Nem kellek évek óta.. (beszélgetés)
Igazából nem kívánom, de annyira elhiszem már, hogy senkinek nem kellek, hogy próbálkozni, kacérkodni se mernék senkivel.
Nem keresek annyit, hogy eltartsam magam, szülőmmel nem tartom a kapcsolatot. Mint két társ élünk egymás mellett, az unalmas, szürke mókuskerékben.
Ha úgy érzed, meztelenül is csinálhatod a gyakorlatot.
Szeretned kell újra a testedet és a szexualitást is.
Ettől jön vissza a vonzerőd és a jókedved!
Minden amit utálsz magadban az egy kép, egy szülői program, amit el kell távolítani.
Először nem könnyű, de belejössz majd!
Amúgy meg lehet, hogy a párja beteg..nem pedig szemét.
Aszexualitás is létezik ami élete közepén vagy bármikor is jöhet sajnos.
Sajnos, vannak ilyen pasik, akiknek nem hiányzik a szex.
Ne emészd magad, hagyd ott a francba! Sosem fog megjavulni és Te csak szenvedsz. Egészséges, fiatal nő vagy, ne hagyd, hogy tönkretegye az életedet!
Bizony, ahogy olvastam én is elsőre igencsak nagyot néztem.
Megnéztem a képet, és bizony nemvagy csúnya!
Sok nő álmodik ilyen szép alakról!
Akármi is az oka amiért még azzal a pasival vagy, mérlegelj, mert ha ez így folytatódik, befordulsz teljesen, és egy élő zombi maradsz.
Sokan álltak már talpra a semmiből, nemkell félned, isten is úgy akarja hogy jobb életed legyen mert megérdemled!
Szia!
Szerintem semmit nem kell szégyellned, egészséges felnőtt nő vagy, aki úgy szeretne élni, ahogy azt egy igazi nő érdemli...
Lépned kell, mert ezzel tönkreteszed magad!A vége az lesz, hogy el fogod hinni, csúnya vagy és senkinek nem kellesz...
(A fotód alapján egy baromi jó csaj vagy, sok férfi kaparna utánad...)
Mi az, hogy kényszerhelyzet?Talán a párod tart el?Ha nem, akkor nyilván van munkád. Ha van munkád, akkor fizetésed is. Fogod magad, és elcuccolsz egy albérletbe. Akár barátnőkkel együtt. Olyan nincs, hogy nem tudod elhagyni. Maximum nem mered.
Szomoru az amit leirtal.....egyet nem ertek, miert kilatastalan az eleted?
Mi az a szukseghelyzet?
Dehát miért érzed így... te nemvagy a párod alárendelt szolgája, akit csak akkor kér ha éhes éppen...
Az, hogy te szeretnél szeretkezni, és igényed van rá igenis természetes dolog!
Biztos vagy te abban hogy szereted azt a férfit?
Nekem sem volt hova mennem, amikor szakítottam az exemmel, de inkább az utcát választottam, mint az akkori helyzetemet. Mertem lépni.
És most megnézhetsz!
Vőlegényem van, boldog vagyok van hol élnem van aki szeret és kíván minden áldott nap!
Ne add fel az álmaid, én a helyedben lépnék de gyorsan!
(ruhában minden csalóka...)
Amúgy több dolgot nem értek és a külsőd most kihagynám mert szerintem nem az a fő ok...
1. hogyan tudsz egy olyan férfit kívánni ennyi idő után is aki ilyen rideg???? És így bánik veled...
2. Mi az hogy nincs hova menned? Nem tudnál egy albérletet fenntartani?
Évek óta "párkapcsolatban élek . Szükséghelyzet, nincs hova mennem. 30 éves vagyok, sokak által szépnek tartott nő. Összejöttem évekkel ezelőtt egy szintén helyes, udvarias "férfivel akinek évek óta nem kellek. Először reménykedtem, mondta megváltozik. Kedves vagyok és türelmes, még akkor is, ha négy hónapig nincs szex, mert mint mondja nincs igénye rá..
Nem tudom miért tűröm, gyávaságom nem ismer határt és én nem ismerek már magamra.
Társaságba szeret velem járni visz mindenhova mutogat de itthon semmi nincs. 6 éve..
nem vágyom másra csak egy férfi érintésére, ölelésére. Nem akarok gondolkodni, félni, hogy nem vagyok elég szép és jó. Mert ezt ezt érzem. Félek senkinek nem kellek, félek ugyan ilyen undorral néz majd rám és nem fog kívánni már senki soha!
Az arcom nem vállalom, pedig azt hiszem a legszebb részem, de van rólam egy kép, ha kíváncsiak vagytok.
Megnézni ki nem kellek senkinek. Annyira megutáltam saját magam egy szemét k**k érzem magam, ha a szexre gondolok. Mikor a tükörbe nézek úgy látom magam, mint anyám. Olyan szomorúnak és üresnek. PEdig 25 év van köztünk..
Nagyon ritkán van alkalom, hogy "összebújjunk" és ez a mai olyan volt és nem kellettem megint. Szégyenlem már azt is, ha nedves vagyok, olyannyira gusztustalannak érzem a testem a vágyaim..
Elnézést, hogy leírtam, nem tudom minek, csak lejáratom magam. De az ellenségemnek nem kívánnám ezt..