Találkozás - önmagammal (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Találkozás - önmagammal
A ráérzés, a belső sugallat, az ösztönös cselekvés, szerintem mind a belső énünkből, a lelkünkből ered.
Mindenkinek van lelke, mindenkinek rendelkezésére áll, csak a rohanó világban nem figyelünk rá.
Ezért írtam le ezt a gyakorlatot, amelyet ha kitartóan és kellő odafigyeléssel, hittel csinálunk, akkor meg tudjuk teremteni saját önvalónkkal a kapcsolatot. Persze nem könnyű, és akinek nincs kellő kitartása, akarata, az meglehet, hamarabb abbahagyja, mint ahogy eredményre jutna. Pedig megéri.
És ezek után (ahogy írtam is) egy következő lépés megtanulni, hogyan kell kérdéseket feltenni és fogadni, értelmezni a választ. De ahhoz bizony kell az is, hogy meglegyen a szoros kapcsolat.
Azt a részt egy következő cikkben tervezem leírni.
Hogy nálam mi volt a gödör? A pénz! Nem volt munkám, nem volt kilátásban semmi lehetőség, nem volt külső segítség, csak magamra számíthattam. Szó szerint.
Így amikor elolvastam a könyvet, úgy voltam vele: semmit nem veszítek, ha elindulok ezen az úton. Nem hogy nem veszítettem, de gyakorlatilag mindent!! megnyertem. Visszakaptam az életemet, a hitemet, erőmet, belső békét, egy olyan társat, aki sohasem hagy cserben...minden az enyém lett.
És ettől kezdve már a gödörből is apró kis lépésekkel kezdtem el kifelé gyalogolni. :))
Szia Napsugár!!!
Tetszett az írásod, de én kicsit vagy nagyon szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Annyira mély és megfejthetetlen az emberi lélek, hogy még eddig tudomásom szerint sokan tagadják, hogy egyáltalán létezik.Az általános felfogás szerint legtöbben hisznek ebben az egy életünkben, a testünkben és , ha meghalunk néma csend és sötétség.
Én magam a reinkarnációban hiszek és tudom, hogy van belső énünk, amit meg kéne tanulni kezelni, de nem hiszem , hogy ez sokaknak sikerülne.
Örülök, hogy te ezzel a módszerrel Kilábaltál a "gödörből", bár nem írtál róla KONKRÉTAN MI IS VOLT AZ.
Azt hiszem ismersz és én sajnos nem tudom megoldani a belső békémet,pedig Isten bizony próbálkoztam.
Egy nagy család kellős közepén EGYEDÜL maradtam, Nincs kiút, és a leprofánabb dolog a PÉNZ miatt.
Az első kettőt a 90-es évek közepén, a III-at csak 2008-ban. Akkor jött egy olyan ösztönzés, hogy végezzem el.
Az agykontroll nekem akkor még olcsóbb volt könyvből, mint tanfolyamon. :))
Reiki II.
Nem mentem tovább, mert az agykontroll ugyanarra képes.
Amit először én is könyvből tanultam meg, de a tanfolyamon amit tanítanak, sokkal jobban lehet használni. Az Ultrára is elmentem, és a gyerekeknél is sokszor használtam a "tudományomat". Most meg már az unokáimnál is.
:)))
Azért én is sokfélét használok, csak már nem tudom, hogy mit honnan tanultam. Mert agykontrollt, reikit, jógát, meditációt, meg nem is tudom... Ezeket mind tanultam :)))
Hasznosítom, amit tudok.
Az is jó, csak időigényesebb, és pl. az utcán, stb. helyeken kissé nehézkes alkalmazni. A belső sugallat, a ráérzés pedig mindig kéznél van.
Az Agykontrollt inkább valamelyik jövőbeni esemény végkimenetelének programozására használtam, amíg használtam :))
Persze, amikor már tisztességgel belekerültem a taposó malomba, ott már nem volt alfázás, csak betyár szellemi odafigyelés. Különben a végeredménynek annyi. :))
:)))
Nekem is megvan ez a könyv. 1993--ban vettem meg.
De maradok az agykontroll mellett.
Tetszett a cikked! :))
Ilyen nekem is van, csak én úgy hívom, hogy "törpék a bányában".
Mindig felszínre hozzák a "készterméket".
De én úgy gondolom, hogy ez csak a tudatalattim.
Igen, hiszen lelke mindenkinek van, csak a belső hangra, a sugallatokra nem figyelünk, mert mindent ésszel és erővel akarunk, szoktunk megoldani... és a külső zajok, a rohanó világ eltereli a figyelmünket róla. Sajnos.
Örülj neki, hogy neked még erős kapcsolatod van vele, vigyázz rá, és ápold ezt a kapcsolatot. :))
Igen, de az a kapcsolat következő fokozata, amelyhez másfajta módszer megtanulása szükséges. Ahogyan írtam is, azt a módszert majd egy másik alkalommal, a következő cikkben terveztem megírni.
Sajnos 2 mondatban azt sem tudom elmondani.
Kicsit félve nyúltam a témához, nem tudtam, hogy milyen is lesz a fogadtatása ebben a mai, keményen materialista szemléletű világunkban.
De a végén csak úgy gondoltam, ha akár csak egyetlen ember lesz, akinek ezzel segíteni tudok, tudunk, már akkor is megérte.
Igen, a könyv lényegesen többet nyújt, mint amit én is felvázoltam. Örülök, hogy sikerült felkeltenem iránta az érdeklődést. :))
Jó lenne így születni vagy korán megtanulni, de sajnos az emberek többsége akkor jut el ide, ha átélt, megélt dolgokat. Addig minden természetes, nem gondolkodunk rajta. Csak amikor kezdenek elromlani a dolgok..
Régen nem volt min gondolkodni, reggeltől estig le volt foglalva az ember agya a feladataival. Rövidebb ideig éltek, a nők anya üzemmódból rögtön nagymama üzemmódba kerültek, nem volt közötte nagyon sok idejük "önmaguk lenni".
Ez nem jó vagy rossz, csak más.
Köszönöm, hogy megosztottad az útkeresést önmagadhoz!
Már gyermekkorban el kéne sajátítani, megismerni a meditációt. Sokkal határozottabban tudnának a fiatal felnőttek pályát, munkát, társat keresni és találni, ha már ismerik önmagukat egy bizonyos szintig.
Nekem a reiki és a csakra meditációk hozták meg ezt a "lenyugvást" és indítottak el az önismeret útján.
Bármelyik technikát is választják az emberek, de az életük során el kell/kéne jutniuk odáig, hogy tudatosan éljenek, hogy megértsék a világot és ezzel más embereket is.
Nagyon érdekes cikk, és életünk során gyakran előforduló téma. Magunkra rátaláni, önmagunkkal békében élni , a lelki béka alapfeltétele. E nélkül hiadba van meg mindenünk, nem lesz komfort érzetünk, nem lehetünk boldogok.
Szépen, kereken megírt cikk, és talánk többen kedvet kapnak a könyv elolvasására is.
Ugrás a teljes írásra: Találkozás - önmagammal