Szerintetek mit jelentenek ezek az emailek? (beszélgetős fórum)

Az email átverés,vagy ő küldi őket vagy a neje.Különben miért húzná fel magát ,mint az állat,mert szépen korrektül,de visszautasítod?És nem utolsó sorban,miért kezd mindjárt mocskolódni,ha ő egy érett nő aki csak segíteni akar?

El nem küldött levél???Az első szerelmet soha nem felejti el az ember.DE,gondolod ,ha 3 évig nem voltál annyira fontos,hogy felvállaljon,akkor most majd megteszi?Ha véletlen el is válik ,mert éppen tele van a puttonya a házasságával és összejöttök nem kell sok idő és téged csal egy titkos szeretővel.

Ez pedig egy el nem küldött levél:

Szia!

Ugyan nem tudom, hogy létező személy vagy-e vagy Tamás generálta

levélíró. Nem is ez a lényeg.

Nem tudom, hogy mit mesélhetett Neked Tamás. Sok minden történt a 3 év

alatt. Tudom, hogy most Neki nagyon rossz, vagyis sejtem. Az egész

történet összetett, mindennek van pro és kontra oldala. Eleinte meg sem

fordult a fejemben, hogy legyen köztünk komolyab dolog is, majd kicsit

fordult a kocka. Éjszakákat sírtam át otthon egyedül, hétvégeken

néztem a boldog szerelmeseket, "barátokat" veszítettem el azért amiért

nem tudtam másról beszélni, csak arról, hogy mennyire rossz nekem

Nélküle. A csillagokat lehoztam volna Érte az égről. Aztán volt olyan

időszak is, hogy elkezdtem rázúdítani az érzelmeimet, amit eleinte

látszólag ledobott magáról, majd megijedt tőlük és inkább

elmenekült. Aztán nem bírta tovább és ellenem döntött. Kiborultam, a

barátaimnak és a családomnak hetek alatt sikerült észhez térítnie.

Majd visszatért hozzám, de nem tudtam meddig. Ott valami megtört bennem,

amitől már sosem lett a régi. És akkor jött valaki, aki egy új

világot nyitott meg előttem. Felvállalt, igazi kapcsolatot élünk, stb.

És most jön a másik oldala. Neki sem lehetett könnyű sem érzelmileg,

sem anyagilag. Nagyon sokat köszönhetek Neki. Emellett most ébredek rá,

hogy milyen sérüléseket szenvedtem el a kapcsolatunk alatt. Hónapokba

telt mire a Páromban bízni tudtam hogy nem fog megcsalni. Nem mertem

elhinni a szavait. Megkérdeztem Tőle egy-egy program előtt, hogy

szabad-e egymással mutatkozni. A mai napig sokszor rákérdezek Nála,

hogy ugye szeret-e... Ha érdekel szívesen megmutatom az egyik virtuális

naplómba írt bejegyzéseket... Nem tudom, hogy Katussal mi van, hogyan

élnek. Soha semmit nem tudtam a kapcsolatukról. A nevét is véletlen

tudtam meg.

Válaszolva a kérdésedre: Soha nem hitegettem magam, hogy egyszer csak az

enyém lesz. De néha éreztem, hogy kezd közel kerülni hozzám lelkileg,

de megtörhetetlen volt. Sokszor mondtam Neki, hogy szívvel élj, ne

ésszel, mert egyszer nagyot fogsz bukni. Bejött. Tehát, igen,

felvállaltam volna Tamást. Sokszor lejátszotam fejben, hogy mit tennék

ha... Felnőttem a feladathoz, Hozzá. Aztán történt, ami történt.

Tény, hogy azok az évek kitörölhetetlenek. De a mai fejemmel

mégegyszer nem mennék bele egy olyan kapcsolatba. Decemberben volt egy

nagyon komoly összeveszésünk a Párommal és rögtön Hozzá fordultam.

Aztán lebeszéltem magam Róla és inkább gőzerővel dolgoztam azon,

hogy rendbe jöjjön a dolog. Sikerült. Emellett nagyon sokat gondolok

Rá, nagyon hiányzik a barátsága, de tudom, hogy ez a mostani

kapcsolatomba nem fér bele és lehet meg tudna ingatni egy-egy percre

egy-egy mondattal. És nem akarom. Most van valakim, akit igazán boldoggá

kell tennem és nekem is annak kell lennem! Szeretjük egymást! Ám a

Tamás és a Kedvesem iránt érzett érzelmek nem ugyanazok,

összehasonlíthatatanok. Egyik sem erősebb a másiknál, csak másabb.

Biztos, hogy amíg élek nem felejtem el az érzelmeimet iránta és ha

egyszer szabad leszek és Tamás is úgy fogja gondolni, hogy kellek

továbbra is akkor állok elébe. De csak akkor, ha már szabad lesz. És

ne miattam váljon el, hanem azért, mert úgy érzi, hogy jobb lenne Neki

szabadon.

Nem tudom, hogy Tamás most mit érez, mit él át, érdekelne de inkább

kerülöm a kapcsolatot Vele. Mint ahogy Egerben ő elfordult mikor

meglátott, én sem mentem oda Hozzá, pedig szívesen váltottam volna

Vele pár szót. Az utolsó emailemre nem válaszolt. Soha nem tudtam, hogy

mit érez, mi a terve, csak utólag derültek ki a dolgok. Csak akkor más

késő volt kicsit.

Azt is aláírom, hogy nem így kellett volna Vele lezárnom a kapcsolatot,

de tény, hogy máshogy nem ment volna. És akkor ez tűnt helyesnek.

Nem tudom, hogy ezek után miben tudsz segíteni. Az biztos, hogy nem fogom

feladni a mostani kapcsolatomat, amíg nem szükséges. És megcsalni sem

fogom soha. Nem tudom, hogy Katussal mi van, hogyan élnek. Soha semmit nem

tudtam a kapcsolatukról. A nevét is véletlen tudtam meg.

Ez a beszélgetés, alulról kezdjétek:

Szerinted... majd rájössz... Nem szeretem, ha valakit hülyítenek,

főleg

olyat, aki nekem is fontos és aki a Barátom! Úgyhogy tőlem a falba is

verheted a fejed, de innentől kezdve már nem csak a Te dolgod! Tudod TE

egyáltalán mi A Barátság??? Azt sem, hogy mi a szerelem!!!

Nem kellene ennyire nagyra becsülni Magad, ahhoz túl kevés vagy...

Nem írok többet, mert nem egy komoly ember vagy, aki tudja mit akar és

mit

nem! Nőnek pedig egyenesen egy nulla! A jelenlegi párodat sajnálom a

legjobban a Tomi mellett és a többi férfit, akit valaha is az utadba

sodor

majd az Élet! Szánalmas egy kis vergődő nőcske vagy... Őszintén

sajnálom, hogy nem szóltam hamarabb közbe...a Tomi jobban járt volna...

Cupi! Elfelejthetjük egymást, kölcsönös az öröm, ha így lesz, szia!

Szia!

Nem mondtam, hogy hű de mennyre tudok mindent. Tudom, hogy nincs

lezárva

egyikőnk részéről sem. De azt hiszem, hogy ez a dolog csak Tomi és

az

én dolgom.

Kata

:) Egy nagy frászt! Majd rájössz később, hogy egytizedét sem

élted

még át annak, amit ezután fogsz megtapasztalni. Nem hibáztatlak,

fiatal

vagy, de nem egy érett nő! A másikra való "sokat gondolás" a Te

múltad üldözője és bizonyítéka annak, hogy még nem zártad le

Magadban. Nem irreverzibilis folyamatokat akartam elindítani Benned,

ami

negatív irányba visz és nem is egy regulatív terápiát szeretnék

alkalmazni rajtad, egyszerűen kiváncsi voltam valamire, amire ma meg

is

kaptam a választ! Bocsi, de kegyetlenül és őszintén... messze

állsz

Te még attól, hogy egy érett nőnek nevezdhesd Magad és fele sem

igaz

annak, amit kifelé mutatsz Magadból vagy amit hiszel Magadról... Egy

fiatal, rallypályákon rohangáló lány vagy, aki még sokminden

előtt

áll, de majd ha Te is betettél

6 bizonyítványt a farzsebedbe, mint én és Te is átmentél annyi

mindenen, mint én vagy a korosztályom, majd akkor -esetleg-

nevezheted

Magad annak és kérhetsz számon nős férfiaktól olyat, amiről már

megbocsi, de gőzöd sincs! Keresgélj inkább a Te korosztályodban

és

kíméld meg a Barátaimat, többek között a Tomit! Sok

boldogságot...

szia...

Szia!

A női módszerek tárháza végtelen...

Nézd, én tisztában vagyok az érzéseimmel és ezt Tamás is tudja,

decemberben mindent elmondtam neki. Tudom, hogy kivel miért vagyok

és

miért nem.

Ahhoz képest, hogy fiatal vagyok, sok mindent átéltem és

köszönöm

ennyi elég is volt belőle.

A "kihasználtál" még idézőjelben sem a megfelelő szó. DE ha

ezzel

fogalmazol mindenképp, akkor beszélhetnénk róla, hogy ki használt

ki

kit. Bár én inkább csak kölcsönös akárminek mondanám.

Én is azt akarom, hogy boldog legyen, ha már én nem tudtam azzá

tenni.

El akarok felejteni mindent a jelennel is együtt, mert megőrjít a

múlt.

Sokat gondolok rá, bár nem kellene. Ennek ellenére fizikai

kapcsolatot

nem is tudnék vele létesíteni. Ha van bármi keresnivalónk egymás

mellett, akkor a sors össze fog hozni minket. Nem zárkózok el

előle,

de

csak akkor ha Tomi is és én is szabad leszek. A mostani

kapcsolatomat

nem

fogom kockáztatni.

Szia!

Rózsa vagyok és megírtam, 23 éve ismerem a Tomit és mindent

tudok

Róla. Vannak dolgok, amikről nem számolok be senkinek sem, így

Vele

kapcsolatosan sem Neked, mert egy barát nem adja ki a Barátját.

Valóban, nem tudhatod, hogy jót akarok-e, ebben igazad van. Akik

ismernek, tudják ki vagyok és azt, hogy nem szoktam segget

csinálni

a

számból, sem elárulni a Barátaimat, de azt sem hagyom, hogy

Belőlük

hülyét csináljanak...

Fogalmazzunk úgy, hogy egy korrekt, becsületes, szókimondó

érett

nő

vagyok, aki szereti és tiszteli a Barátait.

Hogy miért ennyi idő után? Mert megvártam, hogy a mostani

kapcsolatodat egy kicsit jobban lásd át úgy, hogy a Tomitól el

vagy

"szakadva".

Bár még fiatal vagy és sok mindent kell tanulnod az Élettől,

azért

annyira már "nagykislány" vagy, hogy tudd, ki az akivel

szeretetből,

ki

az akivel szerelemből és ki az akivel érdekből jársz.

Rólatok is tudok mindent, éppúgy, mint a Katiról vagy a Tomi

múltjáról.

Arra kértelek, döntsd el, hogy szereted-e még és valóban

akarod-e

vagy csak egy férfi volt, akit "kihasználtál".

Gondolkozz el, én nem szoktam bla-blázni meg romantikázni sem

másokon,

nem fogok érzelgősködni sem, az a kettőtök feladata, ha még

működik

a szerelem. Kérlek gondolj át mindent és szólj, hogy

szeretnéd-e,

hogy

segítsek vagy nem. Szívesen teszem, nekem fontos, hogy a Tomi

arcán

mosoly legyen és mindemellett boldog lehessen! Ne kérdezd hogy, ez

már

a

komoly, érett nők dolga...

...és még valami, ha én rosszat akartam volna bármi okból is,

vagy

nem írtam volna és nem is érdekelt volna az egész, vagy írtam

volna

-ha mondjuk én lettem volna a felesége- és akkor nem ilyen

sorokat

olvástál volna most, hanem a WC-ben sírsz...

Próbálj meg bennem bízni és hozzám őszintének lenni, akkor

tudok

segíteni, ha szeretnéd...

Köszi: -r-

Szia!

Nézd, nem tudom, hogy ki vagy. Nem tudhatom, hogy valóban jót

akarsz-e.

Hogyan gondoltad, hogy segítesz? És ezt miért ennyi idő után?

Mit

tudsz Tamásról meg rólam?!

Szi!

Nem ismerjük egymást, tisztelettel és őszinteséggel

közeledem

Feléd, ugyanezt én is szeretném Tőled megkapni...

A Tamás egyik ismerőse vagyok, ne ijedj meg, nem a felesége

és

nem

is

a nője, egy barát, aki nagyon régóta, már 23 éve ismeri.

Mesélt Rólad és tudom, hogy sokat jelentesz Neki.

Őszintén, tiszta szívemből sajnálom és segíteni szeretnék

Neki.

Nem tudom mi játszódik le Benned és nincs is közöm hozzá,

de

egy

valami érdekelne és ha őszinte tudsz lenni, kérlek

válaszolj!

Tudok mindent a kapcsolatotokról, azt is, hogy most mással

vagy,

de

szeretnék kérdezni valamit:

-... ha a Tamás elvált volna -elválna- komolyan tudnád venni

és

folytatni Vele?

Ha igen, próbálok Neked/Nektek segíteni, ha pedig "nem" a

válaszod,

már itt sem vagyok...

Én boldog vagyok, tudom milyen annak lenni és már a váláson

is

túl

vagyok, hidd el, talán tudok segíteni, de csak ha Te is ezt

szeretnéd...

Köszönöm türelmedet és a bizalmadat levelem elolvasásához,

kérlek ne szólj SENKINEK, hogy írtam, minden jót kívánok,

szia:

A helyzet a következő:

Afott egy lány, aki fiatal és anno volt 3 évet egy nős pasival. Majd vége lett és találkozott egy csodálatos emberrel, akivel szerelembe estek és már majdnem egy éve voltak együtt, amikor egy ismeretlen megpróbálta összehozni őt az exével és a lány a következőket emailezte a nővel, amit utána elküldött az exnek.

Kíváncsi lennék a véleményetekre...