Nyilt házasság vagy titkolt megcsalás (beszélgetős fórum)
végülis, csak lehet ott épp nem az van, aki neki kell, akárki meg úgyse jó :D
én tudom...
Nálatok elkpzelhető,hogy súlyosabb probléma van,mint a fórumnyitónál.A keserűség,a szélmalomharc kudarcérzetet teremt.Biztos,hogy nem bírsz pároddal beszélni a dolgaitokról?
Ha nyíltan elmondanád neki,hogy mi fáj,miben kéne segítenie,nem lehet,hogy mellétek állna?
Juj, hát, hogy őszinte legyek, már most,m hogy elképzeltem a Férjemet egy másik nővel, elpattant egy húr és síkideg lettem :D
Nyilván nektek kell dönteni, hogyan és miképp, de én nem tudnék utána vele együtt lenni, ha esetleg félrekuffantana....
Általánosságban:ha valami nem jó a másikkal,azt miért nem azzal az emberrel beszéljük meg?
Bele kéne gondolni a másik helyzetébe is,hogy ő mit szólna.A fórumindító helyében mindenképp a párral beszélnék az adott dologról.
Lehet,hogy neked nem számítana,ha a párod mással beszélne a ti problémáitokról,de vanan kemberek,akiknek ez nem jó dolog.
Kedves fórumindító:)
Valahogy én pont így érzek a házasságomban, mint te. Szeretem a férjemet, mégis úgy érzem kissé elhidegültünk, illetve ez a rohanó anyagias világ távol sodort minket egymástól. Én úgy érzem magamra hagyott a bajban:( Mert már régen tönkrementünk volna, ha 2 éve nem lenne másodállásom is, ő meg nem tesz semmit, és ezért néha már komolyan ott tartok, talán jobb lenne mással. A gyerekek tartanak minket össze ezt úgy érzem, mert szerelmet már nem érzek, csak szeretetet (néha kifejezetten gyűlöletet sajnos- főleg amikor hiába papolok neki, mégis én oldjak meg mindent). A házasélet se olyan mint volt, nem is kívánom, 1 évben talán 3-szor vagyunk együtt. Akkor se jó. Úgyhogy én megértem miről beszélsz, talán nekünk is egy nyitott dolog lenne a megoldás, és lehet utána egymáshoz is visszatalálnánk.
Köszönöm a sok privit is :D
Ezeka dolgok még csak gondolati síkon fordultak meg a fejembe.
Igazából én nagyokat pislogtam amikor e közeli ismerőseim mondták el ezeket a dolgokat. Meg távolabbiak is. Párom is hallotta.Igaz ez nem volt téma még köztünk,amugy mindent megbeszélünk. Megtenni nem biztos hogy megbírnám.
Kedves Kérdező, és mindenki, ez a kérdés egy nőben olyankor merül fel, ha belép valaki az életébe, aki megdobogtatja a szivét...
Alap helyzetben szerintem nem...
Kérdező???
Igy van?
Ha igen és úgy érzed, hogy megnyugodnál, ha hozzásimulnál, akkor csak tedd meg, nem kell egyből ágynak esni, ha ezek után jól érzed magad folytasd, amig nem érzel bűntudatot(nem a lebukástól félelmet)
Régen mások voltak a normák,mások voltak az elvárások.Szigorúan vették a megcsalást,a hűtlenkedést,és a házasság előtti nemi életet.
Nem lehet,hogy amit te elmúlásnak gondolsz,azt inkább csak a megszokás mondatja veled?
Vele beszéltél már erről?Mi van,ha tényleg volt már neki más?
Nem lehet,hogy ha valamivel feldobnátok a házaséleteteket,akkor megváltoznának az érzéseid?
Akár a külsőségekkel kacsolatban,akár elmennétek egy nyaralásra kettesben,vagy csak egyszerűen üljetek le többet kettesben beszélgetni.Összebújva lehetne filmet nézni.
Ha most is szereted,és elválni sem akarsz tőle,akkor miért akarnád megcsalni?Lehet,hogy egész életedben bánnád,hogy félreléptél.
Legelőször vele kellene beszélned erről,és aztán,esetleg,tanácsot kérni másoktól.
Ha beleérzel egy picit az ő helyzetébe,gondolatvilágába,és ő tényleg hűséges hozzád,akkor szerinted hogy esne neki,ha kiderülne,hogy te másokkal beszélted meg ezt a problémát,mikor legelőször vele kellene megbeszélni?
Nekem nagyon rosszul esne,ha a párom mással beszélné meg azt,ami kettőnkre tartozik.Neked hogy esne,ha a párod a hátad mögött másoktól kérne hasonló tanácsot?
Nem bírálni akarlak,csak hátha ebből a szemszögből is elgondolkozol a dolgon.
...és itt is a gyerekek!
Mintha a "Nincs életem" fórumot olvasnám
Ja, és hazamegy a férj, kérdi a feleség, mi újság, drágám?
Á, semmi különös, ma megdugtam Rozit, Pannát, Erzsit. Nálad? Hát, volt itt a szomszéd, és kicsit kényeztettem, más nem volt. Jó akkor nézzük meg a Barátok köztöt.
Szerintem meg úgy működik. Ha másra vágyik, akkor lépjen tovább és legyen mással.
A szeretem a férjem de néha félrekacsintgatok számomra értelmezhetetlen, felesleges volt akkor a házasság. Ha valaki úgy érzi nem azt kapja, ami kielégíti az igényeit minden téren, akkor legyen gerince felvállalni és lépjen.
Egyszer élünk, ki kell próbálni mindent, ami adódik.
Én azt mondom beszéljétek meg ezt, vagy lehet elég, ha kicsit csak ketten máshol vagytok, nem otthon
Lehet más szinben látod majd utánna, de ha kalandozni vágysz kalandozz!
Beszéld meg a férjeddel (inkább vele, mint velünk!)
és ha mindkettőtökben megvan ez az igény, akkor csináljátok.
Mindenki másképp boldog, ha ez a közös megállapodás, akkor senkinek semmi köze hozzá.
Most 100-an azt fogják mondani, hogy: Tedd meg,
100-an pedig, hogy :Ne tedd meg!
Semmit nem segítünk a problémádban.
Ez nem így működik.
Néha az ember vágyik egy kis másra, de attól ugyan arra van szüksége...
Nekem nagyon sok barátnőm csinálja ezt, szeretik a férjüket,néha mégis kicsit félre kacsingatnak, pedig jó a kapcsolat is, csak kell a változatosság...
Én értemca kérdezőt... "elhajlási engedély" szindróma :D