Mire gondolsz MOST? (beszélgetős fórum)

Vallomás

Megúntam a szomorúságot,

kínozott épp elég soká,

és most mint valami piszokra,

úgy nézek bosszankodva rá,

úgy nézek rá, mint ellenségre,

ahogy kell, ellenségesen:

legkönnyebb szomorúnak lenni

s erre már nincs időm nekem.

Nincs bizony, mert reggeltől estig

gyermekeimért dolgozom,

pénzem kevesebb, mint tavaly volt

s szívem is megromlott nagyon,

és ez már így lesz, amig élek,

ezen csak rontani lehet,

igyekszem hát kibírni mindent,

s nem bánom, hogy tönkremegyek:

így mentegetem életemből

ami menthető valahogy,

és néha egy-egy kis időre

már talán boldog is vagyok.

Szabó Lőrinctől