Öt hónapos a kicsi, de a következő már úton... (beszélgetés)

Sziasztok!

Nekem 10hós a kisfiam, 16hetes kismama vagyok!!!:-)

A szüleim is pont így voltak, bátyám és köztem kerek 14 hónap, 4 és fél év múlva nagyobbik húgom, még két év múlva kisebbik. Mindig négyet akartak. Ezért lett nekik öt, újabb tíz év szünet után jött az öcsém. :) Nekünk nagyon jó volt így. A bátyámmal mindig együtt voltunk, kivéve a kiskamasz korszakot, mert akkor mind magasságban, mind kamaszodásaban beelőztem, és akkor sokat veszekedtünk, de ez kb. egy-másfél év volt. Utána ugyanazok voltak a barátaink, a hobbink, szóval minden. Mivel a két "kicsi" is egymáshoz volt közel, voltak ők ketten, meg mi ketten. Köztük 27 hónap van, és ők is a tizenek elején veszekedtek, igaz, kicsit tovább, mint mi, de ők mindketten lányok, talán azért. Most, hogy már felnőttünk, eltűnt a korkülönbség, egyformán közel vannak hozzám mindhárman, de az elején jó volt a 2-2-es felállás, és hogy a kettősön belül közel voltunk egymáshoz. Az öcsém más lapra tartozik. Ő mindenki kedvence, hiába van négy testvére, inkább egyke. De el nem cserélnénk senkire. :) Talán egyszer ő is utolér minket. Bár nálam 17 évvel fiatalabb, talán mire ő 30 lesz, én meg 47. :)

Szóval, Böbe, gratula, és csak így tovább! Jó dolog a nagy család, és bár macera lesz két rohangáló pelenkás közül pont azt elkapni, amelyiket még nem tetted tisztába, de klassz lesz. 4-5 éves tájukon pedig, mikor már a harmadikat tervezitek, lesz időd pihenni, mert eljátszanak egymással, de elég nagyok ahhoz, hogy megértsék, kistestvérük lesz, de már ne legyenek krízishelyzetben a pixisből való kiesés miatt. Szóval Bercitek talán könnyebben dolgozza fel a helyzetet, hogy már nem ő a világ közepe, mint egy 2-3 éves, aki éppen dackorszakát éli, és már elég ideje volt, hogy megszokja a pozícióját. Főleg, ha ellenkező nemű az újonc. :)

ja én is gondolkodtam rajta. talán majd berulázok, mert azért a környezetbarátságosság sem utolsó szempont... már volt egy oldal, ahol írtad, meg is néztem a honlapjukat, meg, h. itt ki terjeszti...

köszi a bíztatást

anyámnak még nem mondtam, csak, h. nem jött meg....

Szia!

Először is gratulálok!

Az enyémek között is hasonló a korkülönbség, és szerintem ez tök jó! Amikor kiderült, hogy terhes lettem a másodikkal, nagyon be voltam sz.va, el sem tudtam képzelni, hogy milyen lesz. Sokkal rosszabbra számítottam. Az első három hét kemény volt, szükség volt a nagymama segítségére, de azóta minden megy, mint a karikacsapás! Jelenleg a fiam 18 hónapos, a kicsi 8-án lesz 4 hónapos, és már rajta vagyunk a harmadikon.

A szoptatásról sajnos nem sokat tudok mondani, mert ugyan szoptattam a fiamat, de a harmadik héttől kezdve kellett a tápszer is, mert egy grammot sem hízott. Így nem különösebben foglalkozott azzal, hogy abbahagytuk. A lányomat minden gond nélkül tudom szoptatni, és ha most ismét állapotos leszek, én nem szeretném abbahagyni. Bízom benne, hogy menni fog a tandem-szoptatás is.

Vitamint persze végig szedtem, és most is szedek, nem bízom a véletlenre. Ha érdekel milyen fajtát, megírom, bár sajna Európában nem kapható, USA-ból hozatom.

Jó egészséget kívánok mindkettőtöknek!

Igaza van mindenkinek, megint egy olyan kérdés,amire nem lehet jól válszolni...

Előfordulhat, hogy 1 év különbséggel sem tudnak együtt játszani mert pl külön neműek, de lehet, hogy 3 év van köztük és jól elvannak...

Én nagy korkülönbségnek 8-10 évet tartok. Az idegállapot és a gyermek(ek) személyisége közt pedig összefüggés van -saját magamból kiindulva, valaha én is türelmes voltam..na jó talán most is. Ha temperamentumos természet lennék nem tudom mi lenne....

Köztem és a hugom között 11 hónap van. Anyu szerint neki jó volt velünk, mert jól elvoltunk és szinte észre sem vette, h gyerekei vannak.

Én most várom a másodikat, a nagyobbik elmúlt 5 éves. Nekem nem lett volna jó ha kevesebb korkülönbség van köztük, sőt néha azon gondolkodom talán várhattam volna többet is. :)

Ez tényleg egydi dolog, mindenki maga tudja-érzi.

Mindenesetre sok örömet kívánok a manókhoz :)

4-5 hétnél tartok csak... valszeg egy év egy hó lesz közöttük.

amúgy biztos jó lesz minden

ennek így kellett alakulnia

köszönöm a bíztató hozzászólásokat

hiába volt szobatiszta:DDD

bocs

ez igaz

én is igy jártam

mint leirtam

hiába van 2 év a két gyerek között a nagyot ugyanugy el kellett látni

hiába nem volt szobatiszta és öltözködött meg egyedül evett

de a kaját ugyanugy meg kellett csinálni a ruhát a szekrényből kivenni stb....

meseolvasás

és ez mind a kicsi hátrányára

tehát nem biztos hogy ha ennél is kisebb lesz a korkülönbség még roszabb lesz

lehet hogy még jobb

hiszen minél kisebb a gyerek annál kevesebb az igénye

szerintem fog működni

mint ahogy az ikreknél is működik :)))

Szerintem ez pont olyan, mit a "hány évesen szüljünk" kérdés. Nincs egzakt válsz, nincs üdvözítő megoldás. Mindenki elképzel valamit,lát ilyen-olyan példákat, van egy valamilyen habitusú gyereke, bizonyos körülményei és ennek megfelelően dönt.

Mindkét oldal mellett és ellen is lehet érvelni, hátrányokat, előnyöket sorolni. Ha azt nézzük, hogy a nagy milyen korszakokban van éppen és abban mi a nehéz, meg neki meg akarunk adni mndent, meg még nem tudom miket soroltatok itt fel a nagyobb korkülönbség mellett, akkor sosem kellene az embernek 2. gyerek.

Jön a dackorszak, aztán az óvoda, aztán az iskola, a kiskamaszkor, majd a középiskola, stb. Az előre nem tervezhető, de egy nagyobb gyereket már megviselő eseményekről (haláleset a családban, költözés, stb.) meg ne is beszéljünk.

És arról sem, hogy ha a nagyobbnak meg akar adni valaki mindent (értve ez alatt a kizárólagos figyelmet, türelmet), akkor ez a kisebbnek miért nem jár?

Ahol nagyobb gyerek van, még ha az már óvodás, iskolás is, mikor a kisebb megszületik, akkor sem fog a kicsire ugyanolyan kizárólagos figyelem jutni, hisz a nagyobbat is el kell látni, el kell vinni ide-oda, és azokat az időket mind a kisebbtől vesszük el.

A gyerekek szempontjairől meg nem is igen szóltam. A kis korkülönbséggel születettek általában jobban eljátszanak együtt és később is könnyebb közös érdeklődési pontot találni. Míg nem egy olyat láttan már, ahol elég nagy a korkülönbség és a kicsi epedve bámulja a nagyot, a nagy meg nem tud mit kezdeni a kicsivel. Így is lehet nézni a dolgot. ;))))

Véleményem szerint kár azzal riogatni Böbét, hogy milyen nehéz lesz neki, mert ezt előre nem tudhatja senki. Lehet, hogy az lesz, és lehet, hogy mindkét gyermeke nyugodt baba lesz végig, és nem lesz semmi gondja.

Az én korosztályomban nagyon sok olyan van, ahol a korkülönbség 1-1,5 év. A szülők ma is mind épelméjűek ;)))), a gyerekek tisztességes felnőttek és sok testvérpár a mai napig közös baráti körrel rendelkezik, együtt szórakozik, kapcsolódik ki.

:)))))

Tényleg Böbe!

Hányadik hétnél tartasz?

Hihi! :DDD

Én is ezt mondtam annó! :P

Nnna, mindegy!

Sok sikert, én szurkolok neked! ;o)

hajrá:))

csak biztatni tudlak :)))

aki tudja aki nem

minél nagyobb a gyerek annál több az igénye:))

nekem kettő van mig kicsik voltak tök jól elvoltam

most meg kapkodom a fejem :)))

de attól még jól is elsülhet hisz minden gyerek más

és lehet ő csinálja jól és nem akkor kezd ujabb gyerekbe miután elpakolta a gyerekholmit :)))

szerintem akármikor kezd bele teljesen mindegy mert ahány korszak annyi igény

de igy legalább hamar tul lesz rajta :))

én is remélem

de nekem szerencsém van az idegállapotomat illetően, mert nyugis vagyok

nem nagyon lehet felidegesíteni.

azért némely felnőttnek sikerül:) pl. anyós:))

Szerintem ne akard őket meggyőzni, mert ebből előbb-utóbb fölösleges vita kerekedik!

Minden baba más, nekem se volt könnyű az első 3 hónapban, aztán nagyon jó volt, most néhány hónapja, megint nagyon nehéz!

Hogy az ő babája, babái milyenek lesznek, az majd csak később fog kiderülni, reméljük a nagyobbik, 1-2 évesen is ugyanolyan jó, és nyugis baba lesz, mint most, és a pici is jó és nyugodt baba lesz, akkor talán nem lesz semmi "gond." De ezt nem lehet előre tudni!

Az én kisfiam, is nyugis volt, nagyon sokáig, most meg olyan, mint egy eleven ördögfióka! Nem rossz, csak borzalmasan eleven, és mikor rájön a hiszti..... :D :P

Ez a korszak viszont minden kisgyereknél elő fog jönni, és ha a tesójának is ugyanakkor, vagy kis váltással tör elő, na, akkor fog majd kibukni, hogy szerencsés dolog volt-e ennyire kis korkülönbséggel újabb babát vállalni!

Persze túl lehet élni, csak nem mindegy szerintem, hogy milyen idegállapottal!

Böbe még csak azt látja, hogy van egy tündéri, gyönyörű, nyugodt, kiegyensúlyozott, tökéletes kisbabája, azt még nem látja előre, hogy nem biztos, hogy 1-1és1/2-2 éves korára is ilyen marad, de reméljük a legjobbakat! :) Talán neki is szerencséje lesz! Meg a másodikkal is... meg a harmadikkal, meg a negyedikkel... :))))