Nemtudom mit tegyek... (beszélgetős fórum)

Hát én máshogy gondolom,de azt hiszem nem fogom tudni elmagyarázni, hogy pontosan miért is így gondolkodom.

Természetesen ehhez én kellek és kell hozzá a férjem is.

Nekem fontos ,hogy elmondhassam a hülyeségeimet és az is ,hogy mit gondol róla(nem volt mindig így),mégpedig azért,mert nem akarok lesüllyedni vele egy olyan szintre,hogy mi volt ma a melóba,ja jó volt ,krumlifőzeléket főztem ,késrsz?:D

Márpedig az érzéseim hozzám tartoznak ,ha szeretnek,akkor szeressenek minden cullangommal együtt.

Persze, az őszínteség fontos, kell a beszélgetés, hiszen mi sok-sok évet átbeszélgettünk, mert különben nem tartanánk itt.

A kapcsolat és a házasságba érkezett két embernek teljesen mások a hátterei (ez sok esetben gondot jelent a továbbiakban)ezért össze kell rázódni.

De, most gondolj bele, ha odaállna eléd a párod és azt mondaná, minden előzetes nélkül, hogy - én beleszerettem xy-ba, de ő rám sem hederít, most mit tegyek? -

Mert ezt vagy egyetlen mondatban megfogalmazva belevágod a másik képébe, vagy soha nem mondod el.

Erre Te, lefordulsz a foteledből, majd amikor felmosott az "édes", nem beszélgetni fogsz vele, hanem faggatni, hogy mikor, miként, stb. stb.

És szerintem a fájdalom nem múlik soha többé el, még akkor sem, ha ott marad Veled.

Egyébként mindent, ezeket kivéve, meg lehet és kell is beszélni. Mert két emberhez belépő harmadik valahogy szerintem nem képezheti beszélgetés tárgyát.

Vagy csak én gondolom úgy, ha velem ilyen történne, akkor nem érdekelne semmi, menjen, egy percig se maradjon tovább!

Nekem ne magyarázza,hogy miért szeretett másba!

beleszeretett, akkor engem nem is szeretett igazán, soha, ha ezt meg tudtta tenni.

Valahogy így képzelem.

Elolvastam, hogy miket irtatok.Szerintem egy kicsit varj meg, hatha elmullik..Lehet, hogy csak most ugy radjott, aztan par nap muvla meg csak gondolkodsz, hogy honnan jott neked ez a gondolat/erzes egyaltalan...

Oszintetenek kell lenni a partnerunkkel, de azert ennyire szerintem nem..

Kepzeld, elmondod neki, hogy a kollegajaval szeretnel lenni...Huuu, hat mit szolnal te, ha o azt mondana, hogy tetszik neki a te kolleganod..Kiakadnal, nem? (baris en nagyon), es ha benned elmulik par nap mulva ez a vagy, benne lehet, h egy egesz eletben megmarad..Baris bennem biztos megmaradna, ha kozolne velem a parom, hogy tetszik neki a baratnom..

Persze ez csak az en velemenyem..

Remelem, majd helyesen dontesz a vegen..

Félre értessz.

Én nem csak azt mondom,hogy elmondja az érzéseit,aztán csókolom,én beszélgetésről beszélek,kommunikációról kettőjük között,ennek pedig köze sincs semmiféle felelősség átruházásról,vagy egy esetleges döntés hárításáról!

Ez nem egy dráma,itt egy egyszerű kapcsolatról van szó.

Hogy tudnánk kideríteni van e még dolgunk egymással ,vagy nincs,ha nem beszélgetünk őszintén?Van e értelme csak azért megtartani egy kapcsolatot,mert ő volt az a fickó aki először megdobogtatta a szívemet?Miért?

Tudom miről beszélsz a második bekezdésben és bizony hogy úgy mondjam ,ezért én is szoktam kapni ,ha néha napján előjön benne és ki kell adnia magából a "tüskéit"(sajnos ezeket a betanúlt muszáj dolgokat még nem sikerült lecsillapítanom benne),de ez cseppet sem fog visszatartani attól ,hogy mindig is őszinte legyek vele.

..Lehet,hogy ez a jobbik eset.Bár a helyzeted még így sem egyszerű,mert vágyakozni arra,akit lehet,h meg sem kapsz,iszonyúan nehézzé tudja tenni a mindennapokat.

Bár ha észre sem vesz,elég kicsi az esélye a kettőtök közti kapcsolatnak.Magam kis eszével azt javaslom,hogy próbálj kicsit megnyugodni,és a jelenlegi kapcsolatodban megkeresni a jót.Illetve,ha van valami,ami hiányzik belőle,ahogy myly is írta,beszélgessetek ..sokat!

Azért remélem sikerül "zöld ágra vergődnöd":)

Háááát, azért a házasság és a kapcsolat nem arról szól, hogy akkor én most beleszerettem egy másikba, de te döntsél helyettem édesem, hogy menjek-e vele el, vagy maradjak itt!!

Egyébként mindent meg lehet beszélni, az ilyeneket nem igazán jó, mert benne esetleg lecsöng pár nap múlva az érzés , de a férjében ott marad a tüske örökké. Kinek hiányzik ez?

Ez bár tisztességesnek hangzik, de ha belegondolsz, valahogy még sem az.

Ne háborodj fel!!

Szóval elmondja az istenadta annak a jóembernek, és utána tényleg megnyugszik, mert a döntés és a dolog súlyát rátette a párja vállára, ő ezzel megszabadult mindenféle felelősség alól.

Valahogy ez nekem nem valami jó, döntsön csak magában, és a döntését, ha nem jó amostani párjának, mondjuk elhagyja, lehet nem is a másikért, elég azt elmondani.

Utána, mikor tisztázzák a kettőjük ügyét, majd akkor mondja el.

Nem az:)

Különben miért élnénk együtt egy paival,vagy miért is házasodnánk velük?

Ha nem mondhatnánk el neki az érzéseinket,vagy a gondolatainkat,gondjainkat,akkor bőven elég lenne a szex,meg a randi:))

Mond el a pasidnak mit érzel a munkatársa iránt,meg úgy általában.Ha szeret téged őszinte lehetsz vele és ez az ami számít.

A beszélgetésetek után lehet másképp látod majd a világot és közelebb visz majd a megoldáshoz.

"Egyesek szerint úgyis visszataláltok egymáshoz, ha így kell lennie."

Szerintem is! :)

Az a te döntésed, hogy mennyit ér neked ez a kapcsolat, amiben vagy. Ha szeretünk valakit, akkor nem tudjuk megalázni, elárulni.

Arra gondoltál, hogy hogyan néznél utána a szemébe? Pláne, ha kiderülne...

Ha fiatal vagy és hajt a véred, akkor inkább közöld vele, hogy még szabadságra és függetlenségre vágysz. Hagyd el és hajrá! De ne csald meg!!! Egyesek szerint úgyis visszataláltok egymáshoz, ha így kell lennie. De ha ennyire vágyódsz másra, akkor megkérdőjelezhető e jelenlegi kapcsolat létjogosultsága...