Szerintetek mekkora a nők és a férfiak közötti űr? (beszélgetős fórum)

Egy bizonyos lelki színvonalat nem lehet szétbontani nemi sztereotípiára.

Speciel ezt nevezhetjük egyneműnek is, de én nőtől, férfitól elvárom.

Én úgy gondolom pont annyira vannak megzavarodva a férfiak,mint amennyire a nők.

Pont annyit hibáznak amennyit a nők.

Nem látom be ,miért kellene még érzékenyebbnek lenniük,miért kellene még jobban elnőiesedniük a férfiaknak?

Nem értek egyet csernussal,vagy legalábbis avval amiket itt felvázoltál.

A férfiaknak és a nőknek kiegészíteniük kellene egymást,nem pedig "egyneművé " válniuk.

Csak annyi: tegnap megkérdeztem: szerinte nekem mi a problémám: azt mondta: "biztos van, de egyet sem tud mondani" Többször is megkérdeztem. Semmi.

Annyit mondott még: "MIvan, veszekedni akarsz?" Mert ha én valamit elkezdek vele megbeszélni: abból az sül ki, hogy ő semmire sem válaszol és csak jól feldühít, hogy már megint magamnak kell megoldanom az egészet. Sohasem partner egyetlen beszélgetésben sem.

A másik: láttátok ma reggel Csernust a MOkkában?

Bár nem láttam az egész beszélgetést, de ő aztán megmondta, hogy mi a bajuk a férfiaknak.

Pld: hogy sohasem vállanak fel semmit, mindig mindent a nőre kennek.

Sohasem tanulnak a kapcsolatból. Nem mondják azt, hogy ez a csaj is pofára ejtett, hanem mindenkit lek..-nak. (Valahogy így mondta)

Nem vállanak semmiért semmiért sem felelősséget.

És max azért érzik magukat férfinak, mert van házuk és autójuk.

Félnek: és ezt maguknak sem merik bevallani.

Na valami ilyesmiket mondott Csernus: és tök igaza van.

Nagyon kevés pasi meri megmutatni az érzelmeit.

Hja igen: még azt mondotta, hogy nekik is kellene sírni, de nem teszik és az ott belül szépen mind felgyülemlik.

A lényeg: valamit nagyon rosszul csinálnak.

Tisztelet annak a nagyon kevés kivételnek (bár ő ilyet nem mondott)

"Azért szeretnék vele maradni és "megoldani" ezt a kapcsolatot, mert arra már rájöttem, ha vele vége és lesz egy másik, akkor ugyanez a probléma előjön. Akkor már inkább itt szeretném ezt megoldani, és együtt maradni: családként."

Csak így tovább.

Ez egy nagyon bölcs gondolat és le a kalappal.

Szerintem is, ez a legjobb megoldás.

A távolság,vagy az űr sokszor nem is olyan nagy,mint amekkorának távolról látszik.Menj közelebb(Ő hozzá),az is is lehet ,hogy nincs is ott:))

Köszi, hogy velem vagy :D!

A gyerekünk sokat nyom a latban.

Ha elköltözök, többet nem jövök vissza.

Ha csak 50%-ig lenne a régi, még mindig ő lenne a legjobb pasi.

A segítőkészsége azért ma is imponáló. Bár ha költözésről beszélünk, akkor már nem segítőkész.

Azért szeretnék vele maradni és "megoldani" ezt a kapcsolatot, mert arra már rájöttem, ha vele vége és lesz egy másik, akkor ugyanez a probléma előjön. Akkor már inkább itt szeretném ezt megoldani, és együttmaradni: családként.

Cyntia a hiba nem benned van akárki akármit is mond.Azért van ez mert a szerelem max 2-2,5 évig tart és aztán elmúlik mindegyik.És jön a taposómalom.De azt tudnod kell hogy minden kapcsolatban vannak mélyvölgyek melyek hónapokig is eltarthatnak.Olyankor alig,vagy egyáltalán nincs szex,párbeszéd stb.Aztán ha elég kitartó vagy/vagytok,akkor egyszer csak helyrebillen(het) valami miatt és megint fellobban a tűz.Hullámvölgyekből áll a legtöbb kapcsolat és nekem tapasztalatom hogy a gyereknevelés is ugyanilyen.Van mikor nagyon nehéz pár hónapig aztán egyszer csak kicsit könnyebb pár hónapig.Nem benned van a hiba és nemnagyon tudsz mit tenni ellene.A lángolkér meggondolandó a szakítás is és a válás is.

A nyugalom nem feltétlen unalom és a nyugalom fele a boldogságnak...

Jó.

De azért az ember azért fordul segítségért, hogy segítsenek.

Ha volt hibám: egyik pasi sem volt olyan fer, hogy elmondja hogy miért. Ha tudnám, akkor javítanám.

Így elég nehéz.

Hozzáteszem: aki nálam többször végez önvizsgálatot, az festi magát. De ha én vagyok a ludas, akkor ezt eddig nem láttam meg.

Az ugyanolyan kapcsolat persze csak költői. Mert mindegyik máshogy végződik de végződik. A végződés a közös: a módja mindig más. Így elég nehéz rájönni.

De azért köszi.

Nem kell ismernem a kapcsolatotokat ahhoz,hogy azt a következtetést,közhelyet leírhassam,hogy egy kapcsolat két emberen múlik.

Nem minősítelek,csak annyit írtam,hogy ha változást szeretnél,akkor kezd magaddal a dolgot,hisz mást nem kényszeríthetsz változásra.

Ha folyton ugyanez a probléma a kapcsolataidban ,akkor ez arra utal,hogy valamit te nem csinálsz jól.

Azt írtad ,sok kapcsolatod volt , ezekben csak te voltál az ugyanaz,a többiek mind-mind mások voltak,mégis egy idő után ugyanúgy kezdtek el viselkedni,vagy ugyanaz a probléma merült fel,tehát te hozod ki a férfiakból ezt a magatartást,valahol te ásod meg azt a szakadékot,ami az elején még nem volt ott.

Rá kellene jönnöd,hogyan is indul,és miért mindig ez a vége.

...ahelyett,hogy azt hiszed,hogy minden pasi egyforma...

szerintem rohadtul nem.

:)

A fél éves gyermekem pld.

Azt írtam: ő volt a legeslegnagyobb szeremem és ide lyukadtunk sajnos.

És senki sincs a láthatáron, így az újat is elvethetem. :-(!

Ezt egyetlen szóval sem mondtam.

De ha nem ismeri a kapcsolatunkat még csak hírből sem: akkor nincs joga ilyen messzemenő következtetést levonni, és engem minősíteni. Ráadásul: a kérdés másról szól.

Nem hibást keresek, hanem a hibát, az űrt. A kapcsolatot "menteni" még mindig én szeretném.

Ha a tapinatos azt jelenti, hogy ugyanúgy amellett érvel, hogy neked semmilyen felelőséged nincs, akkor tényleg.

A párkapcsolat milyensége bármilyen közhelyes, két emberen múlik.

Hát persze.

Igazad van.

Ez volt a kérdés.

Nagyon igazságos és körültekintő és tapintatos is vagy.

Csak tényleg nem is értem, hogy mi jogon ítélkezel, amikor gőzöd sincs semmiről és HANGSÚLYOZOM talán harmadjára: NEM IS A KÉRDÉSRE VÁLASZOLSZ.

De válaszoltam,olvass vissza:)))

Csak neked nem fűlik a fogad,önmagadban is keresni a hibát.

Mindenki olyan kapcsolatban él amilyent választott magának,és ez az ő felelőssége ,senki másé.