Megcsalt a férjem. Segítsetek! (beszélgetős fórum)
Az.Be van tojva, hogy 2 szék közül a pad alá esik.Meg házassági ígérettel tudta rávenni a nőt,hogy elhagyja a férjét.
Kíváncsi vagyok,meddig tart a kapcsolatuk.Én a második házassága vagyok a férjemnek.Az első feleség és köztem volt egy élettársi kapcsolata.
Az mar hazassagi igeret. Amolyan "felhivatalos".
A tobb menyasszony meglete mar a szelhamossag kategoriaja, ami viszont mar buncselekmeny.
Azt nem értem, hogy ha válni akar, akkor minek provokál téged, miért idegesít? Ha pedig eddig egy car" házasságban éltetek, akkor miért idegesít az egész, hisz beadtátok a válópert nem?
Minek kell kikészíteni egymást, mikor normál emberi hangon is meg lehet beszélni mindent??
Húú, ez már nem ehhez a fórumtémához tartozik.
De az sem lehetett egyszerű.
Még hogy segítsek, konfliktuskezelésben előszeretettel hangoztatják (jobb körökben) az "ASSZERTIVITÁS" fogalmát.
Mit is jelent ez?
Asszertív ember: magabiztos, határozott, öntudatos ember, középen áll az "áldozat" és az "elkövető" között.
Tehát sem alá, sem fölé nem rendeli magát, semmilyen helyzetnek.
Mit tesz? Hű marad az igazsághoz, a pillanathoz!
Vállaja az érzéseit, gondolatait, felelősséget vállal minden tettéért. Önmagára fókuszál. A saját háza táján sepreget.
Kommunikációja: "Én..."
Példa:
"Én azt gondolom..."
"Én azt érzem..."
"Én azt akarom..."
A saját életére koncentrál. Megkeresi hogy hol hibázott, mik a reakciói és hogyan tudja ezt a lehető legjobban orvosolni.
Ebből az álláspontból sok minden megoldható.
Tehát itt már az újjal mutogatás vajmi keveset ér és csak konfliktusokat szít.
A lényeg az, hogy én hogyan tudom vállalni a felelősséget az életemért (múlt-jelen-jövő) és hogyan tudok testi-lelki értelemben "túlélni".
Én nem vagyok megbocsátás párti. Van aki nem tud és nem feltétlenül kell. Van aki azt mondja, hogy ő megbocsátott, aztán mindennap tízszer gondol rá. Hmm.... Megérteni és elengedni viszont lehet.
A bosszú óhaja meg a válás feldolgozásának része, nem kell miatta rosszul éreznie magát a kérdezőnek. El fog múlni magától.
Nem olvastam a többi hozzászólást.
Én csak azt mondom, hogy a harag rossz tanácsadó. Próbálj meg lehiggadni. Nagyon nehéz lesz.
Ha elégtételt szeretnél, úgy, abban a formában ahogy szeretnéd, nem lesz. Viszont te belerokkansz a bosszúvágyba és a gyerekednek szüksége van rád. Jobban, mint bármikor. Gondolj arra, hogy ő mindkettőtöket szereti, pártatlanul. Ő az, aki őszinte, aki úgy tud szeretni, ahogy mindig is szeretett.
A legnagyobb bosszú a másiknak, ha te talpra állsz és megmutatod magadnak, a gyerekednek és az egész világnak, hogy nem függesz a volt férjedtől, hogy önálló és életerős vagy, hogy te nélküle is boldogulni fogsz! Amíg azt látja, hogy kapaszkodsz utána, amíg bosszúra éhesen lesed az életét, amíg minden energiádat felemészti a vele vele való foglalkozás, amíg görcsösen akarod vissza a magad igazát, addig csak a saját életed teszed tönkre, meg a gyerekedét.
Legyél erős és magabiztos, járd a magad útját, ha kell kérj segítséget szakembertől, de kifelé senkinek se mutasd mit is érzel. Inkább legyen 10 irigyed, mint 1 sajnálód! Minden jót kívánok! :)