Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Miért baj, ha szeretem a csendet? fórum

Miért baj, ha szeretem a csendet? (beszélgetős fórum)

2008. okt. 30. 08:50

Nem baj. A tapasztalatom az, hogy a kiegyensúlyozatlan, depressziós emberek azok, akik nem bírnak egy percre egyedül lenni, állandóan szükségük van arra, hogy valaki figyelmének a középpontjába kerüljenek.

12. moncsicsi83

2008. okt. 30. 08:13

Szerintem egyáltalán nem baj. Én is szeretem a csendet, sőt anno sulis koromban is jó volt elhúzódni, nyugodtan, csendben lenni. Most sincs másként. Meló és az itthoni teendők után behúzódok a hálóba, becsukom az ajtót és olvasok. Egyedül, csendben. Sőt, ha szabadnapom van, akkor is szeretek egyedül lenni, csendben lenni. Ez nem depresszió

11. Zizisicc (válaszként erre: 10. - Spinneli)

2008. szept. 7. 23:57

:oDDDDDDDDDDDD

10. spinneli (válaszként erre: 8. - Zizisicc)

2008. szept. 7. 23:56

persze azt sem.

(vááááááááááááááááááááááááááá!!!!!!)

9. Zizisicc (válaszként erre: 1. - Mion)

2008. szept. 7. 23:56

A csend szeretete nem a depresszió jele! :o))

8. Zizisicc (válaszként erre: 7. - Spinneli)

2008. szept. 7. 23:55

De az sem lenne baj, ha a csendet szeretné! :o))

7. spinneli (válaszként erre: 1. - Mion)

2008. szept. 7. 23:52

Te nem a csendet szereted, hanem a veszekedést utálod..ahogy mindenki más is.

Szóval nyugalom, teljesen normális vagy.

6. 7934d1ac97

2008. szept. 7. 23:45

én is ilyen voltam, anno mikor sulis voltam. és a két gyerkőc mellett néha úgy vissza tudom sírni azokat csendes órákat amiket egyedül tölthettem. sztem használd ki, amíg lehet :)

5. Mion

2008. szept. 5. 20:48

Egyébként megvan az a társaság, aminek szeretek a közepe lenni, és tudok is az lenni. De itthon tényleg jobb csak magamnak lenni, ahogy írtátok az előbb :o)

Van, hogy csak bámulon a plafont és fekszem az ágyon... és tök jó, mert nyugodtnak érzem magam.

4. 274c9996b8 (válaszként erre: 1. - Mion)

2008. szept. 5. 19:28

A lenyeg az hogy Te JOL erzed magad , a többivel ne törödj ! Nagyon sok embernek szugsege van a csendre , egyedulletre , nem mindenki szeret nyuzsögni egyfolytaban.

3. c066a749d7

2008. szept. 5. 19:25

Mion én is emgértelek, én két éve érettségiztem...már volt h azt hittem fölrobbanok annyit parádéztak minden apró baromságon...de most se job a helyzet...még csak most kezdödött megint a suli de már most balhéznak azon h ki hova ülhet le.....mire hazaérek örülök h csönd van és legjobb a szobámban....

2. sivilla

2008. szept. 5. 19:13

Megértelek!

Mikor melóztam , utána otthon még megszólalni sem volt kedvem, jó volt kicsit "magamnak" lenni.

Elég volt nekem is benti zsongás

1. Mion

2008. szept. 5. 18:59

Nos, az én "problémám" mindössze annyi lenne, hogy 3 év alatt kissé megváltoztam (amióta gimibe járok)szeretek egyedül lenni, szeretem a csendet...

Ez főleg most jött ki rajtam, hogy végzősök lettünk és a szemem láttára marja szét egymást 30 ember ilyen piti dolgok miatt, mint a tabló például. Nem vagyok depressziós, egyszerűen csak elég egész délelőtt eltűrni a sok-sok kiabálást, és egymás anyázását a suliban. Itthon elmagyaráztam a szüleimnek, hogy nem szeretem, ha kiabálnak, vagy türelmetlenek, mert egyszerűen elég ezt a délelőtt folyamán hallgatnom. Szerintük azonban túlérzékeny, depressziós tinédzser vagyok.

Szerintetek se "normális", hogy szeretem a csendet?

Ja, én jól érzem magam egyedül :o)

❮ 1 2

Miért baj, ha szeretem a csendet? (beszélgetős fórum)

További ajánlott fórumok:

Újdonságok a hoxa.hu-n