Nem csak éghajlatváltozás (beszélgetős fórum)

Még az is lehet, hogy a szén-dioxid nem is üvegházgáz, és bár tényleg légköri részarányát tekintve a "legtöbb", de a légköri sugárzásátvitel esetében a légköri részarány csak egy a figyelembe veendő momentumok között. A hangya kicsi, de súlyának többszörösét képes cipelni.....A természetben a "többváltozós rendszer" tényleg több szempont együttes vizsgálatát igényli. A halogénezett szénhidrogének tényleg bontják az ózont, de közben üvegházgázok is, csak kicsiny a mennyiségük.

A témában, ha érdekli és össze tudna hozni egy érdeklődő társaságot, szívesen tartanék előadást, illetőleg beszélgethetnénk ezekről.

Van erősebb üvegházhatású gáz is mint a szén-dioxid, viszont azért mégis az a legjelentősebb, mert abból termelődik a legtöbb, így a felmelegedésben a legnagyobb szerepe van.

A CFC gázok nem annyira az üvegházhatásért felelősek, mint inkább a földfelszínt káros sugárzásoktól védő ózonpajzs lerombolásában, az ózonlyuk kialakulásában.

Kényelmes lenne, hogyha ez az egész kérdéskör ilyen egyszerű volna: Üvegházhatású gázok és globális melegedés.

A légkör sokváltozós rendszer lévén egy folyamat ok - okozati rendszere jóval bonyolultabb. azt se felejtsük el, hogy a tudományos kutatás maga is fejlődik s amiről 50 - 70 éve gondoltunk valamit, azt a mai méréstechnika esetleg megcáfolhatja.

A Föld légkörében az üvegház effektus valóban létezik, de módja és mértéke abban résztvevő kémiai anyagok már korántsem tekinthetők sziklaszilárdnak.

Vannak vizsgálati eredmények amelyek például a szén-dioxid szerepét a korábbi ismeretekhez képest megkérdőjelezik.

A légkörbe kerülő metán mennyisége ugrásszerűen növekszik. Vagy például a halogénezet szénhidrogének (CFC) mintegy 15 ezerszer erősebb üvegház gázok mint a szén-dioxid.

Azt eddig is tudtuk, hogy a vízgőz szintén üvegház gáz, az egész üvegház effektus beállításában, mozgatásában , egyensúly tartásában egyre inkább rájövünk, hogy a szerepe döntő. Látni kell, hogy az éghajlat változás amúgy természetes folyamatában a légkör gázainak szerepe alapvető, de korántsem tudunk róluk mindent. Az éghajlat változás nem egy - egy mondatos ügy.

Több oldalról való megközelítés, exact mérési eredmények és számtalan új elvi megközelítés segít a valóság felé eljutni, de az az út nagyon hosszú.

A tudás hatalmi mivolta mellett felelősséget is tartalmaz.Ha az ismeret birtokában vagyok, akkor annak befolyásolnia kell a tetteimet.

Az éghajlatváltozás esetében pontosan azért fontos a minél mélyebb és széles körű ismeret, hogy az egyén és a közösség allkalmazkodása a kényszerek mellett is saját akaratból, személyre szabott módon történjen.

A tudás tehát felelősség és újonnan megnyíló lehetőségek ötvözete.

Az éghajlatváltozással kapcsolatban többen úgy fogalmaztak, hogy ezt tőlük távolálló dolog, nem tudnak hozzászólni. Én azt mondom,mindenki gondolja végig, hogy mikor, hol és mennyiben kerül kapcsolatba az időjárással és annak hosszútávú rendszerével, az éghajlattal.

S a válasz azonnal adódni fog: mindig és mindenhol.

Nincs olyan tevékenységünk amely közvetve vagy közvetlenül ne kapcsolódna, ne függne az időjárástól.

A mindennapi élet szintjén tehát folyamatosan van megtapasztalásunk, korlátozottságunk és véleményünk ezügyben.

Egy egyszerű gáztűzhely esetében is ez a helyzet.

Ismerjük, hogy működik, hogy használható, milyen tevékenységünket hogy segíti.Ehhez persze valamikor elolvastunk egy terméktájékoztatót vagy a tűzhelyet beállító szakember elmagyarázta hogyan működik.

Ebben az értelemben tehát nincsen különbség a két dolog között, adva vannak tehát tények és folyamatok amellyekről ismeretei vannak az embereknek és ezek a tények és folyamatok meghatározzák az életünket.

A természetről, így az éghajlatról meglévő ismereteink amellyeket még az iskolában kaptunk, amelyek kophatnak ugyan de jó alapnak tekinthető azok bővítéséhez.

Az éghajlatváltozás egy szakadatlanul zajló folyamat, amelyhez alkalmazkodnunk kell s az ember annál jobban jár minnél több ismerettel az adott dologról maga rendelkezik és nem csak sodródik sokszor egy - egy távoli érdek mentén csak másokra hagyatkozva. Ez persze társasjáték, de a társasjátékban úgy lehet eredményesen részt venni, ha ismerem a játékszabályokat.

Ezért tehát én arra búzdítok mindenkit, hogy ha teheti kövesse nyomon a ma már egyre nagyobb számban és közérthető stílusban megszülető ezirányú ismeretterjesztő anyagokat és egyre inkább válljék a téma avatott ismerőjévé. A portálon elindított gondolatmenet pontosan ezt célozza és érdeklődés esetén akár átfogóan, akár részletekbe menően lehetne beszélgetni ezekről. Pontosan az a célom, hogy minél többen minél szélesebb ismeretekkel rendelkezzenek, hogy a kényszerű alkalmazkodás minél jobb és eredményesebb legyen. Nincs kívűlálló ember ebben a témában, mindenki együttműködővé kell hogy válljon. Ehhez viszont ismeretekre van szükség, amelynek megosztása viszont azok kötelezettsége, akik azok birtokában vannak.

Szabad tehát a vásár: miről beszéljünk, miről gondolkodjunk együtt, miben gazdagítsuk egymás ismereteit.

Sajnos az ember olyan, hogy a pofonból ért csak.

Példa:

A dél-kelet Ázsiai szőkőár esetén az Indiai óceán országai nem voltak képesek összefogni a szökőár riadó kialakításában. Aztán amikor a földrengést már észlelték ( ami csak azt jelenti, hogy ez a bolygó működik és funkcionál, él), akkor értesítve a Thaföldi parton zenét sugárzó rádióállomást, az ott szolgálatot teljesítő DJ arra hivatkozva, hogy ez az ő műsorideje nem jelezte, hogy szökőár jöhet.

Egy ember hozzállásán akár 20 - 30 ezer ember halála múlott. Értelem, tisztelet és alázat a természettel szemben, és akkor kicsit másképpen alakul a viszonyunk a természettel, egymással és jövőnkkel kapcsolatban.

Akkor tessék a talpára állni, ,mert muszáj lesz alkalmazkodni, sőt ismeret és tanultsági szinttől függően az Önt körülvevő közösség orientáló, segítő szerepet is vár Öntől.

A globalizáció lassan lassan elfelejteti az egyén felelősségét, ezért jóval szertelenebb. De a felelősség soha nem megkerülhető, éppen ezért akinek az ismereti, tudása és helyzete ezt lehetővé teszi, kezdeményező, motor szerepet kell játszania a szóban forgó dolgokban. Nincs egyedül Erősödik ez az emberekben, de tényleg a talpunkra kell állnunk.

Az éghajlatváltozás egy természetes folyamat, amely bizonyos értelemben tőlünk függetlenül is működik, de a mi szerepünk sem elhanyagolható a folyamatban. Az élet minden területén a természetes, a nem mesterséges mankókkal felállított dolgoknak jóval nagyobb az esélyük. Sokaknak tetszenek a nagy üvegpaloták, de az ott működő légkondicionálók működése rendkívűl sérülékeny, mert áram kell, mert műszaki karbantartás kell, mert egészségügyi vonatkoztatásban a használata még nem tisztázott.

Ezzel szemben a fa hőállósága, szigetelése, energiaállékonysága verhetetlen. Szemlélet és tudatformálásra van szükség.A szélsőséges időjárási helyzetekről csak annyit, hogy a határozott irányú éghajlati változások bevezetője.

Én úgy látom, hogy az emberek a saját kis életterükkel foglalkoznak csak. Amíg megvan a kényelem és a szükségleteik ki vannak elégítve, nem érdekli őket az őt körülvevő környezet.

Mindegy mi lesz az elkövetkezendő évtizedekben, csak égesse a villanyt nappal is, mindegy mi lesz később, a szemetet bedobja a folyókba vagy egy árok szélére stb.

Közvetlen közelemben rengeteg ilyen ember van, és a diplomás, elméletileg művelt emberek is konkrétan belesz*rnak, hogy mi lesz az eldobott csokipapírral, kólásdobozzal Amíg nem fogják fel az emberek, hogy egyénileg kell megváltoztatni a szokásokat és nem mástól várni a megoldást, addig semmi sem lesz jobb.

Erre akkor jöttem rá, mikor a barátnőm eldobott egy csokipapírt és egy "bocs természet" felszólalással elintézte a dolgot. Nekem kellett felszedni utána.

Az éghajlatváltozás egy visszafordíthatatlan folyamat sajnos. Ezért nekünk, embereknek kell alkalmazkodnunk az éghajlathoz.

Fura, de sok amerikai államban direkt építenek faházakat, mert ugye sokszor pusztít tornádó. Vajon ez elég intelligens alkalmazkodás? Persze van aki az olcsóság miatt épít fából, de sok helyen olvasható, hogy 'praktikusabb' tornádóveszélyes övezetben fából építkezni. Mondjuk én pont nem így látom, de mindegy.

Mezőgazdaság: sajnos be kell látni, hogy az eddig bevált növényfajtákat fel kell frissíteni, vagy pedig élelmiszerhiány lesz hamarosan. hiszen nem bírják ezt a szélsőséges körülményeket. Egyik nap 35 fok meleg, másnap reggelre már 5 fok hideg... és ez gyakorta váltakozik.

Most csak ennyi jutott eszembe.

Sokat hallunk az éghajlatváltozásról,de látnunk kell, hogy ez az egész téma messze túlmutat a tudományon. A közösségnek erről véleménye, gondolata kell, hogy legyen, hiszen mindannyiunkat érint. Azt is látni kell, hogy a változás okozta következményekre nincs kölcsönvehető, már a múltban megtörtént példa, ezért a viszonyunkat, az alaklmazkodásunkat, a túlélésünket magunknak kell megvalósítani. Eddig nem látott mértékben van szükség a közösségek, az egyén szerepvállalására, gondolataira attól függetlenül, hogy kinek milyen ismeretei vannak a témával kapcsolatban. Ezeket az ismereteket bővíteni kell, a közbeszéd részévé kell tenni, közösségeink, csoportjaink vonatkozásában ezekről eszmét kell cserélnünk. Együtt kell megtalálnunk a továbbvezető utat és azon együtt is kell továbbmennünk.

Az éghajlatváltozás nem csak arról szól, hogy most hidegebb lesz vagy melegebb. Ez kultúráról és annak minden ágáról is szól, vagyis alapvető életfeltételeinkről.

Ezekről kellene gondolkodni, véleményt formálni, egymás nézeteit meghallgatni, megbeszélni.