Létezik örök harag? (beszélgetős fórum)
Igazából biztos nem én leszek az aki felhozza majd a témát. :)
Itt annyi a lényeg, hogy én megtettem amit kell, bocsánatot kértem az, hogy ők mit kezdenek ezzel már az ő dolguk. Gondolom majd lesz olyan, hogy megpróbálják megnehezíteni az életem, főleg sógornő, de ezt nekem kell lerázni magamról, nekem kell túltenni magam rajta, és ha azt látják, hogy kiegyensúlyozott vagyok akkor előbb-utóbb nem találnak rajtam fogást. Biztos nehéz időszaknak nézünk elébe, de ez azzal kezdődik, ha visszaköltözik. Most olyan, hogy egy helyben topogunk, és nem történik semmi. Rágódunk a rég lerágott csonton, arról van szó, hogy mi lesz ha... Ki kell próbálni nem beszélni róla. Nekem ez a véleményem! Szerintetek?
Ha számodra létezik örök harag, akkor létezik.
(Pl. nálam nem, hogy örök harag, semmilyen harag nem létezik)
Hát... sok minden felvetődött bennem, h. végigolvastam a hsz-eket.
Ez a Ti dolgotok, miért szól bele anyós, após, sógornő jelölt? Persze, féltik a párodat, de akkor sem ők élik a ti életeteket. A sóginő tiszteletben tarthatta volna a barátnői titkodat, avagy nem avatkozott volna bele!
Nem szép dolog a megcsalás, sőt! De valóban külön téma, miért, miért ne, hogyan tovább...?
Ahhoz, h. anyósék ne szeressenek, elég csak "elvenni a pici fiacskájukat", még tenni sem kell semmit.
Azt én is osztom, h. harag a nem megbeszélésből húzódik, és nőhet is. És megmaradhat egy életre, bizonyos sérelmeket nem lehet teljesen feloldani.
Úgy értem, veszekedni KELL! No nem feltétlen ez aranyozza be az ember mindennapjait, de a feszültségeket és a tüskéket ki kell húzni, szabadjára kell engedni.
Inkább veszekedtetek volna ti is, mint hazaköltözzön az anyukájához. Az előbbi felnőttesebb út.
Butaság volt!
Akárhogy alakulnak a dolgaitok a jövőben, az első összeveszéskor meg fogod kapni.
sosem tudhatod:) Lehetne egy kis üldözési mániád, mint nekem:)
Egyébiránt. Én inkább a Dunának mennék, mint a szüleimhez visszaköltözzek. Olyan fura nekem, amikor az ember ezt választja megoldásnak...
Én imádom a két lányomat, de aztán hozzám ilyenek miatt ne jöjjenek. Oldják meg maguk. Hát nem? Én inkább nélkülöztem, amikor elköltöztem exférjtől, semmit újra hazamenjek s anyámnak adjak jóéjtpusszancsot lefekvéskor :)
Én nem vagyok egy hazudozós, de ha sarokba szorítanak, lehet, hogy megteszem.
Vannak dolgok, amiket jobb nem tudni és szerintem ez is az. Tehát némi gondolkodás után letagadtam volna.
DE EMIATT NE KÖVEZZETEK MEG, ezt csak én tettem volna, ha fontos a férjem.
Bár az is megérne egy misét, hogy elgondolkodjunk rajta, miért kellett más ?
A tanulságot pedig vond le: Ha nagyon nem fér benned valami, itt a fórum! Ne a rokonságban legyen szájmenésed!
Ezen nekem lesz muszáj felülkerekednem! Ha azt látjak ennek ellenére, hogy kiegyensúlyozott maradok, talán változik a hozzáálásuk, vagy nem. Én bocsánatot kértem, az, hogy ők mit kezdenek vele az már nem az én dolgom.
Majd így kell boldognak lennem. Ha ez a boldogság ára, hogy a szülei nem szeretnek, hát legyen...