Székelyföldi szállásajánlatok (beszélgetős fórum)

Minden szokás,élményszerű, akár tényszerű érdekel.

Különösen a lei váltás utáni élet a boltokban,mert amikor voltam az utolsó éve volt a halom pénznek.Aztán az útsíjak rendszere ,minedn utra kell fizetni?Hol,hogyan,mennyit,mennyi időre vagy útra kell fizetni,van már autópálya.Mindenről írhatsz szívesen vessszük biztos.

Mit is írnál?Tudod mi tetszett nekem ?

Az ízes beszéd,a helyi szójárások.

Szerettem volna mindent feljegyezni,mint Bartók Béla a népzenét ,de csak hallgattam.

Szóval ne fogd vissza magad,és nyugodtan írj mindent úgy ,fonetikusan ahogy ott beszélitek!

Ha valaki ki mer nevetni hozzávágom az egeremet)))

szia!

én kiváncsi vagyok!

hogy lásátok Ti Erdélyt!

Ma elég sokat gondoltam erre a fórumra, az itt elhangzottakra..

és fogalmaztam magamban .. mit is irnék ide!

ha lesz időbb , egypár dolgot beirok az időjárással .. és az öltözködéssel kapcsolatosan..

persdze ha érdekel..

Felhőmentes szép napot mindenkinek!

A történetemet az elején kell kezdeni,hogy rendesen összeálljon a kép.Mint említettem minden évben 25-30 napos egybefüggő nyaralásokat szoktam csinálmi.A kikapcsolódás,a feltöltődés -ahogy mondják-így biztos.Egyik évben megcéloztam Pécset,innen Baja,Szeged,Debrecen,Eger és környéke és majd tovább hazafelé.

A történet az egri kempingezésnél kezdődött.

Bevett rutin,hogy a kemping megtalálása után,sátorhelykeresés,sátorépítés,stb.A megnyugvás után másnap már irány a város,csavargás,bevásárlás,terepszemle.

Egy ilyen szép nyári napon reggeli után mindketten fehér rövid nadrág,fehér ing,blúzba öltözve csak a könnyített turistafelszereléssel (fényképező,videókamera,kistasi)

indultunk a városba.A piac minden városban nyújt valami érdekeset a nyűzsgésével.Én például szeretek csak úgy brahiból alkudozni akármire.Az alföldi piacokon meg is sértődnek,ha az első ajánlatra elviszed a zöldséget ,vagy az agyonütődött barackot.Egyszer egy malacra alkudtam ,olyan meggyőzően hogy már a gazda hozta a talicskáját ,hogy haza is szállítja nekem,csak vegyem már meg.

Visszatérve az egri piacra sétálgatás közben leültünk egy kis padra,melletünk egy asszony árult különböző gyékényből font kosarat,terítőt,kalapot,lábosalátétet.Én csak úgy beszélgetésbe kezdtem vele,-más dolgom aznapra úgysem volt- ,hogy milyen szép dolgok ezek,ki csinálja?

Hát ki csinálná ,én .

De hát mikor, hisz most itt beszélget velem?Viccelőre fogtam a dolgot.

Óóóó aranyoskám ,hát télen ,meg mielőtt elindulok még hajnalban is ha kelletik.

Ne tessék már mondani, hát honnan indul el hajnal után?

Hát Erdélybül.

Az első levegővételt elhalasztottam :Erdélybőőől?

Hát onnan bizony.

Kezembe vettem egy kis gyékénydobozkát amolyan asztali lim-lomos vagy bon-bonos,vagy akár ékszerdoboznak is jó.

Gondoltam megveszem ajándéknak egy rokonhoz a hazafele uton úgy is bemegyünk.

Ennek a doboznak mennyi az ára? 600 Ft

1000 forinttal fizettem ,a visszajárót számolta ,mondtam tessék hagyni úgyis itt elriasztottam közben 3 vevőt.Tovább beszélgetve mondtam ,hogy régebben már jártam ,igaz Temesváron de Erdélybe nem mernék elindulni,annyi mindent hallani.

Ó dehogy nyugodtan lehet menni az utak is már jók sok helyen de a gumikerekes szekerekkel vigyázni kell ,sok van.

Á azt sem tudom merre indulnék el.

Hát a határ felé köll ,aztán ha arra járnak nézzenek be mihozzánk is!Itt lakunk a Bisztricában

,egy faluban.Nem nagy falu,csak 120 füst van.

A történelemben tanultunk a füstadóról,de ez nagyon tetszett.Hát majd meglátjuk jövőre hogy lesz ,még nem tudjuk.Leírta a címét,telefonszámát is azt hiszem.Még utoljára be is mutatkoztunk.Erzsébetnek hívják.Aztán kellemesen elbucsúztunk.

Az év őszén ,telén sokat emlegettük az egri élményeinket.Karácsonyra küldtünk is egy képeslapot,csak úgy emlékül ,hátha még emlékszik ránk.

Januárban levelet hozott a posta.Mindig különös izgalommal nyítottam ki a külföldről jövő leveleimet,de látva Románia,nagy izgalommal vettem ki a levelet.

Kedves Fiatal Házaspár!

Így volt megszólítás.A feleségemmel büszkeségtől vezérelve minden születésnapunkon körbehordozzuk a szobán ezt a levelet mint a véres kardot.

Hosszú,hosszú levelet írt,ha még majd írok róluk ez különös teljesítmény és ajándék volt tőle.

Tavasszal több levélváltás is volt,mert komolyan gondolta a meghívást a házába.Én meg ki akartam puhatolni a körülményeket:Hányan laknak,mekkora lakásban,a faluban van-e óvoda ,sok gyerek jár-e oda,Mit dolgoznak a felnőttek a faluban,Szép virágos kert is van,csapról locsol?

Szóval azt akartam tudni,ha megyünk mire számítsunk.Van -e folyóvíz,fűrdőszoba,stb.

Mint később kiderült jó volt a megérzésem.

Kipuhatoltam van e házastárs,mit szeret,mit csinál ha,nem csinál semmit.

Ki kellett találni,ha elhatározzuk magunkat az utazásra,kinek mit vigyünk ajándékba.

Elérkezett a nyár,szabi mindketőnk munkahelyén kiharcolva,mert ugy-e az egész évi szabi egyben nem adható ki csak időarányosan.Végül is győztem ,utolsó telefonhívás ,hogy akkor elindulhatunk?

Jöjjenek csak!

Csomagolás mint minden évben rutinból ,de most ez más mint eddig.Jártunk előtte Németországba kempingezni,oda már ismerősként mennék,de most ismeretlen tájak,utak.Vettem térképet négyzethálós módszerrel kerestem meg a kis falut ahova mennem kell.

Végülis éjjel 1:25 kor elindultunk,egy fényesre vaxolt piros suzukival.

Délután 5 óra felé láttam meg a leágazást a főutról a falu irányába.Hoszzú percek következtek,2-es sebességben tudtam haladni közben gödröket kerülgettem 4 km hosszon.

Településjelző táblánál már megnyugodtam ,mégis itt vagyok,a zsiványok sem támadtak meg.Jobbra fordultam próbáltam az utcát megtalálni,megkérdeztem egy helyi embert,mondtam kit keresek.

"Ott abba 5 ablakos szászházba."

Ezt is azóta emlegetjük ha ilyent látunk.Visszafordultunk, mert az ott azt jelentette ,hogy az út másik oldalán van ház, csak a két házsort elválasztotta egy valamikor biztos fontos építmény :egy csatorna folydogált az út közepén ,mint a középkorban volt minden városban,a csatornától minkét oldalon 10-15 méterre voltak a házak.

Visszafordultam ,át a hidon ,lassan gurulva a ház felé ,a szívünk annál gyorsabban kalapált.

Megérkeztünk Erzsébet asszony jött ki elénk ,s mint rokont puszival fogadott bennünket,és tessékelt befelé.

Bemutta férjét egy szikár ,magas napcserzett ember.Látszott a kezén a tartásán, a munka volt és ma is az élete.

Erzsébet is egy amolyan erőteljes ,kardos menyecske lehetett, de most is az volt mint később tapasztaltam.

Valhonnan előkerült,(később kiderült már a faluba érve a házuk előtt jöttünk el és egy idegen autó az ugy-e nagy újság mindenhol.)szóval odakerült 2 kislány egy 6-7 év körüli,Izabella,talpraesett,értelmes,könnyen megnyíló, és egy kicsi ,talán 4-5 éves Erika.

Ő az az arc amit minden filmben lehetne mutatni.Amilyen csúnyácska olyan bályos.Egy vörös hajú ,szeplős kis arcot kell elképzeni,a konyha sarkába hátrahúzódva ,mint kis ijedt kis cica lesütött szemmel ,gyanakodva méregetett bennünket,mint idegeneket.

Az udvarban balra egy lefele fordított 50 liter körüli műanyag edény,egy udvari vízcsap ,rajta egy szita.Kicsit távolabb egy kis házikó amolyan verandával.

Vele szemben egy félig nyított szín,fészernek hívják,balra mellette egy istálló,jobbra egy nagyobb ajtó régi rozsdás lakattal,mint később megtudtam pince kis borral.

A telek főhelyén az utcára nézve a főépület az "5 ablakos szászház"

Erzsébet asszony felkisért bennünket a házba amit ők nem használnak ,mondta válasszunk szobát ,amelyik tetszik.Szépen kitakarított szobába léptünk,teljes padlófelülete rongyszőnyeggel volt fedve.A közlekedőfolyosó végén egy WC.

Itt is azonnali instrukciókat kaptunk mit szabad mit nem,mert hát az életnek vannak nagy dolgai is nem igaz?

Kimentem az autóhoz és nem találtam.

Biztos írtam már egy piros autóval indultam és most egy szürkés autót láttam..Hát olyan poros lett az úton.Kicsomagoltam,kimosakodtunk és felfrissülve,mentünk át a nyári konyhába az ünnepi fogadtatásra.

Ha kíváncsi valaki leírom a folytatást ..

szia

csak azért mert abban bíztam, hogy hátha te tudsz valami programot

mármint szokott lenni ez az néha

csak a dátumot nem tudjuk

Örülök,hogy olvasható az írásom.Nincs írói fantázia benne,minden igaz,legfeljebb némely részletet a humoros oldaláról tálalom.

Összeszedem rövidtávú emlékeim és leírom az első utazásom.

szia Zozo

döntöttél e már mikor mész Erdélybe?

Sziasztok aki itt van nekem is menni kell.

Majd holnap talán mesedélutánt tartunk.

örülök, hogy tetszett!

még dumálunk..csak most mennem kell!

további jó fórumozást!:)

az vagyok.. Sepsiszentgyörgy Kovászna megye..

FélÚton pont Tusnádfürdő .és Brassó közt.. :)

Amint irtam.. kedvenc helyünk.. Tusnádfürdő. Szent -Anna tó.., Bükszád, Csíkszentdomokos.. és környéke..

Biztos szép emlék lesz a lányodnak.

De látom erdélyi vagy.

szia!

Én nem jártam Szentegyházán..de a lányom iskoláds korában volt ott.. előadást tartottak ott.. minden gyereket egy -egy család hazavitt.. és vendégül látták..

Mindent megtettek , hogy annak a gyereknek jól teljen idegenben..

A lányom még ajándékot is kapott ..azt a fajta gyapjúból készült falvédőt amit csak arrafelé készítenek..

A lányomnak szép emlékei vannak onnan..

Na ez nem a témához kötőik.. de azért beirtam..

Találtam egy régi történetemet ,ha érdekel valakit.

A topic cím:mi volt a legviccesebb meló amit életed során csináltál

Itt van a 29. HSZ.

Örülök,hogy nem volt unalmas.Így szeretek, ilyen leíró stílusban fogalmazni.

Néha sikerül úgy leírnom egy kisburjú születését hogy érzi az olvasó a ammóniadús trágyaszagot.

Régebben egy másik topicban írtam is egy megtörtént esetemet ,ha kíváncsi vagy ,megkeresem hol van és olvasd el.

Nagyon tetszett, szinte láttam magam előtt!

Köszönöm!

De komolyan most ,hogy írtam ,pedig pár éve volt,itt volt előttem a két emberke.

Nem tudom mi van velük, nagyon beteg volt a Marika néni.

Szinte még a kővet is láttam amibe megbotlottam, mikor a barna festett kapun kijöttem,lenéztem most is a lábamra.

Én is meghatottan ,átélve írtam.

Majd ha kíváncsi valaki leírom az első szállásadóm történetét is.

csodásan írtad le köszönöm

jól meg is könnyeztem

vágyom oda

biztos sokat fogok ott bőgőzni:)

Megpróbálom visszaidézni a képet,és ha valaki kíváncsi és olvassa ,képzelje el a gondolataiban!

Egy erdélyi utam során Besztercétől indulva le délnek már túl voltam az első 2 hetemen.

Az egész évi szabimat egyben szoktam kivenni és egyhuzamban 30 napot "csavarogni"

Az út elején alaudtam falusi háznál,(majd ez is megér egy írást),

kempingben szovátán,Maroshévizen,és így céloztam meg Brassót.

Útbaesett egy kis városka ,már a neve is tetszett még nem hallottam:Szentegyháza

Betértem a helyi boltba élelmiszer feltöltésre,krumli zöldség,gyümölcs,ez-az.

Ott érdeklődtem tudnának-e szálásadót ajánlani,kis gondolkodás után az eladó hölgy kiszaladt és egy udvarba invitált.

Idősebb asszony állt előttem ,mondtam neki mit szeretnénk.

Végigmért már majdnem rövidrezárta a beszélgetést ,mikor kis magyarázatokba kezd:háát régebben adtunk ki, de most már nem nagyon.

Ez nekem jelzés volt, hogy tessék beszélj mert itt csak bizalomhiányról van szó,mivel én úgy kezdtem a szöveget,hogy azt kérdeztem mennyiért lehetne néhány éjszakát eltölteni.

Tehát a pénz nagy úr mindenhol.Mondom ne tessék ám aggódni ránk nem kell mosni ágyneműt ,mi mindig avval utazunk ilyenkor.

(De ha rokonokhoz is megyünk egy éjjelre mindig viszünk lepedőt,huzatokat.)

Végül is a rokonszenvet elnyertük és bebocsátást kaptunk.Mondták is mennyi lesz egy éjszakánk.

Mondom: rendben,hogy kérik forint vagy lei?

Naná ,hogy nem Lei)))

Beálltam a szűk udvarba ,bevittem a "riadócsomagogat" Ja hogy az meg mi?

Ez egy középméretű reklámszatyor amibe max.2 éjszakányi fehérnemű,törülköző,hygiénés cuccokat csomagolunk,szigorúan személyreszólóan,nem keverjük egymás dolgait.Arra való ,hogy bárhol,bármikor eltölthetünk 1 éjt anélkül,hogy az autó csomagrendjét megbontanánk.

A lakásban találtuk a házigazdát:egy kicsit megfáradt,de nem összetört nyugdíjas busz sofört.

Az előszobán át jobbra bevezettek a leendő szobánkba.Tiszta ,kitakarított nagy szoba volt amolyan békebeli hálószoba,egymás mellé állított két ággyal,magasra tornyozva,virágos mintás takaróval letakarva.

Körbenézve megállt az idő .

A falon egy nagy Magyar nemzetiszínű zászló,az ágyakkal szemben egy faragott keretes tükör,előtte horgolt fehér csipketerítővel,

középen virág.

Szemben a falon ferdén egy fokos amit az iskolában szoktak ballagásra adni.

A falak tele fényképekkel.

A tekintetünk egy fekete keretes képnél megállt,egy fiatal fiú volt a képen alatta feszület,a kép sarka ferén fekete szalaggal átkötve.

A háziasszony észrevette hogy kérdeznénk valamit de mi lefagytunk.Aztán elkezdett beszélni,csak beszélt, beszélt.

A kisebbik fiát 18 éves korában ,ahogy a képen volt elvesztette.

Kínos másodpercek következtek.

Addig is kínos volt, mert már egész napos utazás után elég fáradtak voltunk,és meg kellett kérnünk mutassa meg hol lehet tisztálkodni,( meg ezt-azt)

A szobából ki, át az előszobán a másik oldalon léptünk be a konyhába.Ez volt a család állandó tartozkodási helye.

A konyhában egy gáztűzhely,szemben a sarokban kis TV.jobbra egy kis ajtó ami mögött volt az amire már órák óta vágytunk.

Rövid tanfolyam következett,hogy víz az nem mindig van,majd este a gázon melegítünk mosakodáshoz vízet.Volt kis fali mosdó is meg egy WC.

A hölgy olvasóim biztos átérzik ,micsoda gyönyör egy hölgynek ilyen alkalmatosságot meglátni,6-7 óra rázós autózás után.

A gyönyör még fokozható is ,ha nem csak nézi az ember ,hanem ki is próbálhatja.

Itt folytatódott is az oktatás:hogy víz az el szokott tűnni,váratlanul ,de az udvaron a fészerben van egy zöld házikó.Gyorsan ki is szaladtam megnéztem meg van- e még.

Megvolt...ahhh

Minden nap kirándulásokat terveztem és csináltam.

Kora este érkeztünk meg mindig.Ilyenkor A szobánkból átmentünk a konyhába( társalgóba) a házaspárhoz beszélgetni.

Asztalra tettem 1 liter házi körtepálinkámat,1 liter bort és elbeszélgettünk.

A házigazda is néhány kupica után az emlékeiről beszélt ,és a busszal mennyi kiránduló csoportot vitt gyönyörű helyekre.

Tőle hallottam először azt,hogy 1000 Éves Határ.

A következő nap meg is kerestük.Csodálatos élmény volt ,pedig nem vagyok véres szájú nacionalista.

Mondom a házigazdának ,másnap jöjjenek el velünk,kipakolok az autóból és kényelmesen elférünk,menjünk olyan szép helyekre amit ő ismer.

Azt látni kellett volna.Az a megfáradt ember felugrott ,el kezdett keresgélni az elfelejtett távcsöve után.Nekem is volt de nem volt szívem megmondani,mégis az ő távcsöve mutatja az igazi Erdélyt.Az asszonyka nekiállt este pogácsát sütni.

Előkészítettem az autót 4 személyre,és lepihentünk.

Reggel,megyünk a konyhán keresztül a fűrdőbe,látjuk ám az asztalon egy piaci vesszőkosár,nem is kicsi.

Már kockás konyharuhával letakarva ott a pogácsa,előkerült a sublótból egy 2 decis üveg konyak.Gondosan a kosár sarkába dugja.

VIGYÁZZ! mondja házigazda el ne törjön az üveg!

Egy aluminium lavór volt előtte és borotválkozott.

Még egy kis tasak cukorkát is tettek oda.

A gazdaasszony (nevezzük Marika néninek)könnyes szemmel csomagolt.

Magában ezt gondolhatta:autóvaval fogunk menni,suzukival, igen autózni fogunk és nem dolgozni,nem a mezőre.

Kirándulni megyünk.

Kijártam az utcára,kinyitottam Marika néninek a jobboldali ajtót és ő büszkén körülnézett, és beszállt.

Már sok helyen ,de ott biztosan megtanultam a boldogsághoz nem kell sok pénz ,nem kell úszómedence ,szaunával.

Néha egészen egyszerű dolgok is elegek.

Remélem nem voltam unalmas!

Biztos, hogy így van, te már láttad a másik oldalt, én még nem, azért vágyok vissza talán.

Ha időd engedi, nyugodtan írd le a történetet, szívesen olvasnám, gondolom, ahogy mások is!:)

Az árak sok mindentől függnek.Más ha egyedül,másodmagaddal,gyerekkel,vagy egy nagyobb csoporttal mész.

A csoportos utazások szervezői,sokszor dielerei is az adott motel,vagy szállásadónak.

A csoportban utazó,(gyakran diák, az igazi érték/arány viszonyokat nem is ismeri) megérkezéskor azonnal találkozik a kedvességgel.

Már a kapuban várják a vendégeket tálcán pálinkával,és ez minden nap így megy.

Nyílván ez megmarad a vendég agyában és oda visszavágyik.

Ez normális így működik a vendéglátás mindenhol.

De mikor én délkörüli melegben,egy poros úton 5 órát autózva,verejtékesen ,másodmagammal,bejelentkezés nélkül bekopogok egy panzió ajtaján érdeklődve az árakról: mennyibe is kerülne 2 fő/éj?

Elmondom mi történik:

Végigmérnek,lehet hogy megkérdik hány éjszaka,vagy "sajnos le van foglalva",vagy mondanak egy árat jó Magyar szokás szerint az ember azonnal konvertál és rájön neki ez otthon 2 heti keresete.

Mint ahogy itt valaki kedvesen,őszintén írta:ennyit engedhet meg magának.

Valóban szeretnek az ottani emberek,csak úgy kirándulgatni ha idejük engedné,mert a munka és a dolog a ház körül az első.

Szívmelengető történetet tudnék mesélni erről egy szentegyházi szállásom emlékéből.

szia!

én is tömbházban lakom.. a 4.en.. de innen túlünk messze elllátni.. mert egy domb tetején van a tömbház.. (majdnem)

Itt a környék nagyon szép.. egyik irányban 20 percnyire van az erdő, a másik irányban.. ott az Olt Folyó..

Nálunk ez már hagyomány.. elmenni minden nyáron Bükszádig ..vagy Tusnádig..

Egyebetnem tuunk megengedni magunknak..

még a Domokosi utat.. ott rokonom van..