Működhet egy párkapcsolat, ha a szexben nem passzolunk...? (beszélgetős fórum)

Annyira emlékeztetsz hajdani önmagamra. Ennyi idős voltam, amikor egy ugyanilyen döntés előtt álltam. Nálunk ugyan nem a szex-szel volt a baj, de ugyanígy tépelődtem...Hogy milyen jó ember, megértő, elfogad, támogat, hogy hagyhatnám ott...aztán meghoztam a döntést, ezzel taccsra vágtam a fiút jó időre, de most - 10 év múltán - megházasodott, és boldog. Én nem tudtam volna úgy szeretni, ahogy most szeretik. Persze akkor ez nem érdekelte, csak maradjunk együtt.

Még a saját anyám is haragudott rám, mindenki őt sajnálta, én voltam a szívtelen...de meg kellett tennem, mert szép volt nagyon a 3 évünk, de nekem másra volt szükségem.

Ha megalkudsz, egyre keserűbb leszel, ne adj isten elkezded hibáztatni, de egy biztos, nem fogod életed végéig bírni.

Te is érzed, hogy nincs hosszú távú jövőtök, max. elvagytok még pár évig.

És lehet mosat azt mondod, sosem csalnád meg, de a kielégületlenség belesodorhat olyan helyzetbe, ami lelkiismereti problémát fog szülni. Ne várd meg ezt szerintem...

Neki elmondtad már??

Úgy értem ha leülnél vele, és elmondanád neki, amit itt írtál, és azt is h neked mennyire fáj ez h erről az egy témárol nem akar beszélni, ill. megoldást találni erre a helyzetre?

Mert ez számodra azt jelenti, h neki nem vagy olyan fontos, mint ő neked

Pont ez jutott nekem is az eszembe, hogy egy jó baráttal is meg lehet osztani a gondolatokat, lehet beszélgetni, stb. És igen, a jó baráttal nem kell szexelni.

DE az ember a társával/párjával/férjével beszélgetésre, ölelésre, szeretetre, szexre IS vár. Pont ez a különbség a barátság és a szerelem között.

éppen ez a baj, hogy egy ilyen típusú pasi, ember inkább havernak, barátnak jó, nem társnak, szerelemnek :(

ilyen fiatalon szerintem állandóan a másik sarkában kéne lógni, jókat és sokat szexelni, nem pedig problémákat megoldani

persze egy ilyen pasi is ideális társ lehet olyan nőnek, akinek nem annyira fontos a szex, nem annyira szenvedélyes, és inkább a kéz a kézben nézzük a naplementét és tiszteljük egymást hozzáállású

Korábban többen írtátok, hogy csak áltatom magam, mikor arra gondolok, hogy ezekről a dolgokról nem tehet. Amikor elfeledkezik valamiről, nagyon maga alá tud zuhanni, mert „elcseszte”.

Ha pedig félreteszem a problémáinkat, azért szeretem, mert mindig mellettem van, akkor is, amikor mindenki más hátat fordít. És még akkor is hisz bennem, amikor senki más. A szakmájában elhívatott, a családja pedig mindennél fontosabb neki, ezeket pedig minden emberben csak becsülni tudom. Mindig meghallgat, és ha valami gond merül fel, mindig arra törekszik, hogy együtt oldjuk meg. (Még egyszer mondom, kivéve a jelen helyzetet.) Érdekli a véleményem/gondolataim, mindenre nyitott, ami engem érdekel, és igyekszik beavatni mindenbe, ami őt érdekli/ami számára fontos/ami vele történik. Nem lógunk állandóan a másik sarkában, de mindent megosztunk egymással. Olyan mint egy csapattárs. Ő a „legjobb barátom”, ahogy mondani szokás. Nem tudom ennél jobban megfogalmazni.

Tudom, hogy ez nem lehet érv egy kapcsolat mellett. Amióta kiírtam a fórumot és olvasom a hozzászólásaitokat, kattognak a kerekek és most próbálom végiggondolni, hogy mi is a helyzet velünk.

Azt meg külön köszönöm, hogy kedvesen,segítőkészen álltok hozzá. :) Őszintén szólva tartottam tőle, milyen lesz a fogadtatása, ha felteszek egy ilyen kérdést.

Nemrég olvastam a facebookon, és szerintem nagyon jó, pont ide illik, ebben a fórumba:

1.)Békülj ki a múltaddal, így nem teszi tönkre a jelened.

2.)Amit mások gondolnak rólad az nem a Te dolgod.

3.)Az idő mindent megold, adj időt magadnak!

4.)A boldogságot ne másoktól várd, hanem önmagadtól.

5.)Ne hasonlítsd másokéhoz a saját életed, az övét nem ismerheted.

6.)Ne gondolkodj folyton, nem baj, ha nem tudod mindenre a választ.

7.)Mosolyogj! ez a legjobb megoldás a problémákra.

Szerintem elég jó tanácsok.

Inkább legyél egyedűl, mint egy rossz kapcsolatban :)

100 olyan pasit kapsz mint ő, sőt sokkal jobbat, csak ne félj az újtol! Ha eleve így álsz hozzá, hogy csak egy biztospont, az eleve rossz! Nehogy már leragadj egy olyan kapcsiban, ami évek elmúltával egyre rosszabb lesz. Aztán meg az is benne van, hogy esetleg ő vált, mivel írtad, h te vagy neki az első, egyszer eljut oda, h szeretne új élményeket szerezni... és ő fog lépni, te meg ott állsz értetlenűl.

Néha az sem tragédia, ha az ember csak és kizárólag csak saját magára számíthat.

De sokan félelemből, megszokásból vannak együtt azzal, aki nem is az igazi... Ez nem vezet jóra. Ha el tudod tartani magad, önálló tudsz lenni egyedül, akkor biztos vagyok benne, hogy az önbizalmadnak is jót tenne egy olyan kapcsolat, amilyet IGAZÁBÓL szeretnél.

Valószínűleg az is közrejátszik az egészben, hogy nincs rajta kívül senkim. A családom egyik felével semmilyen kapcsolatom sincs, ahogy azt írtam, a másik felével pedig nagyon megromlott köztünk a viszony. (Ez egy több éves történet, most nem mennék bele.)

Egy biztos pont az életemben...úgy érzem, saját magamon kívül csak rá számíthatok.

És Te vagy a képeken? Mert akkor jó pár évet letagadhatsz!

Ha 43 vagy, akkor közelítünk! :)

Még én sem olvastam, hogy miért is kellene pont vele maradni.

Szerintem az sem véletlen, hogy a pasinak 24 éves koráig összesen egy nővel volt dolga! Itt valami nagyon nem stimmel, és olyan dolog van a háttérben, ami egyszer majd kiderül, de szerintem nem lesz pozitív a fórumindítónknak! Én még azt is el tudom képzelni, hogy nem a nőkhöz vonzódik, csak saját magának sem meri bevallani, és álmában ezen is őrlődik. (Ne legyen igazam!)

Akkor leírom a saját tapasztalatomat: Akivel első alkalommal jó, vay legalábbis nagyjából jó, azzal később is az lesz, és akivel első 1-2 alkalom után valamiért nem jó (nem figyel Rád a pasi, vagy csak anatómiailag nem passzoltok, tulajdonképpen mindegy), soha az életben nem lesz jó!

Tisztelet azon kivételnek, aki az ellenkezőjét már tapasztalta, de szerintem a kivétel erősíti a szabályt!