Megcsaltad már a párod? (beszélgetős fórum)
ja igen, nem mondtam el páromnak, mert valószínű a másik srác már kórházban kötött volna ki, és nem akartam neki fájdalmat okozni, mert tudom, hogy szeret, mármint a párom:)
egyszer kicsit közelebb kerültem ahhoz a sráchoz, aki már 7(!!!) éve el akar csábítani, de vhogy soha nem adtam be a derekam, hát most nem tudom, egy munkahelyen dolgozunk(párom, én, az a srác, sőt az ő bnője is) és egyszer úgy hozta a sors, h együtt mentünk haza... hát akkor csókolt meg először.. elgyengültem, nem tudom minek a hatására, de elgyengültem, és visszacsókoltam... utána volt még egy pár ilyen találkozásunk, de a szexig soha nem jutottunk el, aztán lezártuk ezt az egészet, mert elég necces volt a dolog, most párommal várjuk első babánkat:)
Nem,és eszembe sem jutott sosem,pedig lett volna rá ok,alkalom..
Nem. Tíz éve vagyunk együtt, meg sem fordult a fejemben. :-)
Egyszer megtettem.De az nem volt igazán megcsalás,mert ahogy szerelmes lettem és összejöttünk,rögtön megmondtam a páromnak.Egyszerre a kettő nem ment...az nekem nem stílusom.
Nem kell bocsánatot kérned, én is így gondolom. Viszont nem arról van szó, hogy magamat akarom menteni (mindig a fejemhez vágná, már ha 1általán 1ütt maradnánk, ha meg nem, akkor még csak nem is köszönne, vagy csak egy "Ribanc!"-ot kiabálna nekem). Teljes mértékben magamat hibáztatom a történtekért, mondhattam volna nemet is a dologra, de nem tettem. És igazad van, sosem ismerné el. Emígy is, ha összeveszünk, nagyon nehezére esik elismerni, hogy "Na jó, bunkó voltam, ne haragudj Kicsim", rendszerint mikor már nem vagyok hajlandó vele kommunikálni sem, mert annyira dühít, na, akkor jön oda bocsánatot kérni. És amennyire ismerem, ezt a békát tuti nem nyelné le, biztos vagyok benne, hogy ezerszer súlyosabb bűnnek tartaná a megcsalést, mint azt, hogy ő bunkó volt. És mivel szeret, nagyon szenvedne miattam. FÉRFI, mégis, ha olyan a helyzet, ő is tud sírni. Rendszerint, ha már sír, ott már nagy a baj. És ha nagyon nagy, nem tudom... Félek, hogy hülyeséget csinálna. Rövid távon biztos az összes útjába jövő nőt megdöntené, aztán elkezdenék neki hiányozni... Nem akarom tönkretenni. Nem akarom, hogy szenvedjen. Ez az én keresztem, én cipelem a hátamon. Nehéz, de elbírom. A mosolya és a huncut szemei, valamint az, ahogyan kimondja "Szeretlek, Kicsim!", csak ösztönöz arra, hogy tovább vigyem. Nem hazudok neki. Csak nem mondom el. És a 2 között van különbség. A másik srác meg nem fogja elmondani. Még aznap az intenzíven kötne ki. :) Okos ő annyira, hogy nem teszi. A bárányok hallgatnak. :)
igen megcsaltam. Sajnos. Mert nem tudom elfelejteni azt az ejszakat mar soha. Viszont arra semmi esely hogy a masikkal maradjak
Igen...De csak egy páromat csaltam meg,azelött és azután sem,soha senkit.Mert alapvetöen hüséges vok.De ez nem érdemelt mást.....!!!
az en velemenyem is az hogy ne mond el. Hiaba mondjak hogy oszinte kell lenni, azzal mar tobbet soha nem lesztek jol. Mindig fogja emlegetni ha egy kicsit duhos, soha nem fog megbizni benned. Ha tenyleg vele akarsz maradni, maradjon ez a te titkod, viszont vigyazz nehogy a masik srac elmondja valakinek, es o megtudja. Szerintem ebben az esetben az oszinteseg nem megoldas. Mar bocs hogy ilyeneket irok, de o is besegitett abban hogy te oda jussal hogy ilyent tegyel. Persze lehet nem ismerne el soha. ugyis te lennel a hibas.
Sziasztok!
Én nem csaltam meg és nem is fogom. Pedig ő már megtette,(Megoszthatom veletek fórum...) de szerintem nem ez a legjobb megoldás, hogy ezzel bűnteted. Van ennek más módja is. Sokkal rosszabb neki, ha nem szólsz hozzá vagy úgy csinálod, mintha nem is érdekelne, annál rosszabb nincs egy férjnek.
Nem vagyok büszke arra, amit tettem.
Tavaly történt a dolog.
"Kicsim, nem megyek, fáradt vagyok."
"Ne, ne gyere el te se, fáradt vagyok."
"Városba? Majd meglátom, de szerintem fáradt leszek, munka után edzésre is megyek."
Ilyen és hasonló mondatok voltak azok a mondatok, amivel tudatta, hogy az edzései nagyon fárasztóak. Már az Anyjával is beszéltem, ő megerősítette, hogy tényleg otthon volt, aludt. Ő nem hazudna nekem. Mindig mondta, hogy nem hagyná, hogy a fia bolondot csináljon belőlem. A lányaként szeret (szerette volna, ha születik egy lánya is).
Mentünk (volna) szülinapra. 1ütt lettünk meghívva. Úgy volt, az épület előtt találkozunk. Nem volt ott. Hideg volt, bementem. Eltelt 1 óra. Nem jött. 2 óra, nem jött. Felhívtam, hogy mégis mikor szándékozik odarajzolni magát? Azt mondta, "Titamita, ne haragudj, nem megyek, alszom inkább". Nagyon kiborított. Egész este a sarokban gubbasztottam. Mindenki kérdezte, hogyhogy nincs velem a párom? "Szarügy, Őfelsége fáradt", mondtam mindenkinek. A haverjaim-barátnőim megelégelték. Odahúztak a sankhoz, hogy igyunk. Nagyon berúgtunk. És nagyon haragudtam Rá. Meg voltam győződve róla, hogy van valakije, és hogy engem teljesen hülyének néz. Azóta is mardos a lelkiismeretem. Plusz Ő is ismeri. Még jóban is vannak. Soha az életben nem fogom neki elmondani. Azóta már megtárgyaltuk, hogy vagy csökkenti az edzések számát, vagy engem nem lát többé. Elegem volt abból, hogy mindig megbeszélünk valamit, de semmi nincs belőle, mert fáradt. Állítása szerint. Azt is mondtam neki, hogy ha van valakije, nagyon gyorsan döntse el, kit akar, és nekem nehogy még1x azt mondja egy megbeszélt találkozó előtt, hogy fáradt, mert abban a pillanatban vége az egésznek. És piszkosul utálom, hogy titkolóznom kell előtte (most először), de nem mond6om el neki. Nem. 2 ember életét teszem vele tönkre. Nem akarok az a lány lenni, aki mellett egy szó nélkül elmegy az utcán. Jobbik esetben beköpi, hogy "Hülye ribanc!". Megérdemelném. És nagyon szenvednék. De ő is. És pont ezért nem mondom el neki. Nem lehetek önző. Ha elmondanám neki, csak azért, hogy tiszta legyen a lelkiismeretem, abba belehalna... Inkább csak én szenvedek legbelül. Elég, ha nekem rossz. Ő boldog. Igyexem én is elfelejteni az egészet...
Bár már leírtam egyszer régen a válaszomat, most megerősítem: NEM. : )
Szerintem a megcsalás felesleges bonyodalom. Ha nem működik a kapcsolat, meg kell beszélni. Ha ez nem megy, ki kell lépni belőle. Nem kéne újabb tüskét szúrni a másikba, így utólag. Szerintem.
A páromat nem. Az exemet. Azt igen.
Nem!!!!!És nem is tenném meg!!!!!!
Nem és nincsennek ilyen vágyaim :)
Nem.Ha szeretek valakit,akkor nem csalom meg!Nálam még a "csak csók" is megcsalás!Sokan mondják,hogy nem pedig igen.Régen volt olyan pasim akit megcsaltam,de a mostanit nem.Nem is áll szándékomban.Inkább szakítok he másra vágyom.
Mint ahogy már írtam:igen!!
Soha és nem is fogom.
Egyébként régen valahogy működött ez a lutri, már úgy értem, hogy az örök hűség. Ma is működne, ha egyes emberek képesek lennének jobban megerőltetni magukat. Illetve ha nem meggondolatlanul és felelőtlenül ugranának bele kapcsolatokba.
Megcsaltam. És?
Gondolja valaki, ha otthon mindent megkap, akkor félrekacsintgat a párja? Egy nagy frászt. Csak akkor, ha uncsi lett minden. Arról meg ki tehet? Egyébként is..amiről nem tud, az nem fáj neki..
A ringyója!Éppen ezekben a sorokban vallja be,hogy mit csinált a férjemmel.És még írogatta nekem,hogy ne haragudjak,ártatlan baráti beszélgetés volt,ami mindkettőjüknek jól esett.Csak éppen nem tette szét a lábát.Mert szerinte addig csak flört,és onnan megcsalás!Vajon a férje is így gondolja?
Teljesen igazad van. Az élet nem egy előre megírt forgatókönyv. Persze aki "örök" hűséget fogad az mind együtt is marad, de szép volna! Nem tudhatod, hogy nem jön-e valaki akire ránézel s megváltozik a világ. Persze vannak érdekek ami miatt együtt "kell" maradni / gyerekek, pénz, ház/, de akkor az én szüleim pl. miért váltak el? Ők is örök hűséget fogadtak anno.