"Nem kell mindig simogatni" (beszélgetős fórum)

biztos,hogy van olyan ,amikor az ember valóban nem igényli a túlzott simogatást...bár elmenni egymás mellett és csak épp megsimítani..hozzáérni egy pillanatra még ha nem is olyan a kedve,jól esik. ilyet nem szabad mondani.

egy érintésben annyi érzelem van,sokszor ki nem mondott szavak.

engem nagyon bántana,ha ezt mondaná nekem a párom.

jól működő kapcsolatban meg lehet beszélni kinek mi az igénye..de érintésre mindenkinek szüksége van..

én igénylem és szeretek simogatni..hozzáérni ahhoz,akit szeretek...de mástól nem nagyon viselem el az érintést.

az ember ,akit szeret attól ne írtózzon..szeretgesse..érintse,simogassa,cirógassa..

én a keresztgyerekem mellett se tudok úgy elmenni,hogy a kis arcát vagy a fejét meg ne simogassam,hát még a szerelmem mellett...

szerintem ahol nem kell az érintés ott már nincs szeretet.

Én sem szeretem, ha a párom minden lehetőséget megragad, hogy hozzám érjen. Kifejezetten zavar, hogy amikor elmegyek mellette megpaskolja a fenekem.

Az egyik félnek emeli az egóját, hogy bármikor megérintheti a másikat, a másik félnek pedig az emeli az egoját, ha tudatában van annak, hogy csak akkor érinti meg a párja, amikor ő engedi. Ez ilyen hatalmi harc féle.

Én meg azt szeretem a legeslegjobban. :P

Meg a talpamat(bár sok embert nem találtam erre az igényre eddig) :D

nem tudom van-e helye vagy nincs. csak saját példát tudok mondani :)

az ex barátom hangoztatta, hogy nem kell mindig "egymáson lógni", nem hagyta hogy simogassam csak úgy, spontán, ha napközben, vagy este tv nézés közben hozzá értem, elhúzódott... pedig részemről (ez is) a szeretet jele volt, ugyan úgy mint az ölelés.

a jelenlegi kapcsolatomban teljesen természetes a simogatás, akár csak ha a kézfej, vagy az arc végig simítása.

gondolom minden ember más, mindenkinek más az igénye, lehet hogy tényleg vannak olyan pasik akiket ez zavar. De hál' Isten, van olyan is, akinek ez hozzá tartozik a szeret kimutatásához és jól esik neki az érintés :)

Én rosszul vagyok kiskorom óta ha a hátamhoz érnek,akár szüleim,akár párkapcsolatban.Ezt mindig elmondom,h imádom ha simogatják a fejem,hajam,fenekem,hasam,csak a hátamat hagyják békén mert kiráz tőle a hideg.

Nekem is rosszul esne egy ilyen mondat.

Jah...ez is igaz...

Én mondjuk arra szintre jutottam el, hogy ha egy ember hozzám ér, frászt kapok! XDD Nem bírom elviselni, utálom! XDD

Nincs helye, mert az egymásra figyelő párok jól ismerik a másik igényeit, így észreveszi az egyik fél, hogy a másik mit szeret és mi az ami nem jön be neki.

Van aki nem szereti ha "mindig" simogatják. Ez van, attól még nagyon szerethet.