Lúzer:)) (beszélgetős fórum)
Nem rég én sültem fel egy telefonhívás alkalmával...
Ügyfélszolgálaton dolgozom, sokat telefonálok. Nagyon tetszik, úgy érzem tudom az ügyfeleinket "kezelni", szeretem őket. Én ilyen lökött csaj vagyok. Szóval, mindig ugyan az a séma. Telefonálok, név szerint bemutatkozok, és ha az illető nem mutatkozott be, akkor rákérdezek, hogy Pl: üdvözlöm, Gipsz Jakab urat keresem. Ha beazonosította magát, utána mondom, hogy honnan és miért keresem. Van egy ügyfelünk, ... Jánosnak hívják. A vezeték neve szláv (gyanítom) de a lényeg az, hogy legalább tíz betűből áll, és abból három magánhangzó :///
Mondom neki én vagyok és : ö ö ö -közben kínlódva igyekeztem kimondani a nevét- a másik oldalon csend. Többször neki futottam, mindannyiszor kudarc..., a másik oldalon csend -de piszok volt, mert hallottam hogy vigyorog :) -
Kb. a hatodik neki futásomra feladtam, minden tartásom szertefoszlott, és kegyelemért rimánkodó elhaló hangon belenyögtem:
-Jááánoos!!! Mondja, hogy maga az!!!-
A pasi aranyos volt, jót nevetett, és azt mondta, minden elismerése az enyém, mert mások meg sem kísérlik kimondani a nevét, de én ügyesen kivágtam magam :)
Mondta ő. De aznapra elment a kedvem a telefonálástól :/
Ugyan ez a néni árult kötött pulcsikat.
Az egyiken látszott hogy már mosták, de egyébként gyönyörű pulcsi volt.
Nagyon olcsón kínálta, kérdeztük -miért?
Erre ő, hogy azéééé, mert ez irrigál kicsit...
Mondtuk, akkor megvesszük :DDD abból bajság nem lehet :)))
hali :)
Az alábbi nyelvbotlásokra visszatérve, az egyik takarító néni volt aranyos... nem mondhatnám, hogy fiatal, mondjuk úgy, hogy már inkább nagymama korban volt. Megkértük, szóljon, ha a kisteremben vége a mitingnek, mert akkor megy a következő csoport. Berohant az ebédlőbe, és csupa jó indulattal belekiabálta a levegőbe (voltunk bent vagy húszan, hogy "vége a pettingnek"...
Háááát, a hatás nem maradt el! :DDD
Szegény, nem értette mi a derülés tárgya :/
Neeeem!Hogyan?Nem vok ám én egy hülye,de a sünik nem érdekeltek.....eddig! :-)
dehogy tiltanak ki,ide nem nagyon jönnek,amúgy sem!:P
Tudod, hogy születnek a sünik?
(bár lassan kitiltanak minket erről a fórumról, annyit OFF-olunk.. :))) )
Igen.háát nagyon el vagyok tőlük ájulva!:-)
...valahogy a sünik elkerülték eddig a figyelmemet!De mikor ezt megláttam!:-)
Küldök priviben,egy címet!elküldöd őket?Előre is köszi!:-)
Én láttam is, és fogtam is már sünit... imádom őket, nagyon "egyedi" állatok...
...de ez nem az én sünim, ezek csak képek, amiket én is csak kaptam...egyébként védett állat...nem tudom tarthatnál-e otthon...
nálunk a lányom ovija természetvédős ovi volt, egyszer ideiglenesen befogadtak egy sünit, mert megsérült a lába - ott volt az ovoda előterében egy terráriumban, lehetett nézegetni, simogatni - de amikor meggyógyult, el kellett engedni...hogyhogy soha sehol nem "találkoztál" még sünivel?
Mondjuk hozzánk közel van az erdő, onnan szoktak olykor betévedni hozzánk a "városba"...de hát állatkertben, vadasparkban sem láttál?...
Egyébként iszonyat aranyos, amikor egy süncsalád "sétál" az úton...elől a "papa", hátul a "mama", (vagy fordítva) középen a "gyerekek"...mennek libasorban...totyognak...
nem,csak mindig megnézem,hogy legyen arc az íráshoz!Édes istenem,de édesek,én is akarok sünit!
sajnos még nem láttam!sünit sem,így!nem ilyennek képzeltem őket!és hogyan tudtad őket előhozni?nem félnek?mennyi van?küldj egyet,lécci lécci! :DDDDDD
Kerested, hogy tényleg barna-e a hajam... :)))
...és sünikékre bukkantál... :)
igen, szerintem is édesek...ez itt pedig még "gyerek"...
nem láttál még süncsaládot vonulni az úton?
te jó ééég!én is meghaltam volna!
Tavaly egy tanfolyamra jártam...volt egy nagggyon buta szőke kiscsaj!Ápolástanból kellett neki felelnie!már nem tudom,mi volt a kérdés,de a megoldás,a lélegeztető készülék lett volna...már mindenki várta,a választ vagy 15 perce,amikor "beugrott" neki,hogy:tudom mááár,gázpalack!azt hittem ott halok meg a röhögéstől!:DDDD
Sziasztok!
Nyelvbotlások? Azt én is tudok... :(
Középiskola, első osztály...első biológiaóra... 14 évesek voltunk...még nem ismertük egymást mi diákok...a biológiatanárnőnek az volt a mániája, hogy, felolvastatta v.kivel az aznapi tananyagot, aztán azt megbeszéltük...mint mondom első óra...engem szúrt ki, olvassak...egysejtűek, papucsállatkák...v.mi ilyesmi volt a szöveg: "ezek a lények a csillóikkal mozognak..."
Illetve ez LETT VOLNA a szöveg, csakhogy én a csilló szóban az első "l" helyett "k" betűt olvastam... és észre sem vettem, csak két sor múlva,mikor már dőlt az egész osztály a röhögéstől...vörösödtem, s a pad alá süllyedtem... ezek után az esetek 90 %-ában én olvastam fel az órai anyagot...
Most az jutott eszembe, amikor a babócámat (már lakli :))) vártam, és a nővérke megkérdezte:
- És? Elárultuk már a kisfiú nemét?
:DDD
Először nem akarta elhinni, kicsit gáááz volt, aztán jött a barátnőm részéről (mű)balhé, de a tények mellettünk szóltak :) kénytelen volt rádöbbenni, hogy hülyét csinált magából! :)
De megérte, mert azóta is dúl a szerelem :)
Egy másik aranyos eset, amikor a barátnőm panaszkodott, hogy a férje már nem foglalkozik vele, és kezdenek elhidegülni...
én a párját szinte csak látásból ismertem, ha találkoztunk is, csak köszöntünk, de nem igazán beszéltem a férjével...
Azt javasoltam, hirtelen felindulásból :) hogy írja át a nevemet a telefonjában pasi névre, legalább tegyük féltékennyé a pasit! Erre a barátnőm át is írta, aztán röhögtünk, hülyéskedtünk, hogy akármi is lesz, nekem bejössz bébi, bírlak szívem és tolerálom a másságot, meg ilyenek. Dobáltuk a labdát és jókat nevettünk :)
Este tízkor jött is az sms, hogy hiányzom. Erre vissza írtam neki, hogy te is drága, és elkezdtünk smsezni, én meg jókat vigyorogtam, sőt írtam neki, hogy csak ne hogy benne maradjon a telójában, mert lebukunk kicsim :)))
Másnap derült ki, hogy a férjével smseztem :O
A barátnőm elaludt, pasi meg belenézett a telcsijébe, és naná, kiszúrta, hogy az utolsó hívás "pasis" hívás volt :X
Nem győztünk magyarázkodni ./ de végül is jól sült el, mert a pasi féltékeny lett, hős szerelmes, a barátnőm meg "ártatlan" maradt :DDD