Ma végrendeletet irnék, nem szeretnék nem használhatót, segítsetek, ki ért hozzá? (tudásbázis kérdés)

Gugli a barátod.....

A végrendelet formai követelményei

Az örökhagyó hagyatékáról végintézkedésében rendelkezhet, ez esetben a törvényes öröklés szabályai helyett – a későbbiekben ismertetett kivételekkel - a végintézkedés tartalma határozza meg az öröklés rendjét. A végintézkedés leggyakoribb és legismertebb fajtája a végrendelet. A törvény garanciális okokból a végrendelet érvényességét rendkívül szigorú alaki és egyéb feltételekhez köti. Végrendelkezni csak személyesen lehet (Ptk. 623. § (2) bekezdés), meghatalmazás alapján tehát senki nem tehet más nevében végrendeletet. A végrendelet lehet közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet illetve a törvény által meghatározott korlátozott esetekben szóbeli magánvégrendelet (Ptk. 624. § (1) bekezdés). Korlátozottan cselekvőképes személy – vagyis a 14 és 18 év közötti kiskorú, valamint az akit cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyeztek (Ptk. 12/A § (1) bekezdés, Ptk 14. § (1) bekezdés) – csak közvégrendeletet tehet, ugyanakkor ennek érvényességéhez sem törvényes képviselőjének, sem a gyámhatóságnak a hozzájárulására nincs szükség (Ptk. 624. § (2) bekezdés). A vak, az írástudatlan személy, valamint aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van írásbeli magánvégrendeletet nem tehet (Ptk. 624. § (3) bekezdés).

Közvégrendeletet közjegyző vagy a helyi bíróság előtt lehet tenni (Ptk. 625. § (1) bekezdés). Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek vagy házastársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka (Ptk. 625. § (2) bekezdés) Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételénél közreműködő személy valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól (Ptk. 625. § (3) bekezdés). A közvégrendelet alaki követelményeire a közjegyzői okiratokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (Ptk. 626 §). Ezeket a szabályokat a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI törvény (a továbbiakban: Ktv.) tartalmazza. A közjegyzői okirat a valóságnak megfelelően tartalmazza a közjegyző jelenlétében történt tényeket, vagyis esetünkben a végrendelkező végakaratát. Ezért a közjegyző felelősséggel tartozik (Ktv. 113. §). A közjegyzői okiratot világosan, rövidítések nélkül kell megszövegezni, az üresen maradt sorokat vízszintes vonallal kell kitölteni, a szövegben szereplő fontosabb számadatokat betűvel is ki kell írni (Ktv. 115. §). A közjegyzői okiratban törölni, a sorok közé beírni nem szabad. Javítani vagy kiegészíteni csak a megfelelő sorban történő utalással lehet oly módon, hogy a javítást valamennyi érdekelt fél és a közjegyző aláírásával igazolja (Ktv. 116. §). A közjegyzői okiratot ügyszámmal, oldalait folyamatos sorszámozással kell ellátni. Az okiratot a végén a közjegyző lebélyegzi és közjegyzői minőségének feltüntetésével aláírja, a fél – esetünkben a végrendelkező – pedig aláírja vagy kézjegyével látja el. Amennyiben erre nem képes, úgy aláírását a közjegyző aláírása pótolja (Ktv. 117. §). A közjegyzői okirat eredeti példányát az azt elkészítő közjegyző őrzi, a végrendelkező annak kiadmányát kapja meg (Ktv. 118. §). A közvégrendelet elkészítésekor a közjegyzőnek meg kell győződnie a végrendelkező ügyleti képességéről és jogosultságáról, valódi szándékáról, tájékoztatnia kell a végrendelkezőt a közvégrendelet lényegéről és jogi következményeiről, világosan és érthetően írásba kell foglalnia a végrendelkező nyilatkozatait. Az elkészült közvégrendeletet a végrendelkezőnek fel kell olvasni, és meg kell győződni arról, hogy az mindenben megfelel akaratának (Ktv. 120 § (1) bekezdés). Ha a közjegyző a végrendelkezőt személyesen nem ismeri, akkor meg kell győződnie személyazonosságáról (Ktv. 122. §). Ha a végrendelkező írástudatlan, vagy olvasásra illetve nevének aláírására képtelen állapotban van, nem ért azon a nyelven, amelyen a végrendelet készül, vak, süket vagy süketnéma, illetve ha a végrendelkező kéri, a közvégrendelet tételénél két ügyleti tanút is alkalmazni kell (Ktv. 124. §). A közvégrendelet érvényességéhez ezeken túlmenően az is szükséges, hogy a végrendelkező személyesen jelentse ki végakaratát a közjegyző előtt, és ez a tény magából a közvégrendeletből kitűnjék (Ktv. 133. §).

Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen írni és olvasni tud (Ptk. 627. §). Az írásbeli végrendeletet a végrendelkező maga is írhatja, vagy mással is leírathatja. Saját írásnak csak a kézírás minősül, a géppel írt szöveg akkor is más által írottnak tekintendő, ha a végrendelkező azt maga gépelte (Ptk. 628. § (1)-(2) bekezdés). A gyorsírással vagy a közönséges írásjegyektől eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült végrendelet érvénytelen (Ptk. 628. § (3) bekezdés). Az írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha annak végrendeleti minősége, valamint keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik. Formai szempontból háromféleképpen lehet érvényes írásbeli magánvégrendeletet tenni:

1. A végrendeletet elejétől végig a végrendelkező saját kezűleg – nem géppel (!!) - írja és aláírja.

2. A végrendeletet más írja, vagy a végrendelkező illetve más legépeli, azt a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha már aláírta akkor aláírását két tanú együttes jelenlétében a sajátjának ismeri el, és a tanúk e minőségük feltüntetésével szintén aláírják.

3. A végrendeletet a végrendelkező aláírja, és azt akár nyílt, akár zárt iratként közjegyzőnél – a végrendeleti minősége feltüntetésével – letétbe helyezi (Ptk. 629. § (1) bekezdés)

Ez utóbbi esetet meg kell különböztetni a közvégrendelettől, melynek szabályait fentebb tárgyaltuk. A végrendelet letétbe helyezése nem teszi azt közvégrendeletté, hiszen a végakarat kinyilvánítása nem a közjegyző előtt történt. A letétbe helyezés az egyéb feltételek fennállása esetén csupán a tanúk alkalmazását pótolja, hiszen ebben az esetben a más által írt vagy gépelt és csupán a végrendelkező által aláírt végrendelet a letétbe helyezéssel érvényessé válik.

A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha valamennyi oldalát folyamatos sorszámozással látták el, a végrendelkező és ha szükséges a tanúk közreműködése akkor a tanúk, valamennyi oldalát aláírták (Ptk. 629. § (2) bekezdés). Nem minősül több lapból állónak a végrendelet, ha ugyanazon papírlap mindkét oldalán szerepel írás. Ez esetben elegendő az okiratot a végén aláírni. Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele az, hogy a közreműködő tanú ismerje a végrendelet tartalmát, sőt még azt sem kell tudnia, hogy végrendelet tételénél működik közre. Aláírásával mindössze azt tanúsítja, hogy a végrendelkező az iratot előtte írta alá, illetve, hogy aláírását előtte sajátjának ismerte el (Ptk. 630. §). Ugyanakkor érvénytelen a végrendelet, ha a tanú a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes, kiskorú vagy cselekvőképességét érintő gondnokság alatt áll, illetőleg írástudatlan (Ptk. 631. §). A tanú illetve a végrendelet tételénél közreműködő más személy (pl. az azt megszövegező ügyvéd) valamint ezek hozzátartozója részére szóló juttatás csak akkor érvényes, ha a végrendelet ezen részét a végrendelkező saját kezűleg írja és aláírja, illetve a tanú esetében akkor is, ha a végrendelet tételénél rajta kívül két további tanú is közreműködött (Ptk. 632. §).

Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne (Ptk. 634. §). Ez a helyzet akkor, ha pl. egy baleset során a végrendelkező súlyos, életveszélyes sérüléseket szenved. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát teljes terjedelmében szóban előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete (Ptk. 635. §).

Szia!

Ha kézzel írod, feltétlen benne kell lennie:

- saját akarotodból teszed,

- tiszta tudattal, ép elmével,

- a dátum,

- ha valakit ki akarsz tagadni, akkor nyomós okkal.

Hirtelen ezek jutottak eszembe. Bár a gyerekeid a vagyonod felét így is örökölni fogják.

Én úgy tudom,hogy a gyerekeid mindenképpen öröklik az úgynevezett KÖTELES részt.

Ha nagykorúak,akkor nem tehetsz semmit.

A magyar törvények így védelmezik a gyerekeket attól,hogy ki legyenek zárva az örökségből,ha pl.újra házasodik a szülő.

Mindenképp kérdezz ügyvédet!

ha kézzel írod, azt hitelesnek fogadják el. ha géppel írod, kell két tanú.

én legalábbis így tudom.