valamit amiért lehet hogy haragudtok.

az anya nem a gyerek rabszolgája,hogy születésétől fogva állandóan vele foglalkozzunk. természetesen igényli a gyerek hisz azért gyerek.de a szülőnek is kell magánélet.és igenis ha munka van akkor munka van.és a gyereknek igenis minél előbb meg kell tanulnia azt hogy nem minden róla szól,és ne mi várjunk hogy aludjon és akkor főzzünk hanem tanuljon meg ő is türelmesnek lenni,és elfogadni hogy nem csak ő van a világon. én lelkifurdalás nélkül leraktam a gyerekeket a földre és megcsináltam amit kellett.ha sirt sirt, kit érdekel?

pár alakalom után megszokta hogy nem ugrálom körül minden pillanatban.ugy voltam vele, megettem tisztába tettem aztán le a földre miután betöltötte a két hónapos kort és másszon gurljon kusszon, fedezzen fel.

ha láttam hogy unatkozik akkor játszottam vele. de nem vittem tulzásba mindent a maga idejében.

megtanult egyedül is el lenni. és mostanra mikor már nagy,értékelem ezt.ugyanis ha a gyerek megszokja hogy anyu éjjel nappal elszórakoztatja később rosszabb lesz.

pláne ha egyke és nincs tesó.

3 és fél hós gyerek annyira pici még hogy fel sem fogja még mit lát vagy egyáltalán lát-e valamit a tv-ből.

hagyd hadd nézze.

ha megszokja hogy megy ,már nem fogja érdekelni. mert megszokja és azt hiszi majd hogy ez is a zaj része mint. pl a proszivóé. minél jobban tiltod és akadájozod, annál jobban ki fog cselezni.

a gyerek vér őbenne is megvan:)))))

Nekem 3 és fél hónapos a picúr, és ha leteszem a játszószőnyegre addig forog rajta amíg nem látja a tévét. Szerintetek ez ilyen kicsi korban mennyire lehet ártalmas?

Próbálom megakadályozni, hogy láthassa, de nagyon cseles.

nálunk a bebe.tv a sláger. amíg pici volt a csaj, addig a zenéje volt nagyon nyugis neki. aztán felfedezte a szineket és mist két évesen minden állítot, tárgyat képet felismer és kérdez, ha valami újat lát.

Ezt a csatornát nézi egyedül, de csak akkor, ha van épp kedve oksodni, egyébként csak játszik a zene mellett.

Szerintem egy áldás :-), mert arra a pár percre, míg valami veszélyeset csinálok a konyhában, mindig le lehet ültetni elé.

Egyébként meg sürög-forog velem kint.

Ja, meg tudom sokan elítélik, de nekem semmi baja tőle, ez pedig a komp. Jó nagy stabil a miénk, nem tud kiesni vagy felborulni és rohangál vele össsze-vissza (9 hónapos) és rettenetesen élvezi, hogy eltud jutni vele mindenhova a lakásban. A doki mondta, hogy nem jó ötlet, ne rakjam bele, mert később fog járni. Ehhez képest már feláll és fa megfogom a kezeit, szinte szalad, úgy megy.

Ezzel is le lehet kötni szerintem.

A kisfiam 2 éves.

A kislányomat, aki 10 hónapos pedig úgy kötöm le ha nem marad el a járókában, hogy a hordozóban oda viszem, ahol én is vagyok. Pl. a konyhába, ha mosogatok.

nálunk az autó volt a nyerő a kicsinél.

aztán gondoltam egyet és odaadtam a nagynak.rajzoljon ő a tesónak.

olyan türelme volt hogy csak lestem .

fél napig csak autót rajzolt öcsinek:))

:D igen, mi is így csináljuk! :)

Nálunk a felfújt uzsonnás zacskó volt a nyerő! :)))

Most meg az 1000 forintos mágneses rajztábla. :)

Már álmomban is tudok cicát rajzolni, mindig azt kell! :)