Miért kell elítélni azokat akik nem szeretnének gyereket? (beszélgetés)

ja és még valami...elképzelni összeszámolni számosítani nem lehet hogy mibe kerül egy baba, vagy mennyi legyen tutira meg...mert a szülők igénye és a csillagos ég között bárhol lehet.

és még valami mi sem akkor vállaltuk be amikor anyagilag toppon voltunk-és nem is lehetett előre számolni, hogy akkor az elkövetkező 20 évben míg felnő mi lesz.én ezeket e biztosítsuk be magunkat tutira szöveget kifogásokat nem értem sokszor...

szóval bevállaltuk és tudtuk lesz amiről mi mondunk le hogy jusson másra-átcsoportosítottuk a kiadásokat és folyamatosan azon dolgozunk hogy ez a helyzet jobb legyen.és még így sem történt semmi baj...mindig minden helyzetet megoldottunk-és nem lettünk tőle lelki betegek-mondjuk hogy nem sörözésre bulira ment el a pénz hanem utaztunk-nyaraltunk, de felsorolni is nehéz ezeket...és még boldogok is vagyunk közben...

Sok mindenben én is így gondolkodom...

És aki azt mondja nem kell neki a gyerek, mert nem tud síelni menni, az tényleg ne szüljön...

De nem szabad elítélni őt sem, mert ez az ő döntése, így él, így jó neki, másnak pedig nem árt!

látod erről beszélünk-neked megvannak az igényeid és ha a gyerekednek is ugyanazt tudod adni bevállalod.

nekem is volt ilyen naiv romantikus kép a fejembe...de a gyerek sok mindent átír...szóval van hogy turi ruhát hord-és a pénzt amit megspórolok másra költöm pl. vadasparkra, utazásra stb.és úgy gondolom mindene megvan...és tényleg nem egy póló miatt boldog...

azt hiszem egy életen át tart, hogy alkalmazkodik az ember az élethelyzetekhez-soha ne mond hogy soha!én kicsit tartok attól hogy már babakorba nagy fogyasztót neveljünk magunkból és a gyerekeinkből és abból is hogy a pénz legyen a legeslegfontosabb...

nem hiszem-de a kifogásokkal ami miatt nem kell egy gyerek-nos azokra én is sokszor úgy nézek.

pl. egy ismerősöm azt mondta azért nem kell a gyerek mert akkor egy ideig nem tud elmenni síelni!

ez nekem már gáz egy gyerek meg egy pár napos síelés összehasonlítása.

Szerintem más lesz a véleménye! Nos én sem akartam gyereket, a nővérem lányait szerettem, de ennyi!! Aztán jött egy pasi( a volt férjem) és terhes lettem... A negyedik hónapig semmi különöset nem éreztem ,aztán lassan jöttek az érzelmek. Mikor megszületett a fiam, én utána lettem igazán anyuka....

A lányomat tavaly szültem 37 évesen, szerintem én most értem meg igazán az anyaságra...

Jobb anya vagyok, mint voltam a fiamnál.. Ez most lehet, hogy furcsa, de így igaz.

Sziasztok, érdekes a téma valóban, fura, ha egy házaspár csak úgy nem szeretne gyereket:-) Szerencsére nálam a rokonság be kellett, hogy érje a "paulácska" mikor megy férjhez? - kérdezősködéssel, a gyerek férj nélkül nyilván szóba se jöhetett.

Amiért írok ide: világéletemben hidegen hagytak a kisgyerekek, egyet-kettőt leszámítva idegenkedtem tőlük, meg se fordult a fejemben, hogy nekem is legyen. Az utóbbi időben viszont felbukkant bennem egy vágy saját gyerkőcökre és úgy tűnik, lassan-lassan legyőzöm a csecsemők iránti szorongásomat is. Biztosan pasifüggő is a dolog, egyelőre én is inkább családra vágyom, mint gyerekre, az, hogy "magamnak" szüljek, elképzelhetetlen.

Ja és a lényeg: 37 éves vagyok és velem egykorú barátnőim is mostanság kezdenek neki a projektnek...

Szóval kíváncsi vagyok, mi lesz a topiknyitó álláspontja 10 év múlva:-)

Dehogynem:))

Ha nem a sablon szöveget nyomnátok,hanem azt,amit gondoltok,akkor soha többé nem kérdezné meg ,ha találkoztok.

:D

Mert egyikőtök sem határozott:))

Ha őszintén és határozottan válaszolnátok,akkor köpni-nyelni nem tudnának,nem hogy rábeszélni,vagy befolyásolni a gyerekvállalásban:))))

Ha valaki megkérdezi, hogy szeretnél-e babát, és a válasz az, hogy nem, azt sosem fogadják el. A válasz általában az, hogy "jaj ezt csak úgy mondod" vagy, hogy "majd meggondolod magad, van még időd".

A barátnőm nemrég szült, azóta, ha ki merem mondani, hogy a kicsi aranyos, visszakérdeznek: akkor most már te is akarsz gyereket, ne mondd, hogy nem, úgysem hisszük el.

Erre mit lehet válaszolni? Attól, hogy nem akarok, még a más gyermeke lehet aranyos.

ÉS?:)))

Mit érdekel titeket más mit gondol,hogyan rebegteti a pilláit?:)))

Mindenki aszerint alakítsa életét,ahogy élni szeretne.

Gratulálok neked. Én sem azon az elven vagyok, hogy egyáltalán nem szeretnék gyermeket, csak még nem. El fog jönni annak az ideje, amikor én is átélem mindazokat, amiket most te, várom is, de addig még van pár tennivalóm.

Örülök, hogy hozzászóltál a fórumhoz.

Szerintem félelem a szüléstől a rossz anyagi helyzettől, rossz családi példa, félelem az elhízástól, félelem a pár elvesztésétől, fél az önállósg elvesztésétől, fél a munkahely elvesztésétől.

Nem szereti a gyerekeket, nem találja a hangot velük, unalamas élet ha otthon kell ülni, elveszti a barátikörét.. stb.... nem tudom sok oka lehet.......

EZEKET általánoságokat nem kell senkinek magára vennie! Mindenkinek meg van az oka....

Akkor kedvesen és mosolyogva mondja meg,hogy egyszerűen NEM AKAR!:))))

Vagy mondja azt ,hogy nem akar beszélni róla!

Nem értem ,hogy miért személyes támadásként és ítélkezésként élitek meg azt,ha valaki kedvesen ,vagy akárhogyan rákérdez erre a dologra.

Egyszerűen legyetek ŐSZÍNTÉK.

Olyan nehéz kimondani,hogy nem akarok gyereket!??:)))

Ha nem akartok ,akkor vállaljátok fel,és ha bárki rákérdez akkor mondjátok el a gondolataitokat.

Hűha - "született intelligencia kérdése" - enyhén szólva is leegyszerűsíted (főzés és pelenkázás)a gyerekvállalás, - és nevelés kérdését (elárulom, ici-picit többről szól... :-)

Érdekes, hogy többen akik kiállnak maguk mellett, és nem akarnak szülni (semmi közöm hozzá, ő életük) szinte megsértődnek, ha valaki véletlenül ellenük szól - de lazán leszólják azokat akik - akár anyagi jólét nélkül is mernek vállalni egy-két, vagy akár több gyermeket - nem érdekes?!

Nem értelek:))

Milyen probléma nem lenne?

Miért esik rosszul,ha más rákérdez a gyerek témára?Miért gondolod ,hogy elítélnek miatta?...és ha így gondolod,akkor,miért zavar ez?:))