Nem tudom mi tévő legyek (beszélgetés)

Illene megbocsájtani. Szerintem. Semmi értelme úgy leélni az életünket, hogy haragot dédelgetünk a szívünkben.

Megpróbálom röviden leírni, hogy miről lenne szó. 4 és 1/2 éve nagyon csúnyán összevesztem az anyukámmal és a testvéreimmel, olyannyira, hogy ez idáig még csak nem is köszöntünk egymásnak. A hugom 1 év után bocsánatot kért és azóta tartjuk is a kapcsolatot, ezért anyám összeveszett vele is. Van egy nagyon súlyos halmozottan sérűlt kislányom és most a drága nagymama fülébe jutott, hogy több gerinc műtétre lenne szüksége ahhoz, hogy életben maradjon, de sajnos az orvosok nem sok jóval biztatnak az operációt illetően. 1 hete idetolta a pofáját, hogy hadd láthassa az unokáját. Addig-addig könyörgött, hogy beengedtem,és kérte, hogy hadd jöhessen máskor is. Innen kezdödik a nagy problémám. A férjem hallani se akar róla, hogy betegye a lábát a mi lakásunkba. Kértem, hogy tegyünk félre minden büszkeséget és felejcsük el ami történ, de ő nem tud felejteni. Bizony anyám a lehető legcsúnyább szavakkal illetett bennünket akkoriban. Most mennem kell, hamarosan folytatom....

??

Mondjál fel!

Írnék ide egy kisregényt! Mondjuk a problémáról.

Így mi se....

Felvázolnám a problémát, először is ;)

Tudom, hogy nem tanácsos mások családi problémáiba bele szólni, de én most mégis a ti véleményeitekre lennék kivácsi. Vagyis mit tennétek a helyemben.