Főoldal » Fórumok » Hobbi & Otthon fórumok » Segítség! Építkezünk! fórum

Segítség! Építkezünk! (beszélgetős fórum)


1 2
2010. okt. 25. 13:35
Anyáink idejében volt,hogy 4-5 évig is épült egy ház. Az milyen kemény lehetett. Emlékszem sok házasság tönkrement közben,és a ház is félkész állapotban maradt,mert elváltak. De nehogy félreérts,nem miattad mondom,csak azért most mennyivel könnyebb.
15. 39ff6fe670 (válaszként erre: 13. - Lencsi.)
2010. okt. 25. 13:32

Nem semmi!


Hát igen.. ezt valszeg' könnyebb csinálni, ha közben nem arra koncentrál, mi hiányzik neki, hanem a cél lebeg a szeme előtt. Kitartás!

14. 240309c047 (válaszként erre: 6. - Lencsi.)
2010. okt. 25. 13:31

Én is csak azt tudom mondani,hogy türelem. Azért nem jön visszafelé szerintem mert ki van merülve. Inkább töltődik belőletek. Nem baj az, egyszer majdcsak kész lesz az a ház,és akkor elmentek pihenni. Ez nagyon nagy dolog.

Amikor mi építkeztünk,a párom hétfőtől vasárnapig napi 12 órát dolgozott, 2 munkahelyen. Én csináltam mindent, illetve irányítottam a munkát,mert egy téglát se mozdítottam meg, mert közben terhes is voltam. Kemény volt, de imádtam csinálni. Mégis eltávolodtunk kicsit,hiszen a ház volt előtérben,és minden arról szólt. De amikor kész lett,minden a régi lett, és most olyan jó. Én csak azt mondom,hogy át kell vészelni ezt az időszakot.

13. Lencsi. (válaszként erre: 12. - 39ff6fe670)
2010. okt. 25. 13:28

Köszönöm. Remélem. Már látjuk a fényt az alagút végén. Tegnap bevakolták kívülről a házat már "csak" belső munkálatok vannak.

Ha belegondolok, h majd egy évig csak a ház alatti pincét ásta ki a két kezével....

12. 39ff6fe670 (válaszként erre: 9. - Lencsi.)
2010. okt. 25. 13:25

Meg kell beszélni.. az a legtisztább.. és szerintem az mindenképp biztató, hogy ő alapvetően ilyen, tehát nem veled vagy az életetekkel van baja. :)

Kívánom, hogy egyenesbe jöjjetek minden téren!

2010. okt. 25. 13:25
Ez nem fog. Mi már megjártuk a hadak útját 11 év alatt . :)
2010. okt. 25. 13:24
kitartást kívánok hozzá, én sok olyan házasságot láttam magam körül amik a házépítés alatt mentek tönkre
2010. okt. 25. 13:21
Hát beszéltünk már, de eltelt azóta sok idő és mindketten csináljuk a dolgunkat és ettől olyan monoton. Alapvetően abszolút mások vagyunk. Ő olyan magában tartós, mindent egyedül megoldós, és nagyon talpraesett. Ez mind jó is lenne, csak velem szemben is zárt. És egyre zártabb, ahogy mennek a hónapok. Amíg vártuk a babát, rengeteget beszélgettünk, de mióta megszületett, még őrültebb tempóra kapcsolt. Értem azt is, h miért, csak úgy hiányzik.
8. 39ff6fe670 (válaszként erre: 6. - Lencsi.)
2010. okt. 25. 13:18
De beszéltetek erről?
7. Lencsi. (válaszként erre: 5. - 39ff6fe670)
2010. okt. 25. 13:16
Ezzel tisztában vagyunk mindketten, de akkor is nehéz. És a legnehezebb, h én olyan ember vagyok, aki mindenben a párja mellett áll, legyen az betonozás, v. bármilyen munka, de most a két gyerek mellett (egy harmadikos, meg egy 5 hónapos) semmire nem jut időm.
2010. okt. 25. 13:14

A negatív kommentek nem érnek el hozzám, ahogy elolvasom őket azonnal törlöm is magamból. Egyébként a világ összes módján támogatom az apánkat. Meleg kaját viszek neki, termoszban teát, elkészítem a kedvencét. Esténként masszírozom, gyertyafényes estéket rendezek neki. De már ez sem használ. Most vettem egy négy napos wellnes jellegű pihenést az isten háta mögött, h ne tudjon hazajönni. Jól esett neki, igaz én nem pihentem, mert egész éjjel és nappal a kicsivel foglalkoztam. De nem is ezért mentünk. Nem miattam. Végre együtt tudott lenni a fiammal. Úsztak, moziba mentek én meg otthon vártam őket és reméltem, h vmennyire segít lazítani.

Tehát én támogatom, csak már visszafelé nem jön semmi és ez egy idő után annyira rossz...

5. 39ff6fe670 (válaszként erre: 1. - Lencsi.)
2010. okt. 25. 13:11

Nem egyszerű dolog ez.. de egyvalamit le kell szögezni: a nők érzelmi alapon közelítik meg ezt a kérdést, ez kódolt. Ahogy a férfiaknál is kódolt, hogy meg kell teremteniük a biztos hátteret.


egyikőtök felfogásával sincs baj, mindkettő érthető. Beszéljetek erről és próbáljatok a másik felé közelíteni, próbáljátok egyensúlyba hozni azt, hogy a férfi dolga a ház felépítése, a nőé az otthon megteremtése.

2010. okt. 25. 13:09
Egy építkezés nagyon sok elfoglaltsággal jár, de előbb-utóbb vége lesz. Nyugodj meg, ha kész lesz a családi fészek, akkor minden visszarendeződik...
3. mimmo33 (válaszként erre: 1. - Lencsi.)
2010. okt. 25. 13:09

Szerintem is legyél rá büszke, és támogasd.

Ha hasonló anyukákat keresel itt, elképzelhető hhogy olyan dolgokat fognak írni, amitől még jobban eltávolodtok egymástól:(

2. jucusmucus (válaszként erre: 1. - Lencsi.)
2010. okt. 25. 13:07

Szia !

Sztem büszkének kell lenned a férjedre, és segíteni neki, amit tudsz. Elvégre a te házad is lesz :))))

Nagyon becsüld meg az embered hogy ilyen kitartó. Vihetnél neki meleg kajcsit a gyerekekkel együtt. Biztosan jól esne neki. Legalább a gyerekek is a közelében lehetnének kicsit.

Kitartást !

Jucus

2010. okt. 25. 13:04
Hahó! Biztos vagyok benne, h más is jár az én cipőmben. Építkezünk, a párom lassan már egy másik életet és, ami vakolatokról, téglákról, kőművesekről szól. Sosincs itthon, közben babánk született, de szinte jelen sincs az életében. A nagyobbik lurkónk is hiányolja. Ingerült, agresszív, kimerült és más. És nagyon hiányzik nekem. Mindent egyedül csinál a házon szegénykém. Tudom, h türelmesnek kell lennem, és büszkének, h mindent meg tud csinálni maga, de már több mint egy éve, és szinte már nem is beszélgetünk, csak távolodunk. Keresem a hozzám hasonló anyukákat, hátha egy kis lelket öntünk egymásba....
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook