Mit tegyek? Elengedjem? (beszélgetős fórum)

És mikor történt az első találkozásotok újra? Milyen volt? Hogy zajlott?

Nagyon boldog voltam, fellángoltak bennem a régebbi érzéseim iránta, és emiatt ijedhetett meg.

És te mit szóltál ahhoz, hogy x év után újra érdeklődést mutat irántad és szeretne veled találkozni?

Ő volt.

És miután felköszöntött ki kezdeményezte a beszélgetést, az újra találkozásokat?

Hosszú idő után köszöntött fel újra.

Nem tehetem meg hogy elutazzak az egyetem miatt. Olyan hülyén érzem magam, bíztam benne, "visszafogadtam".....

És általában felszokott köszönteni, vagy hosszú idő után köszöntött fel újra?

Mert kéznél vagy, amikor kell, nem kell utánad teperni, te nem küldted még el a francba...

Akkor most tarts egy kis szünetet. Utazz el valahová egyedül, vagy barátnővel és érezd jól magad. Kezd el élni és a szerelem megjön, amikor nem is készülsz rá.(Utálok tanácsokat adni, de lehet hogy jót tenne)

Lehet, hogy 10 percre laknak egymástól, de ha nincs ideje az úriembernek arra, hogy minőségi időt töltsön el a fórumindítóval, csak szexre van idő, akkor megértem, hogy nem megy bonyolódik bele egy kapcsolatba.

Felköszöntött szülinapomkor, idén július 12-én. Akkor kezdtünk el újra beszélni.

Igazad van. De ha Cica és ez az elfoglalt ismeretlen egyszer egy pár lesznek akkor is más lesz neki az első? Miért fontosabb egy uncsiteső? Megint próbálunk mentségeket találni de immár kollektíve.. Az én páromnak is rengeteg problémája van, de soha nem érzem, hogy elhanyagolna... Én most elhanyagolom, mert szerintem odafent vár... Megyek is.... De Előtte válasz a fórum címeként feltett kérdésre: AZT TEDD, AMIT A SZÍVED DIKTÁL. Ha méltatlannak érzed a helyzeted, méltatlan. És a méltatlan helyzetekből ki kell lépni. Én egy táskával jöttem el sok év házasság után-katartikus élmény volt. Amikor az ember meghoz egy döntést, az felszabadít. Megszenvedtem, nem volt könnyű, megjártam a poklot, de megerősödtem, mert akkor már tudtam, hogy csak magamra számíthatok ( a házasságomban is így volt, csak nem mertem bevallani, a magányhoz meg minek társ?). Gondolkozz el ezen. Uff, én beszéltem, megyek egy emelettel feljebb :-) Szép estét kicsi lány, ne gondolkodj sokat.

Hogy bukkantatok egymásra újra? Ő keresett meg téged, vagy hogy?

Kíváncsi leszek, hogy vajon a szerdai program meglesz-e....

Ezt te sem gondolod komolyan. Fiatalok. 10 percnyire laknak. Ne már.

Lehetséges. De akkor ne bukkanjon fel az életemben és játssza el velem ezt harmadjára...

Jól esik az egójának hogy tepersz. Szomorú, de vannak ilyen pasik.

Az előbb eljutottunk odáig, hogyha más munkája lenne, akkor valószínű nyitott lenne rád.

Csak tudnám hogy, bocsánat ez vulgáris lesz, a bús picsának jelenik meg az életemben harmadjára is, és ezt teszi. Minek???

Igazad van.

Ójajj.Tényleg kell neked egy FÉRFI.

Lehet még reménykedni, meg várni a csodát..., de normális kapcsolat ebből már sosem lesz... Bocs, hogy ilyen népszerűtlen hozzászólást írok, de koromból adódóan van már némi élettapasztalatom.

Nem tudom, tényleg. Nem tudok elmenni.... felizgulni is max picit.

De jó nektek :)

Nem tudom hogy szerettek-e valaha, szerintem én sem szerettem még igazán egy férfit sem.

Én is akkor tudtam ilyeneket írni amikor lasszóval akartam pasit fogni. Egy nő akkor érett igazán egy párkapcsolatra, ha egyedül is boldog és teljes életet tud élni. Ez valahol kiül az arcára, ott van az aurájában és EZT TESZI VONZÓVÁ. Ha egy nő úgy érzi, hogy a férfi nélkül félember és azt várja a másiktól, hogy majd ő kiegészíti, az nem működik. De ha egy férfi ki tudja teljesíteni, a szépségét és a személyiségét, értékeit kibontakozatni, na az az igazi párkapcsolat! Akitől én jobb emberré válok, az az én igazi párom. Aki mellett én nőnek és értékesnek érzem magam, az az igazi párom.Én akkor találtam meg az igazit, amikor már pimaszul jól éltem együtt magammal és úgy éreztem, talán nem is hiányzik nekem senki. És pont akkor akart valaki ebbe beletolakodni. Egy hónapig nem ültem vele még egy kávéra sem!!! És most két éve együtt élünk nagy szeretetben